A második Fawley

2007 nyár végének angyala vagy, te lennél a következő Fawley. Stevenek volt a kérése, hogy legyen még egy újabb gyermek.
Azt hiszem, jobb ha nem tudod, hogy kinek a fiának tartalak, de abban se vagyok biztos, hogy ő az apád. Talán az a másik, akivel elutazásom alatt találkoztam Tibetben...

Te vagy Steve kedvence. Rád gyakorol leginkább befolyást. Talán azért, mert mindennél jobban hasonlítasz rám, de ez nem teljesen igaz. A hajad, a szemeid, az arcod, mind árulkodnak, az én génjeim voltak a domináns gének.
Látok benned egy vérbeli Jonest egy tudásra éhes Selwynt.
Az elmúlt találkozásunk alkalmával volt egy gyenge pillanatom, amikor múltam egy-két darabjára fényt derítettél. Lepergett magad előtt a roxforti éveim egy-két jelenete. Egy olyan lánnyal találtad szembe magad, akit sose láttál még, mégis tudod, hogy az nem más volt mint az anyád.

A mosolytól vöröslő arcocskád csak vidámságot hozott, eddig az életünkbe. A te gondolataid százszorta tisztábbak, mint az enyémek a te korodban voltak. Kevésbé csapongók. Alig merem elhinni, hogy nem az apádra ütöttél.
Miért szeret annyira Steve? Mert te is "olyan" vagy, mint én. Rólad biztosan tudja ezt, de nem fogom sosem hagyni, hogy veszélybe sodorjon képességed miatt ezt megígérem.