A kék szemű fiú

Nem tudok sokat rólad, ugyanis az a véleményem, hogy oktatóként nem illendő a diákjaim magánéletében vájkálnom, maximum, ha valamelyik diákomnak a segítségemre lenne szüksége. Te viszont úgy néz ki, hogy határozottan tájékozott vagy információkat illetőleg. Tudod, mi a kedvenc virágom, a süteményem, ki a kedvenc festőm... És minderre abból jöttem rá, hogy fel-feltűnnek az asztalomon apróbb meglepetések, ajándékok, és te vagy az utolsó, akit ott láttak. Arról nem is beszélve, hogy annak ellenére, hogy nem mágikus festészetet tanulsz, bejársz az óráimra, és ki nem hagynád a kiállításokat, amiket a hallgatóimnak szervezek. Mindig van egy kérdésed hozzám, amire egyértelműen megtalálhatod másképpen is a választ. Talán még gyorsabb is lenne, mint az irodám előtt várnod rám. A rajongásod teljesen felkavarja az érzelmeimet, néha úgy belepirulok, mint egy kiskamasz, de semmiképpen fogadhatom el a közeledésedet. Az oktatód vagyok, idősebb és még jegyben is járok már...

//Őszintén szólva, a leírtatok kívül nem szeretnék semmit sem megszabni, mindössze azt szeretném, ha ők ketten végül összejönnének, még ha pár akadályt előtte le is kell küzdeniük. A szálat lehet új karakterrel megalkotni, de akár fel is veheti valaki beregisztrált. Csak az a lényeg, hogy szeretném, ha Gabrielle egy boldog, kiegyensúlyozott párkapcsolatra lelne! //