Rosszul van. Forog vele a világ. Kicsit olyan, mintha nem is lenne világa többé. Mintha valaki fogta volna a talajt alatta és kirángatta volna és most meg nézné ahogyan James zuhan a semmiben.
Úgy támaszkodik meg a pulton mintha attól várná, hogy megoldja a helyzetet, mintha a fa erezet vicceskedve azt mondhatná, hogy az egész csak egy rossz vicc volt - sem a pult, sem pedig más nem fogja azt mondani, hogy ez egy vicc volt. Az emberek egyszerűen nem viccelnek ilyesmivel, tudja, hogy Leniben nincs rosszindulat, hogy nem akarna visszavágni ezzel valami miatt, elvégre látta rajta hogy hogyan van, hogy ő sem tudja mi tévő legyen, hogy ugyanannyira el van veszve, mint ő. Sajnálni akarja, de nem tudja őt sajnálni maga helyett.
Egyre csak az jár a fejében, hogy akkor most mi lesz vele, mi lesz a sportolói karrirerjével, hova jut és hova juthatott volna. Jól bánik a gyerekekkel de az azért teljesen más történet amikor visszaadhatja valakinek ha elkezdenek sírni vagy azt mondhatja amikor már elege van belőlük, hogy menj oda anyukádhoz. Most majd neki fogják átadni amikor sír és mások fogják azt mondani, ha elegük van belőle, hogy jöjjön ide hozzá. És erre nincs felkészülve, sem mentálisan sem pedig testileg: a szervezete arra lett felkészítve, hogy edzen, egészségesen egyen és sokat aludjon. Nem arra, hogy éjszakázzon. Az élete nem így lett eltervezve: előbb karriert épít és aztán lesz családja - hogy fog most boldogulni ebben az új felállásban?
- Kösz. - Veszi el tőled az italt amit felé tartasz, szinte egy szuszra megissza az egészet pedig nagyon szokott figyelni arra, hogy csak a nyári szünetben igyon: hiába van karácsonyi szünet éppen, James ilyenkor is teperni szokott. - Vége. - Szívja be az alsó ajkát, egyértelműen túldramatizálja. - Most majd mehetek valami gyorsétterembe kasszázni. - Felszusszan, ez egy rémálom és senki nem akarja felébreszteni. - Elvégre még csak költözni sem tudunk sehova. - Nevet fel kínosan és megrázza a fejét. - Ha alkalmad nyílik kérlek lökj ki a hatodikról vagy a tetőről. - Megfordul, hogy a csípőjét a pultnak támassza és ezúttal ne a pultot, hanem a talajt bámulja tanácstalanul.
<3
Armand J. Montague and Léanor D. Lecomte varázslatosnak találta
"The harder the time, the true test of all relationships. Do they make things harder or support you."
Oldalra billen a feje, ahogy végignéz rajtad.
Nem úgy, mint aki most lát először – bár Róla van szó, szóval tökre úgy érzi magát, de ez most részletkérdés – inkább úgy, mint aki azon gondolkodik, hogy a valós gondolatok és a dráma milyen arányban oszthatók el a szavaidban. Arra jut, hogy 30-70: a dráma javára.
– Nincs mit – biccent, ahogy ő is a pultnak dől –, de csak… –ennyit kapsz, akarja mondani, de mire elkezdi te már le is húztad. Magasba szalad mind a két szemöldöke, csodálkozás üli meg az arcát, ahogy ő is belekortyol a saját italába. Nem olyan mohón, mint te, éppen csak kóstolgatja. – Kérsz még? – int némi bizonytalansággal a hűtő felé, jelezve, hogy van még ott, ahonnan ez jött. Nem csak két üveg alkoholt tart otthon… mármint az Anyja lakásában, mert nem itt lakik, itt csak akkor alszik, ha túl görbe lesz egy este és nem akar taccs részegen, valami sokadik ismeretlen csávóval haza keveredni, akit úgyse lát többet. Csak kérdést és aggodalmat szülne, amire semmi szüksége; e nélkül is kap eleget. – De előre figyelmeztetlek, ha kihányod, te takarítod fel. – Van benne annyi, hogy nem teszi hozzá, tekintheted ezt gyakorlásnak, ugyanis a mellékelt ábra szerint az innentől számított olyan két, három évben biztosan szükséged lesz erre a tudásra.
– Nem ismerem a csajod – sóhajtja, és egy pillanatra eltűnődik vajon a csajod a megfelelő kifejezés-e, de aztán rájön, hogy amúgy tökre nem érdekli, a nevét pedig nm mondtad, így azon nem tudja hívni... vagy ha mondtad is, hát elveszett valahol az információ áradat, a zavarodottság és őszinte döbbenet elegyében –, de vakon állítom: ő biztosan kevésbé dramatizálta túl ezt az egész helyzetet, mint most te teszed. Nem az életed ér véget – gyűrődik ráncosra a homloka – csak… születik egy gyereked. De az érdekelne azért, hogy hogy képzelted ezt a gyorséttermet. Elmész valami mugli mekibe vagy megalapítod az első magic fast food hálózatot és CEO leszel? Hallod, ez utóbbi amúgy elég jövedelmező lehet, talán lakásra is futná, nem csak albira a Zsebpiszokban.
Poénkodik, de azért aggódik is. A kezdeti méregetés nem szűnik, csak óvatos, lopott pillantásokká szelídül. Próbálja felmérni, hogy a dráma és a zaklatottság elegye alatt milyen állapotba vagy is valójában.
– Nem teszek félárvává egy magzatot – horkan fel kelletlenül. – Meg amúgy is, tudod te mennyit adnak gyilkosságért? Bírlak James, de azért annyira nem vagyunk jóban, hogy tönkre tegyem érted az életem – csóválja a fejét grimaszolva. Az igazság az, hogy a barátja vagy – jelenleg az egyetlen és talán a legjobb is, de erről azért inkább hallgat és nem köti az orrodra –, nyilván szeret és a legkevésbé sem örülne annak, hogyha bajod esne vagy éppen öngyilkosságot kísérelnél meg. Amúgy meg, te is nagyon jól tudod, hogy bármikor tönkre tenné érted az életét és segítene hullát elásni, gyilkosságot eltussolni, meg ilyesmi. Vagy… legalábbis meri remélni, hogy tudod és nem kell most mélyenszántó lelkizésekbe bonyolódni erről is.
– Ilyenkor vagyok amúgy kurva hálás, hogy sosem érdekeltek a nők. Nincs nő, nincs probléma, csak szex – sóhajt, miközben kicsit közelebb araszol. Egy lépés, majd még egy és egy újabb. – De most komolyan James – böki meg a könyökével a kezedet –, ugye tudod, hogy a világ tényleg nem ennyire sötét, ahogy ez a helyzet sem éppen fekete vagy fehér? – érdeklődik valamivel szelídebben. Már-már békítőn, mintha veszekedtetek volna, pedig erről szó sincs, nem volt és nem is lesz itt hangos szó; ebben biztos. – Nincs vége sem az életednek, sem pedig a karrierednek, ahogy nem is vagy… vagytok egyedül. Az övét nem tudom, de a te családod szuper, ha kezdetben ki is akadnak, mert ki fognak, ezt borítékolom is neked ha kell, biztos nem hagynak majd magadra és hagyják, hogy elcsesződjön a jövőd. Meg amúgy is – telepedik meg egy játékos mosoly az ajkának jobb sarkában –, ha nem leszel híres kviddics játékos, én miből gazdagodom meg? Már kész üzleti tervem van az aláírt relikviák árusítására. El ne baszd ezt nekem!
Rosszul van. Forog vele a világ. Kicsit olyan, mintha nem is lenne világa többé. Mintha valaki fogta volna a talajt alatta és kirángatta volna és most meg nézné ahogyan James zuhan a semmiben. 
