Macmillan - wifey and sista

Azt hiszem nálad kedvesebb emberrel még sosem találkoztam. Gyönyörű vagy, tele vagy jó tulajdonságokkal és még az egyik híres aranyvérű család sarja is vagy. Minden ifjú varázsló ilyen nőt képzel el maga mellé, ám én nem vagyok olyan, mint a többiek. Mindössze pár hete történt, hogy közöltem apámmal, hogy nem vagyok hajlandó megházasodni és tanulmányaim végeztével utazni akarok. A világ összes varázslótársadalmába betekintést akarok nyerni és tanulmányozni őket. Ez olyannyira nem tetszett az öregnek, hogy megállapodott apáddal, hogy én és te össze fogunk házasodni. Őszintén engem nem igazán hatott meg a dolog. Úgy vagyok vele, hogy hát legyen. Elveszlek feleségül, de csak azért, hogy apám végre befogja. Nem táplálok irántad érzelmeket és nem is próbálom meg megjátszani, hogy fontos vagy nekem, de te ennek ellenére sem adod fel. Ott van benned az akarat, hogy legalább megkedveljelek. Ugye tudod, hogy ez az egész veszett ügy? A hivatalos eseményeken ott fogok mosolyogni melletted és eljátszom, hogy szerelmes vagyok beléd, de ennek semmi köze a valósághoz. Azt tudom, hogy te régebben tápláltál felém gyengéd érzelmeket. Még mindig így vagy vele, hogy megismerted a valódi, rideg énem?

A pb megegyezés alapján változtatható. A múltban akár lehettek a szülők halálfalók is, de a lány teljesen más elveket vall. Egy igazi ray of sunshine, aki senkinek sem tudna ártani. Pont ezért is megy bele egy ilyen rossz házasságba. Wylie valószínűleg sosem fog beleszeretni és ezzel tisztában is van. Azt szeretném, ha még az elején küzdene érte, hogy megváltoztassa, de egy idővel akár fel is adhatja, hiszen nem könnyű vele és szinte már reménytelen. Mellette lehet bárkije, Wylie-t nem fogja zavarni. Azt szeretném még, hogy egy idő után bizalmas kapcsolat alakulna ki közöttük, bármit megoszthatnak majd egymással és belássák, hogy igenis számítanak a másiknak, de ez inkább legjobb baráti viszony, mintsem több.
Ha itt vagy, akkor dobj meg egy pm-mel és egyeztessünk, variálhatunk is néhány dolgon, ha úgy van

A húgom vagy, az egyetlen ép eszű lény a családban rajtam kívül. Én valaha sikeres kviddicsező voltam, te pedig felnéztél rám. A doppingbotrányom óta (ami természetesen nem igaz) züllök, mint állat, nem vetem meg az italokat és akit csak lehet, elmarok magam mellől. De téged nem lehet. Neked még mindig a példaképed vagyok, aki fittyet hány a család hírnevére. Apropó hírnév. Most, hogy szégyenfolt esett a családunk fényes nevén, hála nekem apám alkuba kényszerült. Eljegyeztek, hogy ne sározódjon tovább a Macmillan név. De te még így sem neheztelsz rám. Egy darabig tűrtél, próbáltad elfogadni, mosolyogni hozzá. Majd aztán kopogtatsz egyszer csak az ajtómon (ezt majd szeretném kijátszani), hogy nem megy, neked gondolkoznod kell távol tőlük. Megvan a kép, amikor megérkezel hozzám, én pedig csak nézek, hogy mi a szentséges isten van? Na ugye. De nem fogsz ellenkezni, jó érzésű lány vagy. Nem is a te dolgod helyre hozni a becsületünket, hanem nekem. De te meg fogsz békélni. Tudom. Ismerlek. De egy biztos, ha ez a fiú megbánt, akkor nem teszi zsebre amit tőlem kap. Legyen elöljáróban ennyi, a többiről értekezünk.