Clyde Michael Corner

Holding out for a hero
Pozitívan gondolkodik, nem akadályokat lát maga előtt hanem kihívásokat, amik erősebbé teszik, nem pedig gyengévé. Ösztönző tud lenni, ha azt látja a társai nem tudnak mit kezdeni magukkal és úgy látszik elegük van… mindenből, akkor a meggyőző tehetségének hála, néhányukat sikerül kibillenteni a negatív pólusból. Elég jó manipulátor, de ezzel nem szívesen dicsekszik, mert nem mindig sikerül valamit úgy kihízelegni, hogy az mindenkinek jó legyen. Alapjáraton nagyon nyugodt és megfontolt, néha úgy tűnhet, mintha ő szeretne lenni mindenki támasza, akire bármikor lehet számítani és aki minden kérdésre tudja a választ.
Izgága, ezt csak úgy tudja jóként feltüntetni, hogy ebből kifolyólag jól be tudja osztani az idejét és több dolgot tud elvállalni a tanulás mellett. Gyorsan tanul. – Ezért is sikerült elsajátítani az animágiát. – Büszke, de nem mindig mutatja ki ezt az érzést, azért mert nem szeret másokat megalázni, inkább igyekszik teret adni is, mert az a célja, hogy a csapatmunka erősödjön, ne az egyéni. Egyedül és csapatban is szívesen dolgozik, a másokkal való kommunikálás, kapcsolatépítés se okoz gondot. Most kérdezhetnéd, hogy miért nem került akkor hát a Griffendélbe, de a válasz nagyon egyszerű… Törzsgyökeres Hollóhátas, szégyen lett volna máshová kerülnie, meg ugye nem  elég bátor. Igen, ezen nincs mit szépíteni, pacifista, ha megteheti inkább kerüli a vitát és csak akkor szól közbe, ha orbitális hülyeségekről van szó, amit feltétlenül ki kell javítani, nehogy mások téveszmében éljenek életük végéig.
Szeretni való, legalábbis az animágus alakjában biztosan, mert eddig mindenki megcsodálta, aki nem tudta, hogy az az orosz kék kandúr tulajdonképpen maga Clyde.

Is everybody going crazy?
Nagyravágyó, igen, sajnos néha túl sokat akar és olyat is ami nem az övé még. Erre élő példa az amit jelenleg is művel szegény Héloise Brugiére-vel, ő még nincs tisztában azzal, hogy tudja a nevét, de majd rá jön. Ígérem rájön, csak távolból figyelni könnyebb és úgy menni mások agyára, mint közvetlen kapcsolatba kerülni velük, főleg akkor ha olyasvalakiről van szó, aki még egy kicsit is tetszik neki.
Nem félénk, a fentivel ellentétben inkább azt mondanám hajlamos a végletekig megfigyelni valakit, kitanulmányozni őt és beskatulyázni egy adott dobozba amin nagyon nehezen lehet változtatni. Ilyen doboz a friendzone is, mert sokakat becsapott a külsője és nem vették észre, hogy valójában nincs ott semmiféle kötődés, elkötelezettség az adott személy iránt, mert másra fáj a foga.
Az a legnagyobb baj, hogy a kedvessége és nyitottsága sokakat megtéveszt, azt hiszik épp flörtöl velük, de valójában nem, ilyen a személyisége és hiába próbálná kimagyarázni, nem azért barátságos mert épp tetszel, hanem azért mert barátságosnak született. De kinek lehetne ezt megmagyarázni, ha a borítója alapján ítéli meg a könyvet, nem igaz?
Nevezheted álszentnek, de szeret mindenkivel jóban lenni, ezért ne lepődj meg ha beszélget veled is, meg még a legutáltabb ellenségeddel is. Nem fogja ugyanazért utálni amiért te, mert ő esetleg nem olyan makacs, mint te. Ezért mentegetőzik, hogy nem téged osztottak, van jobb dolga is. El fogod ezt hinni? Persze, mert ártatlan arcú szent jószág, amit alaposan ki is használ ha a helyzet megköveteli.
Ne lepődj meg ha hirtelen felidegesít ezzel, de imádja kihasználni azt a nagy szívedet és tudja, hogy megbocsátasz neki, ezért is hízeleg. Ezért is igyekszik megpuhítani mindig a szívedet, ha érzi, hogy feszül a hurok a nyaka körül.

I'll be your new religion, baby

§ két évvel ezelőtt

Mágiatörténet óra. A legunalmasabb. A legandalítóbb. A leglelohasztóbb. A legérdektelenebb. A legeslegrosszabb, amin valaha részt vett a hozzád hasonló kivételes vagy kevésbé kivételes diák vagy volt diák. Akárhogy is biztos átérzed a helyzetet, beléd szivárog az unalom és megérted miért kezdtem levelezgetésébe. Vagy cetlizésbe ha jobban tetszik. Kíváncsian felé pillantottam. Az állát tartotta, mintha valóban olyan érdekfeszítő lenne mindaz amit a professzor mond. De látszott rajta, hogy már nem bírja sokáig ő se. Ezért voltam elég bátor és határozott akkor amikor egy egész lapot téptem ki a jegyzetfüzetemből. Mintha csak éppen elírtam volna valamit és nincs idő a javítgatásra. Nyugodtan feldaraboltam kisebb részekre. Nem szándékoztam sokat írni egy cetlire, csak pont a lényeget. Még ha olykor túlzásokba esek és bővebben fejtek ki néhány dolgot akkor is. Határozottan valamivel magamra akartam vonni a figyelmét. Hogy rám figyeljen, ne a professzorra. Csak ugye ehhez elég figyelemfelkeltő szövegre van szükség. Magam elé vettem egy kis cetlit és írni kezdtem.

Csizmás óvatosan kémlelte a számára áthatolhatatlan dombok rengetegét Angliában. Szerinted hogy folytatódik a történet?

Cly.

Csizmás a képet szerette ezért rettenetesen elvolt tűnődve neki érdemes dombokat csodálnia, lesnie Yorkshire derűs erdejében. Miért?

S.

Szóval elkellet rontania eme tündöklő lendületes elképzelését környezetéről. Azért.

Cly.

Neki ezért most hamar iramodnia, szélsebesen el mennie kellett. Üzent zömök derűs jóakarójának! Még azért se.

S.

Jóakarója óvatlan. Kérdez ingerülten valamilyen ellenség létezéséről? Minek?

Cly.

Köze igazából dombon erdőn réten ürgén lemerül. Mert akartatós jóakaró dumál. Mert csak.

S.

Meddig idegesíti kandúr orrát ravaszdissága? Megint?

Cly.

Ha okos leleményes naplopó arroganciája poshadna. Igen.

S.

Szerinte érdekes párosítás. Nagyszerű.

Cly.

Azonban zavarodott. Csizmás a környezetet nem elviselni mostanra sokkal ocsmányabbnak kiálltja ámbár idáig gondatlanul. Tudom.

S.

Mégis igazság volna a napja!? Elhiszem.

Cly.

Sajnos ezen máig mardoshatja idegeit. Nem kéne.

S.

Aztán nem írtam vissza neki. Pedig kellett volna. Annyi szent volt, hogy holnap beszélünk. A többit végül is ki tudom szedni belőle mondjuk az óra után. Amikor koránt sem a cetlik összeszedésén törném magam. Végül is, aki nem tudja mit vegyen ki ebből az egészből, az tényleg egy értelmetlen mesét fog kiolvasni ebből az egészből. Meg maximum azt, hogy szűkszavú vagyok, ha mesélni kell. De mit számít ez, ugye? Semmit. Az ég világon semmit.

§ most

Az idők során változunk, ahogy a kiszemeltjeink, az érzéseink, a gondolkodás módunk is átalakul valaminek a következtében. Az unokatestvéremet figyeltem, ahogy vele beszélt. Vele. Héloise Brugiére-el. Csacsogtak valamiről vagy valakiről. Lányok. Hátrébb húzódtam egy kicsit, jóval hátrébb, ahol nem láthatott meg senki sem, ahol nem vehették észre, hogy kihasználom a tudásomat és macskává változom át. Orosz kék macskává. Tudom, hogy az unokatestvérem imádja a macskákat, így ő legalább biztosan a karjaiba fog venni, ha elkezdek nyávogni előtte és a lábaihoz dörgölődöm, mintha elveszett kis kedvenc lennék, akinek segítségre van szüksége. Tehát amint lehetett a nyakamba vettem a világot vagy, hogy pontosabb legyek az udvart és odaszaladtam hozzájuk. Mintha egy gonosz kis diák aki a kutyákat jobban szereti és imádja piszkálni a macskákat épp engem piszkált volna és előle menekülnék. De nem. Ők ezt persze nem tudták. Szerencsémre.
Az unokatestvérem lábaihoz dörgölődztem, doromboltam is egy kicsit, hogy észre vegyen, hogy megsajnáljon, hogy meg szeretgessen úgy ahogy annak rendje és módja szokott lenni a hízelgő macskáknál. Fel is vett. Szóval nyert ügyem volt. Egy pillanatig se éreztem magam kínosan amiért hagytam, hogy magához öleljen és így gondtalanul figyelhessem a karjaiban Héloise-t.
– Olyan aranyos ez a macska. Nem tudom kié lehet, de biztos borzalmas gazdája van ha folyton nálam köt ki. – motyogta kuncogva az unokatestvérem és azzal a lendülettel végighúzta az ujjait a hátamon.
– Biztos az egyik Mardekárosé. – körbenéz a többieken akik az udvaron vannak, alaposan szemügyre veszi a Mardekáros brigádot, majd újra visszanéz rám és az unokatestvéremre.
– Keressük meg a gazdáját, mit szólsz hozzá? – és így dőlnek dugába a kihallgatásról alkotott tervem, mert meg akarják találni a gazdámat. Az én gazdámat! Nem feltétlenül kell rájönniük, hogy nincs gazdám. Szóval még békésen pihenek továbbra is az unokatestvéremhez dörgölődve a két karja között.
Nem mintha vonzódnék hozzá, ellenben Héloise-hoz… Miért is nem tudok én az ő lábaihoz is dörgölőzni? Ja, azért mert nem vagyok biztos abban, hogy ő felvenne, ellenben a rokonommal. A rokonaiban ha nem mindig, de többnyire megbízhat bárki, ha jó kapcsolatot ápol velük és nincsenek haragban. A rokonaim szeretnek összegyűlni, születésnapokat, névnapokat, jeles napokat ünnepelni, szóval ezeknek hála jól ismerem az unokatestvéreimet is. Ahogy az ikertestvéremet is. Látom őt közeledni, érzem, hogy most nagy pácban leszek, hogy ebből baj lesz, mert felismer. Együtt tanultuk ki az animágia csodás rejtélyeit és tudományát, ennél fogva, persze, hogy tudja én mi vagyok. Olyan bájos vigyort erőltetett magára, hogy még én is megirigyeltem. De koránt sem volt ő olyan bájos, mint a mosolya. Tudtam, hogy miért jön ide. Mert engem keres. Mert szüksége van az én tudásomra, amit most csak úgy heccből megtagadtam neki. Ám amint felismeri a helyzet fontosságát, hogy tulajdonképpen okkal heverészek a drága rokonunk karjaiban már oda is toppan hozzájuk.
– Sziasztok! Látom megtaláltátok a kis Mephistot. Az egyik háztársam nagyon hiányolja őt, ha innen átveszem az nem okoz gondot nektek? – nem várta meg egyikük válaszát se, egyszerűen nyúlt utánam és ki is húzott a drága rokon karjaiból. Fájlon nyávogtam is utánuk egyet. Hogy lássák mennyire hiányoznak. Mintha épp azt ígértem volna, hogy még visszajövök és látjuk egymást.

You know me too well

"A cérna is ott szakad, ahol a legvékonyabb." – avagy öltözködési stílus jellemzői

Ruha viseletét tekintve változatosan öltözködik, a lényeg az, hogy számára kényelmes legyen. Különben ha kell kiöltözik, mert neki az öltöny éppen olyan jól áll az inggel és szövetnadrággal, mint az egyszerű tréning nadrág és kapucnis felső. Általában a ruha színe az ami elárulja milyen kedvében van, ezekből is a sötétebb típusúakat viseli. Például a tengerészkék a kedvenc színe, ezt olyankor viseli amikor nagyon boldog és nem érdekli senki és semmi zaklatása. Teljesen nyugodtan el lehet menni ilyenkor, mert nem rúg bele senkibe se, tényleg. Ha esetleg szürke vagy fekete színű ruhadarab van rajta akkor minden bizonytalan. Mert nem lehet tudni milyen kedvében van, még ő sem tudjam ilyenkor. Szinte kiszámíthatatlan és az csak az illetőtől függ, hogy kedves lesz vagy sem. De általában kedves és nyugodt, kivéve ha nem valami ajándékról van szó. Ez azonban nem érdekli őt ha narancssárga színű felső van rajta, ami hasonlót a róka bundájához, ilyenkor egyértelműen sántikál valamiben és addig ki nem mondja amíg el nem éri a célját. Ha fehér van rajta, ami nagyon ritka akkor igyekszik valamin változtatni, tiszta lapra van szüksége és megesik, hogy ilyenkor történnek a legnagyobb meglepetések. Illetve ha valamilyen csoda folytán rózsaszín színű ruha kerül rá akkor az két dolgot jelent. Először azt, hogy részeg és pirosnak nézheti a szint, vagy akár túl lusta volt varázsolni és ez lett a következménye. Különös és semmiképpen sem kell magyarázni, hogy a talárját szereti és nem érzi kínszenvedésnek ha hordania kell. Szóval egész jól érzi magát a ruháiban, csak ne legyen szűk a nadrág amit hord, mert semmi értelmét nem látja megnehezíteni a lépéseit. Cipők terén igyekszik a lehető legkényelmesebbet választani, ami nehéz, tekintve, hogy nagy lábon él és elég ritka az övének megfelelőt találni. De nem érdekli, mert úgy gondolja ez még egyedibbé teszi őt.

"A költő, az orvos és a bolond – belőlük egy csipetnyit mindenki magában hord." – avagy testi adottságok jellemzői

A legszembetűnőbb amit elsőként figyelnek meg mások az az mogyoróbarna írisze. Sokan mondják, hogy a szem a lélek tükre, ez részben nála így is van, mert a barna szeműekre jellemző általában az a határozottság amivel Clyde rendelkezik. Tehát nehéz eltántorítani őt egy céltól amit kitűzött maga elé. Okos észjárása a mondás szerint szintén visszavezethető a szemszínéhez, amit egy átlag ember alig tudna megmondani pusztán a szeme színének figyeléséről, mert bármi mást is rejthet ezen szeszin tulajdonosa. Viszont az még jellemző Clyde-ra, hogy független és nem enged a százból, amit tud azt kiharcolja magának. Éppen így a kreatív gondolatok sem állnak tőle távol, mert ha akar akkor tényleg valami szépet és maradandót tud alkotni.
Orrának formája se nem hegyes se nem törpe, hanem a kettő között van. Mondhatni pont megfelelő, hogy azt mondhassuk róla kellőképpen kíváncsi típus és nem riad el a szokásos dolgoktól sem. Az ő orra az úgynevezett "északi orr" típusba sorolható. Ez annyit tesz, hogy tulajdonosa – Clyde esetében – túl sokat beszél, mondhatni pletykál ha valakit mégis sikerül maga ellen fordítania és olyasmit mond az illetőről ami nem is igaz.
Ajkai egyszerre szélesek és vastagok, ami annyit tesz, hogy ha kell képes kinyitni őket s, piszkosabbnál piszkosabb dolgokat ejt ki azon. Amúgy tényleg nagyszájú, de keveset káromkodik mások előtt. Inkább magában. Szájtípusáról például megtudhatjuk, hogy mennyire mostnak élő típus, aki csak azért harcol ami ma történik és keveset gondol a holnapra. Merész, azt vallja, hogy semmi értelme várni ha úgy akarná akkor képes lenne egy vadidegent is leszólítani az utcán, mert nincs türelme várni az igazira. Szabad szellemű, nagyon nehezen köt az ilyen ajkú személy komoly kapcsolatot másokkal, csak úgy mint jelen esetben Clyde is, mert folyton félre értik a kedvességét, a közvetlenségét.
Neki úgynevezett négyszögletű arca van, ez annyit jelent, hogy a csodálatraméltó homloka és arca széles, míg az álla kicsi és hegyes. Mondhatni észrevehetetlen az álla, na jó nem. Ehhez az arcformához tulajdonképpen Clyde lázadó természete vezethető vissza, mindamellett hogy hatalmas fantáziavilága és kitűnő memóriája van. Ha esetleg valamit kivitelezni kéne abban kevésbé tehetséges, mert kitartása meglankadhat akkor ha nem ösztönzi magát valamivel. Például humorával, ami lehet, hogy szellemes és szórakoztató, de ugyanakkor nagyon szarkasztikus tud lenni, amit nem mindenki értékel.
Sima rövid barna haja van amely, néha égnek álló néha meg lapos, ez szintén kedvtől függ. Ha hátra simítja akkor egyfajta megbízhatóságot, simulékony környezetet akar kialakítani maga körül. Valami okosat és hasznosat szándékozik tenni társaival és tanáraival szemben. Ilyenkor normális, nem feszeng a bőrében és mást sem akar kellemetlen helyzetbe sodorni. Ez akkor nem mondható el amikor az ég fele nyújtózkodó hajtincseit villogtatja a kívülállók felé. Szó szerint valami hajmeresztő dologra készül és menősködik. Így próbál kitűnni a tömegből, mert azt akarja, hogy észre vegyék.
Testalkatát tekintve szerintem maradjunk annyiban, hogy se a kövér se a soványak közé nem tartozik. Tornászik gyerekkora óta, talán elmondhatjuk ennek tudatában, ha kell akkor ő ügyel az alkatára. Bár sosem méretkezik, ezért nincs tisztában azzal mennyit nyom alatta a mérleg, legutóbb negyvenöt kiló volt, de annak már jó pár éve. Most meg szemmel láthatóan nem egy csontkollekció. Hogy milyen magassággal áldotta őt meg az ég? Talán gomba módjára megnőtt, mint az elődei és társai felé magasodik, de pontos magasságát sem tudja tisztán. Lényeg, hogy a legtöbb személyre le kell néznie azoknak meg fel kell néznie rá vagy ritka eset ha valakit le tud fejelni ha éppen szükséges és nem jut eszébe jobb ötlet ennél a mozdulatnál. De amúgy nem, verekedni egy évben kétszer szokott, többször nem, mert inkább menekül a baj elől. Különben a hiedelem szerint az ilyen szép szál személyek egy isten leszármazottai és gyakran félisteneknek tisztelték őket. Mert kimagasodnak a tömegből és egyfajta fensőbbséget tükröznek mások felé. Ez sikerül Clyde-nak is? Ez egy nagyszerű kérdés.
Szóval igen, ennyi mindent lehet tudni akkor ha jó alaposan megfigyelünk egy tipikus Clyde alkatot.

"A szád mosolyog. És a szíved?" – avagy mimikák jellemzői

Sok olyan tényező van amit megfigyelhetsz rajta, az arcán és a gesztikulálásain. Például ha féltékenységről van szó akkor az orra hegyével próbál szemeződni, mintsem a körülötte lévő eseményre összpontosítson, ezzel is kifejezve mennyire igyekszik másra koncentrálni. Ravazdiságát hamar fel lehet ismerni ha enyhe félmosoly és felvont szemöldök kíséri a mondatait, mert gondolatban bizony tervez valamit, amit nem árul el. Minek árulja el? Nem biztos, hogy a vele szembe lévő megérti őt, egyből. Hazugságon akkor lehet kapni ha a bal karját súrolgatja, mintha éppen azt szeretné kifejezni mennyire sajnálja az esetet, holott dehogy. Ezt azonban csak az édesanyja tudja róla, más nem, tehát az emberek nagy része úgy hiszi akkor hazudik ha a szemével a föld bal sarkába néz, de ez koránt sem sincs így. Ez olyankor történik ha valakinek az érzéseiről kellene beszélnie, azonban nem tud, mert történetesen valamiféle csoda folytán szerelem van a dologban. A kezeivel akkor kezd el hadonászni ha élvezettel magyaráz a vele szembe álló személynek, ilyenkor látja, hogy az illetőt nagyon érdekli az amit ő mond és nem sajnál időt pazarolni a hallgató személyre. Szemöldökeit nagyon ritkán vonja össze, mert nála ez történetesen az érthetetlenséget jelképezi. Például nem érti milyen nyelven beszél valaki, mert nem közös nyelvet beszélnek az biztos, ilyen például a számok sokasága, amit éppen, hogy megért, de nem válik a mesterévé. Vállait imádja vonogatni, ilyenkor azt próbálja üzenni társai felé, hogy ő gondtalan életet igyekszik élni. Hümmögni akármelyik pillanatban hümmög ha kell, mert így fejezi ki valami vagy valaki iránt a nem tetszését. Ellenkező esetben a tetszését de annak a hümmögésnek nagyon hangsúlyosnak és hosszúnak kell lenni, mert a rövid egyértelműen az utálkozás jele, nála.

"Az ember kívül hordja a felsőbbségét, az állat belül." – avagy animágus alak jellemzője

Kevés olyan személy van – igazából szinte senki csak Bonnie – aki tudja, hogy Clyde animágus. Ebből kifolyólag egyértelműen bejegyzetlen animágus, bár gondolt arra, hogy tanárt fogad, mégsem tett így. Azt mondják mindenki olyan animágus alakot ölt fel, amilyen állathoz leginkább hasonlít a természete. Hogy Clyde tényleg macska mód viselkedik? Talán, kit érdekel most ez? Szóval ha átalakul orosz kék macskává, akkor jellegzetesen inkább egy roxforti diák házi kedvencére hasonlít. Ahhoz képest, hogy egy négylábúról van szó gondozott külsővel rendelkezik, mert ügyel arra, hogy mindenki számára „tetszetős” külsőt öltsön fel, akit szeretgetni lehet, mert simán odadörgölőzik bárkihez, akiről tudja, hogy imádja a macskákat. Meg kell említeni, hogy ez az alak igen hasznos a számára, mert akárhová el tud gondtalanul osonni és a javára válhat ha éppen sikerül kihallgatnia ha valaki ellene van. De amúgy nagyon simogatni való, hízelgő macska, ha azt vesszük.