the AVO agent and the sleeping beauty

Ujjaival dobol az asztalan, idonkent faliorajara nez, majd vissza maga ele a konyvere, de csupan csak bamulja a lapokat, nem olvas. Az elejen meg ment, de nehay oldalnal tovabb nem jutott, mert mindig  jart fejeben, hogy mikor jon mar at Anja, mikor akarja meglepni a keresevel, mikor nem fogja hagyni elni? S mig ez jar a fejeben addig nm tud nyugodni, nem kepes gondolatait elterelni.
Mar ket napja szenved ettol, mert tudja, hogy valamit akar tole unokatestvere, tudja, hogy valamire keszul, olyan nincs, onzetlen mod segitene, plane nem neki. Meg parkapcsolataban is ugy erzi akadnak neha kihasznalasok, de mivel ez kolcsonos, igy nem zavartatja magat. De Anja nagyon is bosszantja, mert nem tudja kiszamitani a kovetkezo lepeset. Olyan kis artatlannak tunik mindig! Vagy legalabbis annak probalja eladni magat. Viszont o is Vogel, ha tetszik, ha nem, genetikai allomanyuk egy resze megegyezik, igy bizonyara a lanyba is szorult nemi onzoseg.
S a legrosszebb, hogy most nem is is nagyon tudna ellenallni unokatestverenek, mert tudja, hogy jogosan kovetelnek a szivesseget. Legszivesebben verne a fejet a falba - ha nem imadna enniyre szep arcat - amiert ostoba mod banatat alkoholba fojtotta, csak eppen a mennyiseg volt sok, meg neki is, ki kepes volt minden nap inni, minden nap kimenni bulizni, s allitotta, hogy sosem iszik tobbet, mint amennyit szervezete elbir, de most gyozott a sok szep szines koktel, meg az osszetort sziv. Ami egyebkent annyira nem is torott, de akkor eppen, abban a pillanatban annak erezte magat.
Most pedig - mint lassan mindenrt - ikret hibaztatja, amiert nem volt kepes erte menni, amiert meg mindig ugy banik vele, mintha soha nem is lettek volna testverek, s otthagyta, hadd szenvedjen, felole akar eletet is elveszithette volna, talan tenyleg nem is zavarta volna. Igy viszont felmerul benne, hogy talan tenyleg erdemes volna feladnia, hogy egyszeruen ugy dont, o is belekezd a jatekba, de mindig visszafut hozza, mert valamiert meg mindig nem akarja elvesziteni Antont.
Anjat annal kevesbe sajnalna, s a sors fintora volt,hogy testvere helyett egy felvert kellett hivnia segitsegul, mert mindneki is jobb volt annal, minthogy egyedul maradjon... Bar lehet jozan fejevel ezt atgondolva mar inkabb tagadna, de ami megtortent, az megtortent, bar haragszik magara miatta.
S most nem birta tovabb, elege lett az allandoan varakozasbol, igy konyvet becsapva ment at Anja szobajaba. Nem szamitott hogy az ora mutatoja mar regen elutotte az ejfelt, o meg mindig ki volt sminkelve, csinos ruhaban ult egesz nap  szobajaban, s csak akkor mert elmenni aludni, mikor biztosan tudta, hogy  lany mar alszik,hogy nem tudja felkeszuletlenul kirangatni.
Nem, az sokkal jobban hangzott, hogyha o tamadja be varatlanul, eppen ezert ugyan kopog, de va;aszra sem varva lep be a szobaba, melyrol mindig egy gyerekszoba kicvsit felnottesebb verzioja jut eszebe.
A lampa le van oltva, gyanitja unokatestvere mar lefekudt, de most - sem - lesz kedves, igy a lampat felkapcsolja, s kozelebb setal. - ANJA! Kelj mar fel. - szemet forgat, mintha latna, de nem is az a terv, hogy eszrevegye.