Brice & April

Előzmény
Mindenevő volnék, így jelenleg számomra teljesen mindegy, hogy Brice mit pakol. Rá bizom mindezt, csak figyelem, hogy mit hova tesz, de a mosolyom töretlen marad. Miután összepakolt, újra megragadtam a kezét, és csak ezek után léptünk a friss levegőre, majd követtem az útján ezúttal már mellette.
- Kíváncsivá tettél. Muti- muti-muti. - izgatott lettem a halottak alapján, így a mosolyom is szélesebb, mint eddig volt. Kérésére csak komolyan bólintok. Szupertitkos terv. Ez amolyan kettőnk közt maradó dolog lehet, nem igaz? Akkor psszt. Mutató ujjam az ajkaim elé helyezem, megértettem jeligére váltva.
- Brice. Legjobb barátok vagyunk, nem? - itt kicsit elpirulok, hiszen több van a levegőben, mint barát, ezt mindketten tudjuk. Ám még van időnk ezen csiszolni, így bármi is történjék, én vele tartok.
- Szóval? Hova is megyünk? - halkulok el, csendesebb lettem, nem szeretném ha más is meghallana minket. Csak boldogan figyelem őt, az arcát, a mosolyát, a hangját, amely nekem duruzsol. Mind mind nagyon tetszik benne. A kezére pillantok, mely az én kezemet fogja, olyan meleg és puha, jóleső érzés és nem is fura. Mintha mindig is ezt csináltuk volna, mióta megszülettünk.
- Amúgy...baj van? Korábban, mintha rossz kedved lett volna... - csak mintha mindez elfelejtődött volna, miután belém futott. Igen, észre vettem ám... mindent észre szoktam venni, így ez sem kerülte el a figyelmemet.