"Drogom, mérgem, gyilkosom. Szépsége megbabonázott, szavai elcsábítottak, a megszállottság szentélyére emelt, trónra ültetett, szeretett és minden porcikájával engem akart. Bukott angyal volt ő, ám bukására később derült fény, túl későn, mert túl mélyre ásta magát szívem medrében. Veszte a saját féltékenysége volt, irigysége és rosszindulata, meglehet nem volt eléggé magánál, elméjét talán befeketítette valami egészen más erő, s az tehet mindenről, de nem is számít… Festőművész volt, ki gyűlölte alkotását, de sosem olyannyira, mint saját magát. S ez a gyűlölet volt a nemesember tragédiájának első dominókockája."
Uwe volt maga a fény és a sötétség tökéletes egyvelege; amilyen erővel képes volt szeretni, épp oly' intenzitással gyűlölt. Viselkedését talán egy eltitkolt elmebaj váltotta ki, de arra is látok esélyt, hogy egyszerűen színtiszta gonosz volt ő, s csak irántam volt képes azt a mérhetetlen mennyiségű szerelmet táplálni. Bármi is volt az ok, tetteinek nem oszt igazságot, mert a brutális gyilkosság mit elkövetett megbocsájthatatlan volt. Féltékenységből, s hirtelen gyúlt haragból, szenvedéllyel fűtve végzett fogadott testvéreimmel, s szemeim elé tárt egy olyan groteszk látképet, mit sosem leszek képes elfelejteni... Ahogy azt a pillanatot sem leszek képes kitörölni emlékeim közül, amikor meghúztam a ravaszt, s a golyó homloka közepét átszelve fosztotta meg őt utolsó légvételétől is. Szerettem őt, túlságosan - de a testvéreimet még annál is jobban. Arra viszont álmomban sem gondoltam volna, hogy útjaink ismét összetalálkoznak, s ő a Másvilág kapuján túl egy sötét, elvetemült tervet szövöget megborult elméjében - egy tervet, mellyel nem csak engem rántana le magával a mélybe, de azt is, aki az egyetlen fényforrást jelenti az életemben: Vitot.
// A történet nagyon egyszerű; Uwe egy elmebajos szellem, aki tíz éve - még élőként - kegyetlen gyilkosságot követett el Rochus fogadott testvérei ellen. Féltékeny volt rájuk, tartott tőle, hogy Ro miattuk elhagyná őt, stb. Mondhatjuk, hogy megszállott volt, mániákus és rettentően paranoiás, mindezt viszont ügyesen rejtegette mindenki elől egészen a gyilkosság előtti utolsó napokig. Az elmúlt egy évtizedben csendes magányában Uwe a megüresedett, romos árvaházat kísértette - ahol egyébként ő, Rochus, Aurora és Ignaz felnőttek -, azonban néhány hónapja az ingatlant felvásárolták, s hamar meg is kezdték a felújításokat, hogy egy ismét működőképes, modern árvaházat építsenek belőle. Ennyi pedig elég is volt hozzá, hogy felbolygassák Uwe-t, aki új erőre kapva másra sem vágyik, csak hogy ismét együtt lehessen Rochus-al... Ezért pedig bármit hajlandó elkövetni. De vajon mire képes szellemként? Hogy tudná magához csalogatni egykori szerelmét? És mégis hogy tudná rávenni, hogy vele maradjon? Esetleg ha meg tudná szállni... Ha egy testbe lennének zárva...
A pb alkudható, Max Irons-t azért ajánlanám hozzá, mert épp olyan őzike szemei vannak, mint amikről Ro narrál az ET-jében (mintha nem én írtam volna xd), ráadásul van egy kis serial killer vibe-ja szóval... Fontos, hogy huszonéves korában halt meg, így a pb-nek is inkább ilyesmi korúnak kellene kinéznie. A sztoriról, a testvérekről, és a tragédiáról bővebben Rochus ET-jében olvashatsz (itt!). Ha a karakter vagy a plot felkeltette az érdeklődésedet, bátran keress fel pm-ben, vagy discordon (kinkybirb/kitsumitsu/kinkacsaH)! Már nagyon várom az érkezésedet, és szerintem @Vito A. Spadaro is szívesen látna köreinkben, ugye Vi? //
Gyanítom, ha még élnél - és nem az ÉN pasimra pályáznál - akkor jóba lennénk. Mind a kettőnkben megvan az a bizonyos kényszer, hogy valakit a közelünkben tudjunk, s ragaszkodunk ahhoz, amit szeretünk, csak pechedre... Ez mind a kettőnk esetében Rochus. S mivel te finoman szólva is hulla vagy, én meg élek, így nem is kérdés, hogy melyikünket választja. Apróság, hogy én nem próbálnám meg kiirtani az egész családját. Mondjuk nem is volt kit… Most pedig már boldog párkapcsolatban él velem, az TE egykori szerelmed. Gondolom nem kell részleteznem, hogy mellettem kilométerekkel boldogabb. És bármivel is próbálkozol, jobb, ha tudod, nem fogom hagyni neked, hogy bármit is tegyél Ro-val. Sajnos hiába próbállak meg lelőni, átsuhanna rajtad a golyó, de ha kell, akkor szentelt vízzel locsolom végig az egész házamat, azt használok majd párásításra, s még az ajtómat és ablakomat is tele aggatom kínai talizmánokkal, csak távol tudjalak tartani.
//Azt hiszem elég jól átjön, hogy Vito nem adja olyan könnyen magát, sőt merem feltételezni, hogy lealacsonyítaná Uwe-t, nem igazán látna benne komoly ellenfelet. Viszont azt semmiképpen sem fogja hagyni, hogy Rochus-nak baja legyen, így biztosan talál majd módot arra, hogyan ártson a fiúnak. Nagyon várom, hogy milyen helyzeteket tudunk kihozni ebből, rengeteg ötletem van, így játék nélkül biztosan nem maradsz, szóval gyere gyere