Dhara A. MacDougal

Nem rendelkezem olyan sokkal, amivel kérkedni lehetne, egyszerűen csak nem vagyok egy jó ember és ezzel teljesen tisztában vagyok. Nem kertelek és nem hazudok, se mások, se magamnak... Legalábbis ebben a kérdésben.
A szeretteimet megvédem, a társaságomat bármi áron megvédem és ezt mindenki tudja, se velem, se a hozzám közelállókkal nem baszakodhatnak. Miért? Mert a felesleges és zavaró tényezőket elpusztítom, nagyon nem érdekel, hogy ennek érdekében kit vagy éppen mit kell eltaposnom.
Őszinte, védelmező, levitathatatlan, megbízható. Ezek azok a szavak, amik leginkább jellemeznek engem.

Na ebből jóval több van, de ugye se te, se én nem akarok itt ülni naphosszat, szóval próbálom a lehető leggyorsabban és a legegyszerűbben tudtodra adni, hiszen ránézésre is együgyű vagy.
Rideg vagyok, valamilyen szinten távolságtartó és számító, ha valamiben nem lelem örömöm vagy hasznom, egyszerűen csak elhajítom, mint egy darab ócska ruhát, hiszen kinek van szüksége valami ideje múlt és haszontalanra? Nekem nem és talán neked is ezt tanácsolom, amire nincs szükséged dobd csak el.
Ha az én társaságomba akarsz bekerülni, jobb ha feladod, így is kerültek már be olyan személyek, akiknek nem csak szimplán semmi keresnivalójuk nincs ott, hanem eléggé zavaróak is mellé, de ne aggódj, róluk is gondoskodom.  

Élveztem a gazdagok életét, ahogyan mindig is, bár mostanában egész egysíkú lett a dolog, semmi kiemelkedő dolog nem történt. Költekeztem, élem az életet, bulikba járok a barátaimra áldoztam minden időmet, próbáltam életben tartani a párkapcsolatomat... Aztán megjelentek ŐK. A csórók.
Minden megváltozott, már sokkal többen voltunk, mint szerettem volna és elmondhatatlanul idegesített, hogy olyan emberek is megjelentek az életemben, akiknek semmi keresnivalója nem volt. Nem értem, hogy az az ostoba miért volt rákattanva a csórókra és a csórókat sem értettem, hogy hogy mernek egyáltalán szóba állni velünk. Mármint evidens, hogy semmi keresnivalójuk ott, hiszen még csak egy üveg piát sem tudnak kikérni a kedvenc helyünkön, mert egyszerűen többe kerül, mint a szüleik teljes fizetése, elég szánalmas... Lehet biztos én vagyok a beképzelt sznob picsa, aki nem tűri meg az idiótákat.
Már, de csak MÁR kezdtem volna megszokni, hogy olyan létformákkal kellett egy helyen lennem, akikkel nem akartam, de... még... el is tűnt a drágalátos picsa, aki közénk hozta ezeket. Természetesen ügy lett belőle, nem is kicsi és sajnos olyan dolgokat is megtudtam, amiket baromira nem akartam, köztük, hogy... az én párom rabolta el és ha ez nem lenne még elég, apám is belefolyt a dolgokba. Egy kibaszott bábú vagyok, akivel játszik és irányít kénye-kedve szerint...
Most pedig mit csinálok? Megjátszom magam, eljátszom, hogy az ég világon nem tudok semmit és ha lehet azt mondani... még ridegebb vagyok, mint valaha. Pillantásom fagyosabb a legkeményebb orosz télnél is. Ez van... Ha találkozol velem, inkább kerülj el, nincs kedvem megalázni vagy a földbe tiporni téged, másra pazarolnám az amúgy is kevés és értékes időmet.
Puszi, pá... loser.

Merlinnek hála szép nőnek születtem. Különleges szemeim azonnal rabul ejtenek vagy éppen olyan hideg zuhanyt borít rád, amit azt hiszed nem is élhetsz túl. Tökéletesen ívelt arcélek, szép vastag ajkak, tökéletes idomok, hát kell ennél több? A hajam, az pedig egy külön szerelmem, titkon te is úgy akarsz kinézni, ahogyan én, kár lenne tagadnod.
A ruhák és a cipők? Örök szerelmeim, talán az iskolában kötelező az egyenruha, de azon kívül... elég sok ruhám van. Tértágított bőröndömben egy egész gardrób szoba van és igen, nekem szükségem van divatosabbnál divatosabb ruhákra, amolyan önkifejezés, már a ruhám is sugallja, hogy semmi keresnivalód mellettem.