... aki elmondhatja magáról, hogy elsőként a családból indított be egy sikeres vállalkozást, amiből az első évtől kezdve csak profitált. Tudod, mint a profik. Remek üzleti érzék, pipa Sikeresen áttérni a levelezős rendszerről a boltira, pipa. Sikeresen kiköltözni egy nagyobb családi házba az üzlet fölötti lakásból, pipa. Sikeresen túlélni a háború utáni gazdasági deficitet, pipa. Sikeresen alkalmazni Ront mint társtulajdonos és ki nem mondott csicskát, pipa. Ronnal átnézetni a csokibéka kártyáit, kidobatni vele azokat, amin ő szerepel, pipa. Kinézni a Zonko-t üzletbővítés céljára, folyamatban.
... mert a boldogság megfizethetetlen. Remek feleség, aki összetartja a családot, talpraesett gyerekek, akiket nyugodt szívvel lehet az élet felé rugdosni. Nem belefulladni egy közel hat hónapos nászút örömeibe, pipa. Túlélni a pelenkakorszakot, pipa. Másodszor is, pipa. Helyt állni apaként, pipa. Megtanítani a kölyköket trágyagránát elkészítésére, pipa. Közös családi reggelire szoktatni a családot, pipa. Problémakezelés elsajátítása, folyamatban. Házasság életben tartása, folyamatban. Kölykök kviddics tréningezése, pipa. Veszekedések helyén kezelése, elkerülése, megoldása kritikus.
... mert a humor sosem fogy el. Új termékek állandó tesztelése, pipa. Percy vérének szívása, pipa. Mindenből IS viccet csinálni, pipa. A család agyára menni, pipa. A családi eseményeken a figyelem megragadása, pipa. A jó hangulat biztosítása, pipa. Viccet csinálni a műfül elhagyásából, pipa. Tudni, hogy hol a vicc határa, kritikus.
Te most Fred, vagy George vagy?
Mindig nosztalgikus érzés a tükörbe pillantani, szemezni magammal, a bátyám emlékével. Milyen egyszerű is volt régen azt kamuzni, hogy én vagyok Fred, ő pedig George. Pedig sohasem tudtunk hasznot húzni abból, hogy ki miben a jobb, mert ugyanabban voltunk teljesen egyformák. Mára már megsokasodtak a különbségek. Míg Fred örökre 20 éves maradt, fölöttem addig elszállt a kor. A szarkalábak sokasága, az a néhány ősz hajszál ami azóta tarkítja vörös bozontomat... George, te nem leszel örökifjú, bármennyire is szeretnéd. Egy valami azóta sem változott, a mosolyom, az a csibészes mosolyom. Szemeiben pedig még mindig komiszság csillog, amikor valami sületlenségen kezdenek az agytekervényeim zakatolni. Ki kell, hogy ábrándítsalak, még mindig nem adok egy vasat sem a testépítésre. De azért magas vagyok és sármos. Igazi laza apuka vagyok, farmer, melegítő, póló, pulcsi, trikó, kockás ing, bármi jöhet ami elég színes és egyedi. A lényeg, hogy a feleségem így is szeret. A dísztalárt azóta is csak Ronnak veszem, mert megígértem, hogy ahányszor megszabadul az aktuálistól, pótolom. Ha valami nem tetszik, Harryvel egyeztess.
Csíny letudva
Még annyira frissek az emlékek, annyira intenzíven tódulnak a tudatba. Az a sötét nap, élete legsötétebb napja, amikor a lelke egy része a háborúval halt. Pedig már eltelt vagy fél év. Nem számítanak a naptári számok, ha az ember még továbblépni is képtelen. Ugyanaz a nyomasztó melankólia kísér végig minden egyes napot és fáj minden pillanat, ha olyannal kényszerül az ember találkozni, aki szintén átélte, átérezte ezt és osztozik a fájdalomban. Minden egyes közös emlék HOZZÁ köt. Minden egyes vicces, nyomasztó, idegesítő pillanat, akármilyen téma is merüljön fel. Majd a rozé segít, hangzott. Az első korty finom volt, a második is. De még a harmadik pohárral sem volt baj. Aztán már az ajkai voltak annyira édesek, ha nem jobban. Végül két üveggel és a szétszórt ruhákkal a hátuk mögött fittyet hánytak a világra. Mert úgy érezték, nekik ez jár, mert a vigasz őket is megilleti. A káosz teljességével hasít George-ba a felismerés, ahogy megpillantja a mellkasán az annyira ismerős barna kezet, a kecses tulajdonosát, ahogy félig jótékonyan betakarva, félig pucéran őt fedve édesdeden alszik. Nem kezd el pánikolni, nem szalad világgá, de keze a homlokára csúszik. "Mit csináltunk?" Bűntudat ébred benne, "de hisz nem is szeret engem. Nem engem szeret, nem rám vágyott." Bűntudat, hogy élt a pillanattal, bűntudat, hogy kihasználta a gyengeségét, bűntudat, hogy bemocskolta Fred emlékét. Csak tehetetlenül fekszik alatta, mert esze ágában sincs igazából felkelni. Mert jól esik neki, hogy most kivételesen rá esett a választása. "Nem volt más választása." De ez cseppet sem érdekli őt, csak figyeli egy apró lágy mosollyal a vonásait. Minden maradhatna így is... amíg fel nem ébred. Amíg fel nem ébred.
ϟϟϟ
Hangosan szól az ébresztő. Valahol a párna és a takarókupac alól egy kéz csúszik elő, hogy lassan körbetapogassa nyomorult órát, majd arra rátapintva a falhoz vághassa. A kéz végül eltűnik, a takarókupac pedig nagyot emelkedik és süllyed. A tulajdonosa nem igazán korán kelő, igaz későn sem. Ő úgy szeret ébredni, ahogy puffan. Na de nincs minden így, amikor az ember fia nem dolgozik fix munkaidővel és akkor megy be a saját boltjába, amikor csak akar. - Drágám, megígérted, hogy segítesz. - Angie már az ágyban sincs, kapkodva öltözik. A nagy adag takarókupac újból sóhajt egy nagyot. Előbb kap egy esélyt, hogy némi felsimogatásra esetleg levarázsolódjon és a daliás herceg kipattanjon alóla, de semmi reakciót nem vált ki vele. - George, a karácsonyfa nem fogja felállítani magát! Nekem az ebéddel kell foglalkoznom. Nemsoká jönnek anyádék ebédre és még sehol semmi. - a noszogatásra két két nyúl ki a takaró alól és megragadva a párnát, nagyobb buckába szorítja össze. - George! - amit az áldozat még nem lát, hogy pálca szegeződik a takaróra, ami hamarosan magasra röppen. - MI VAN??!! Mindjárt megmutatom, hogy mennyire de mennyire megcsinálja magát a fa! - álmos, nyűgös, borostás vörös pofa pattan ki az ágyból és dühös léptekkel még pizsiben elindul ki a nappaliba. Csak egy átlagos nap, csak egy átlagos karácsony az összessel együtt. A feszültség tapintható, ahogy lassan indul el a reggel. De délutánra már minden készen áll a vendégek fogadására és George egy engesztelő vállmasszázzsal lepi meg a menyasszonyát. A második közös karácsony.
ϟϟϟ
- George! - o-ó. Az emlegetett szamár már tudja, hogy ha így hívják, akkor bizony valami rossz fát tett a tűzre. Csak félve sandít fel a legújabb ötleteit magába foglaló füzetéből. Mindig van valahol egy firkapapírja, amit telis-tele tűzdel áthúzásokkal, besatírozásokkal, piros karikákkal, meg amit csak el lehet képzelni. Na de akkora értetlenség ül ki az arcára, mintha totál homály lenne neki, most épp miért mérgesek rá. Lassan feltápászkodik a kanapéról és elindul a fürdő felé, ahonnét a hang jött, ahonnét még bizalomgerjesztően pislákol a lámpa fénye. És ahol egy kétségbeesett arcú nő várja egy fura cuccal. - Lázas vagy? - jön a kérdés egyből, amire csak egy kétségbeesett fejrázást kap. - George, ez egy terhességi teszt. Éppen a második. - George egy pillanatra lefagy, tanácstalanul és tétován pillant rá. Majd lassan megvilágosodik. - Azt mondod, hogy... gyereket akarsz? - teszi fel az óvatos kérdést, amire hozzá vágják a tesztet. - Nem, azt, hogy már terhes vagyok! - mintha megjönne Angie lélekjelenléte is a mozdulattal. Nem cáfol rá most sem a hirtelen természetére, bár a kétségbeesettsége tapintható. - Csak nem értem... nem értem, hogy... amikor szedtem. - motyogja. George csak felveszi a tesztet a földről, megfordítja, figyeli, nézi a csíkokat, próbálja leolvasni, mi az istent kell ezen nézni. "Fúj, ez pisiszagú." Aztán lassan kapcsol, hogy mi történhetett. - Azt hiszem... múltkor a vitamint adtam oda neked. - igen, igen. Amikor már ágyban volt, lusta volt felkelni, ő pedig még a fürdőben borotválkozott. A sötétben már nem látszott, mi van a levélre írva. - Te! A te hibád, te seggfej! - fakad ki Angelina ismételten és kétségbeesetten toporzékolva csapni kezdi ököllel George mellkasát. De csak addig, amíg fel nem hagy vele, ő pedig szelíden magához nem öleli. - Megoldjuk, kicsim, megoldjuk. El fogunk férni hárman is egy ekkora házban.
ϟϟϟ
Totális káosz uralkodik az udvaron. Az Odú a büdös életben nem volt arról híres, hogy kihalt és csöndes legyen. Persze biztosan egy Weasley gyerek sem tudja, milyenek azok az unalmas hétköznapok, amikor Mollyn és Arthuron kívül senki nem tartózkodik ott. De biztosra vehető, hogy majdnem minden nap benéz valaki egy fél szóra, egy mosolyra vagy egy kis édességre. Most azonban nem így áll a helyzet. A vendégsereg egymás hegyén és hátán, kivétel nélkül mindenki itt tobzódik a szülinapos megünneplésére várva. Molly nagy álma vált ezzel valóra, hogy a bűvös 60 felé közeledve is mennyire összetartó a család. A nagy család, amiről mindig álmodott. Most még ugyan csak az 58 jön, de ez senki kedvét nem szegi, hogy ne úgy kezeljék majdnem mindegyiket, mintha már kerek évforduló közeledne. - És akkor most beledobjuk ezt a tablettát a vízbe... - George a díszes társaságtól messzebb egy apró kiásott, pocsolyával feltöltött gödör körül térdepel egy tucat gyerekkel körülvéve, miközben a lányát másik térdére áthelyezve előkeres a zsebéből egy szürkés kinézetű, igen csak gusztustalan iszap szagú tablettát. Látványosan a víz fölé emeli, elmormol pár furcsa szót, mintha csak rituálét hajtana végre, de igazából csak halandzsa nyelv. Rox lelkesen ismételgeti el utána a szavakat, míg meg nem zavarja őket valami. Vagyis valaki. - George, ugye nem most készülsz mocsárrá változtatni az udvart? - Angelina már csak annyiból is tudja, hogy miben mesterkedik, hogy megpillantja a hátát és a mozdulatait. Hát persze. A zakója levéve, valamelyik széken pihen, az ingujjak pedig egészen vállig feltűrve. Mi másra készülne, ha nem sárdagonyára? De későn szól, mert addigra George véletlenül elengedi a kapszulát. A víz erősen szürkén bugyogni kezd, majd iszonyatos csatornaszagot kezd el magából árasztani, miközben pereme egyre szélesedik. - Nem, drágám, dehogy! - szól hátra, majd megint vissza előre. Tudja, hogy ennyi kis morzsától nem nagy dagonya lesz, de a gyerekek már most örömmel ugrálnak bele és pacsálják a habos-babos ruhácskájukban. Rox is sikeresen belelógatja az egyik cipőjét, amire az apja magasra emeli. - Jól van gyerekek, vége a játéknak! Mindjárt jön a torta. - próbálja menteni a helyzetet, mert arra nem számít, hogy elszabadul a pokol. Ó, dehogynem. Egy percig sem hitte, hogy majd ámulva nézi az összes gyerek. - George, ugye nem...??! - harsan Percy elégedetlenkedő hangja, mire felpattan a székről, hogy a saját gyerekét elrángassa onnét. - Most nézd meg, mit tettél! - Nem én, ő döntött így. Nézd meg a lányom, csak a cipője alját érintette bele. Három évesen érettebb, mint a tiéid. - dobja oda foghegyről, de már mindenki csúnyán néz rá, ki-ki odainti magához a gyerekét, hogy aztán megszabadítsák őket a foltoktól. - Hol a fiad? - "kár volt most ide leülnöm..." George ártatlanul sandít a nejére, átgondolja, hogy hol is randalírozhat. - Nem tudom, valahol játszik. - von vállat, majd gyors terelés gyanánt ad egy puszit az arcára. - Na jó, mikor vágjuk a tortát? - sürgeti meg a társaságot Ron. - Ugye otthon hagytad az édességeidet? Vagy legalább mondd, hogy nem tömtél a gyerek zsebébe egy marékkal. - Angie-t nehéz lerázni ám. És az, hogy a férje egy pillanatra sem néz rá, mi több, látványosan mással kezd el foglalkozni, több mint gyanússá teszi a helyzetet. - GEORGE! - rivall rá, mire az említett ugrik egyet. - Mondd, hogy nem... - Anyaaa, névd, nilyen hoffú a nelven. - a leszúrást megszakítja Fred minden kétséget kizáró pösze hanglejtése.
Családom
Édesapám
Arthur Weasley - példa nélküli kocsibütykölős, szurkolós apa-fia kapcsolat. - Kiváló – A fiaid ma éjjel a kocsiddal repültek el Harryékhez és vissza! – mennydörögte Mrs Weasley. – Ehhez nincs hozzáfűznivalód? – Tényleg? – csillant fel Mr Weasley szeme. – És hogy ment a kocsi? Öhm, akarom mondani – váltott hangot, mikor felesége szikrázó szemébe nézett –, ez felelőtlenség volt, fiúk, nagy felelőtlenség…
Édesanyám
Molly Weasley - példa nélküli, néha idegesítő gondoskodó anya-fia kapcsolat. - Várakozáson felüli – Te következel, Fred – adta ki az utasítást a pufók asszonyság. – Nem Fred vagyok, hanem George! – felelte a fiú. – És még te nevezed magad anyánknak? Nem látod, hogy George vagyok? – Ne haragudj, George drágám. – Csak vicc volt, Fred vagyok – szólt a fiú, és már indult is.
Testvéreim
Sok van, muszáj?
@Bill Weasley - Kiváló – Rendes Bűbájos Fokozat – magyarázta George Harry értetlen pillantását látva. – Billnek is tizenkettő van. Ha nem vigyázunk, még egy iskolaelső lesz a családban. Azt a szégyent nem élném túl.
Charles Weasley - Kiváló Charlie is rendben van, de még mindig Romániában van. Dumbledore azt akarja, hogy minél több külföldi varázsló legyen behozva, így Charlie megpróbál kapcsolatot létesíteni szabadnapjain.
Percival Ignatius Weasley - Troll A Fred-George páros viszont roppant szórakoztatónak találta a dolgot. Ha csak tehették, Harry előtt masíroztak a folyosón, és így kiabáltak: – Utat Mardekár utódjának! Vigyázat, véres kezű varázsló közeleg! Percy a leghatározottabban elítélte viselkedésüket. – Ez nem tréfa – jelentette ki hűvösen. – Ne állj az utunkba, Percy! – vigyorgott rá Fred. – Harrynek sietős a dolga. – Igen, a Titkok Kamrájába igyekszik, mert teára várja agyaras csatlósa – tódította George.
Fred Gideon Weasley - Kiváló – A tieden nincs betű – álmélkodott George. – Anya biztos feltételezi rólad, hogy meg tudod jegyezni a nevedet. Pedig minket sem ejtettek a fejünk lágyára – tudjuk, hogy mi vagyunk Gred és Forge.
Ronald Bilius Weasley - Troll – A Megszeghetetlen Eskü olyan eskü, amit nem lehet megszegni… – Képzeld, erre magamtól is rájöttem. Miért, mi történik azzal, aki megszegi? – Meghal – felelte lakonikusan Ron. – Egyszer, még ötéves koromban, Fred és George megpróbált rávenni, hogy tegyek le egy ilyen esküt. Csak egy hajszálon múlott. Már fogtuk egymás kezét Freddel meg minden, amikor apa ránk talált. Iszonyúan kiakadt… – Ron szemében nosztalgikus fény csillant. – Akkor láttam apát először és utoljára olyan dühösnek, amilyen anya szokott lenni. Fred azt állítja, a bal feneke azóta is zsibbad attól, amit akkor kapott. – Nem érdekel Fred bal feneke… – Miről van szó? – kérdezte a bal fenék tulajdonosa az ajtóból, majd ikertestvérével együtt besétált a konyhába.
@Ginevra Potter - Kiváló – Ha az ember Fred és George mellett nő fel – csóválta a fejét Ginny –, megtanulja, hogy mindent lehet, csak akarni kell. Persze egy kis bátorság sem árt.
Párkapcsolat
@Angelina Weasley - Várakozáson felüli – Ron, kölcsönadod Pulipintyet? – kérdezte George. – Most éppen úton van – felelte Ron. – Mire kéne? – George meg akarja hívni a bálba – hangzott Fred gúnyos válasza.
Drága feleségem, akinek végtelenül hálás vagyok az sziklaszilárd idegeiért. Amennyi hülyeségen már keresztül vittem, amennyit veszekedtünk, amennyit veszekedve szerettük egymást. Tudom, hogy minden olyan nehezen indult el közöttünk és eleinte ott lebegett a fejünk fölött, mi van, ha én csak Fred helyett kellek neked? De az évek rácáfoltak, én pedig be szeretném bizonyítani, hogy miért követted el életed legjobb döntését, amikor engem választottál a férjedül.
Gyermekeim
@Fred Weasley - Kiváló A fiam vagy, aki nem akárki nevét viseli. Kicsit sem hasonlítasz a nagybátyádra, de ez így van jól. Nem kell mindenkinek őrületbe kergetnie anyádat, elég ha én teszem. Én pedig büszkén bátorítalak céljaid megvalósításában, mert egy apa ezt teszi. Büszkén, mert felnőtt férfi vagy már, büszkén, mert felelősségteljesebben viselkedsz nálam is. És büszkén, mert a magad útját járod.
@Roxanne Weasley - Kiváló Édes kicsi egyetlen lányom, akit a bátyád mellett szintén beavattalak minden hülyeségembe. Szerencsére te is inkább a napos oldalát éled meg az újításaimnak és önfeledten veted bele magad abba, ami úgy néz ki, hogy bevált. Rád is büszke vagyok, mert kicsit olyan vagy, mint én. Nem feszíted meg magad a tanulásban, de tehetséges kviddicsjátékosként le se tagadhatnád a szüleidet. Azért te is tudod, hogy nem én vagyok otthon a fő rossz fiú és egy kis csínytevésre mindig kapható vagyok, ugye? Nekem bármit elmondhatsz, ha nyomja a szíved.
Apróságok
AmortentiaTutti-frutti, csokoládé, émelyítő vattacukor. Egy kellemes friss, gőzölgő almáspite és a Tekergői térképének dohos pergamen illata.
Mumus Bárki elvesztése a Weasley-klánból. Angie besokall és elköltözik tőlem.
Edevis tükre Mindenem megvan. Amire vágyom, az soha nem fog megtörténni. Fred már egy jobb helyen van.
Hobbim Kviddics a családommal, új találmányokon való ötletelés a feleségemnek, amíg az agyára nem megyek vele, viccet csinálni a lehető legtöbb mindenből, Ron és Percy orra alá borsot törni. Nem, még mindig nem nőttem ki bizonyos dolgokból. De azt hiszem jó dolognak könyvelhetem el, ha szeretek filmet nézni a nejemmel.
Elveim Na hagyd, hogy egy pillanatod is elpazarolj az életben, amíg tehetsz bármit, tedd meg!
Amit sosem tennék meg Soha de soha nem lennék hűtlen sem a feleségemhez, sem a családomhoz. Ha helyzet van, ott vagyok!
Ami zavar Állítólag álmomban motyogok, a lelkemre venném, ha valóban így lenne. Remélem Angie nem akarja bebizonyítani, hogy ez így van. A csönd és az unalom. Na az nagyon.
Ami a legfontosabb az életemben A családom és a vállalkozásom.
Ami a legkevésbé fontos számomra Kit érdekel, hogy kinek nem tetszik a humorom és a fizimiskám?
Amire büszke vagyok A feleségem sikereire, a gyerekeimre és arra, hogy sikerült megvalósítanom egy szinte lehetetlen álmot: a Weasley Varázsvicc Vállalatot
Ha valamit megváltoztathatnék Fred. Na meg a fülem.
Így képzelem a jövömet Pont úgy, mint most. Na jó, kicsit kiegyensúlyozottabban. A gyerekek kirepülnek a családi fészekből, mi pedig Angie-vel élhetünk a nagy világba.
Egyéb Felejtsd el, hogy ennyi év után letegyem a RAVASZ-t.
Én egyszerűen meghaltam a nevetéstől, a születzésnapos résznél!! Nem teheted ezt valakivel, aki nagyon komoly, emelkedett hangvételü értékelést szeretne írni! Viccet félretéve (már, ha a te esetedben létezik ilyen pillanat), nagyon tetszett, ahogy a borús hangulat fokozatosan ment át a megszokott viccelődésbe. Bármennyi idős is, azt hiszem mindannyiunk számára George Weasley egyenlő lesz az egy mondatos, humoros csattanókkal, és a viccesebbnél viccesebb találmányokkal. Legyen bármilyen sötét is a helyzet, egy kis móka mindig belefér! :3 Szerettem a családod leírását, a belőle áradó szeretetet, a megfelelően kiválasztott kis részletekkel. Biztos vagyok benne, hogy mindenki napját képes vagy feldobni, bár ezt nem mindig értékelik az adott pillanatban. Ne vicceld el a foglalásokat, de utána tiéd a terep!
