summer should be fun - Denny & Val

Őszintén nem bántam meg, hogy végül mégis olyan makacsul ráhajtottam az egész kviddics-dologra. Ahhoz képest, hogy kezdetben mennyire rémisztett a repülés és remegett a térdem, mostanra már bízok magamban annyira, hogy szinte gondolkodás nélkül száguldozhassak, arra főleg nem gondolva, hogy mi van alattam és milyen távol és mennyire vonz a mélység. Elmúlt a szédülés, elhagytam a félelmet és egyfajta szabadságérzet marad csupán - talán még nagyobb, mint a földön tapasztalható. Kivéve amikor mégis előjön akármilyen hülyeségre valamilyen allergiám, mert olyankor határozottan jobb lenne odafent, de ez most szerencsére nem ilyen. Most csak én vagyok meg Denny, ahogyan egymásnak passzolgatunk és még az sem érdekel túlzottan ha itt is csapatkapitánynak érzi magát. Legalábbis néha úgy érzem elhatalmasodik rajta… Rossz lehet neki mondjuk, hogy végzett - én legalábbis bánnám, nagyon örülök, hogy még mindig van egy pár évem és még kicsit az is ráér, hogy mivel akarok foglalkozni az egész után - szóval nem kell annyi komoly dolgon gondolkodnom, csak a szokásos Roxfortos cuccok amikbe már belerázódtam. A mindennapokban is kerül pont elég kaland, vagy nagyszájú elsőéves akiket pesztrálni kell vagy éppen beengedni a klubhelységbe mert fogalmuk sincs mi a jelszó. Mégis hogyan kerültek ide? Na mindegy, csak odavágom a kvaffot izomból Dennynek amennyire lehet, lassan úgyis leszállunk pihenni és csak lebegni a víz tetején. Imádom a nyarat, őszinte bánatom, hogy a Roxfortban nincs medence… vagy legalább egy tó amiben nem kellene attól félni, hogy megesz a Krakken.

Itthon viszont van - Krakken mondjuk pont nincs, hacsak nem számoljuk a tesókat is - de úszható vízfelület meg igen, én pedig gondolkodás nélkül bele is vetem magam miután nekivetkőzök, azt sem nézve Denny hol van, ha nem akarja, hogy lepriccolják hát álljon arrébb, nagyfiú már, az aurorképzőre is felvették (mondjuk amennyit ment a Minisztériumba gyakorolni, csoda, hogy nem dobták ki - ránéztek egyáltalán? azért szeretem, csak ne nyítja ki magát, még kelleni fog, köszi) és még a Docendon is tanulni fog közben, hát jó neki. Az én jövőképem három év múlvára, hogy létezni fogok valahol, remélhetőleg nyugiban vagy tűrhető pezsgésben, olyanokkal akiket bírok.
A lányok fogalmam sincs merre vannak egész nap, nélkülük egész csendes most itt, de legalább Leta most nincs a nyakunkon, így elégedetten emelkedek a víz felszínére. A tekintetem azért mégis megkeresi Dennyt és felméri a kárt, mert igen, arra játszottam, hogy minél nagyobbat csobbanjak mindenféle figyelmeztetés nélkül, és igen, ezért jöttem elsőre a víz közelébe és vártam meg, hogy Denny is megérkezzen hatótávolságon belülre. Ki kell használnom amíg szívhatom kicsit a vérét kettesben még, főleg mivel fogalmam sincs az egész változással mi lesz majd a kastélyban ősztől. - Hé, az ikred merre van, morcica? - Charonra célzok nyilván, és hogy melyiküket morcicáztam le az nem derül ki, előbb fulladnék be a vízbe minthogy bevalljak, mert legyünk őszinték, dühösen mindkét fiú nagyon parás. Nikeról tudom, hogy a bagolyházban pihen éppen, de Charon baba nemrég még álmosan figyelte ahogyan repdesünk, talán pont arról fantáziálva, hogy lecsap minket az égből, mint a madarakat - amúgy jófej macska, eskü, csak megvannak a szeszélyei, mint valaki másnak itt előttem, akit remélhetőleg eddig sikerült összevizeznem, de ha nem, akkor egy újabb hullámmal rásegítek most. Vagy ha igen akkor is igazából, sosem volt választás.

Érzem Dennyn a változást, és őszintén, meg is értem, a helyében én is rosszul érezném magam. Sok minden hiányozhat az embernek Roxfortból, és hiába lesznek idéntől egy épületben velünk az akadémisták is, az már nem egészen olyan, mint régen! Azt hiszem most érzem igazán, hogy jobban ki kell használnom a maradék két évemet. De ami ennél azonalibb, az az, hogy Denny maga alatt van, én meg kisöccsi kötelességemnek érzem felhúzni! Akarom mondani, elterelni a gondolatait, ezért ugrok egy hatalmasat a medencébe, őszintén remélve, hogy telibe kapom. Az elégtételt az arcomon, amikor rájövök, hogy a tervem sikeresen landolt meg elfelejtem letörölni az arcomról. Hopszi. Persze, vissza kapom egy részét, de én meg már eleve vizes vagyok szóval az első felvonás annyira nem gáz, csak nevetve simítom hátra a hajamat. Egy kicsit megint kezdett lenőni, de igazából lehet, hogy most inkább így hagyom majd őszre is.
- Jah, minden poén bennem van ami belőled sajnos kimaradt. - Nagyon vigyorgok neki. Sejthetném, hogy tervezni fog még valamit, de egyelőre gyanútlanul lebegek mellette. - Nem patkány, oké! - Tudja mire harapok, mert tényleg utálom ha patkánynak nevezik, mert egyszerűen nem az! Nem mintha azokkal gond lenne, de Charon ölelnivalóbb, én pedig ennek a gondolatnak a hevével arcon is fröcskölöm a tesómat. - Akkor kevésbé kellene hasonlítanotod rá. - Megforgatom a szemeimet. Jó ő nem tudja az összes párhuzamot, de én meg pont igen. Mielőtt viszont tovább boncolhatnám a témát, már jön is a támadása, nekem meg alig marad időm levegőt venni mielőtt még a víz alá nyomná a fejem. Szerencsére mondjuk nem teheti sokáig, mert félő tényleg fuldokolni kezdenék ha ilyen hirtelen meglep, legyen akármilyen kellemetlen is beismerni… most is kicsit nagyobb lélegzetet veszek amikor újra fent van a fejem. Amire viszont végképp nem számítok, hogy miután köhögten pár kissebbet és pont volt egy rövid időm ellazulni és tervezni valami ellentámadást, olyan komolyan folytatja, hogy máris kevesebb kedvem lesz ráugrani. A medencében határozottan nekem van előnyöm, mert hacsak nem akar kinyírni, akkor kíméletesnek kell lennie velem; ezt pedig hülye lennék amúgy nem kihasználni. A hangneme meg az arca mellé viszont összezavar. - Merlinre, csak nem most akarod bevallani a legsötétebb titkodat? Ugye tudod, hogy nem meghalni fogsz, csak az akadémiára járni? - Muszáj elviccelnem a dolgot, mert fura, hogy hirtelen ilyen komolyra vált már megint. Ennek ellenére mondjuk hallgatom, láthatja rajtam meg azon is, hogy kivételesen befogom a számat és figyelek rá. Legalábbis addig amíg kevésbé lesz siralmas az ábrázata... mondjuk ez 18 évig nem jött össze neki.