Kikka & Castiel » Light at the end of the tunnel

Kikka & Castiel

Éppen levelet írtam a bátyámnak Treffy-nek amikor eszembe jutott, hogy törődnöm kellett volna egy kicsit Vijo-val, de nem tettem. Ezért félbe hagytam a levelet és úgy döntöttem, hogy majd máskor törődök az otthoniakkal. Még mindig nem tudtuk, tudtam eldönteni, hogy mi lesz abból, hogy itt maradunk néhányan a Roxfortban egy kicsit tovább. Nem olyan, mint a mi iskolánk ez igaz, szigorban fel sem ér az Ilvermorny most a Roxforthoz, de attól még amíg Kikka itt van, addig én is maradok. Nincs szüksége testőrségre ez egyértelmű, mert meg tudja védeni magát, viszont nem hiszem, hogy rajtam kívül lenne olyan személy, akivel Caine-ről tudna beszélni. Lefogadom, hogy még neki sem sikerült elhinnie, ő már nincs többé. A halál érdekes dolog. Pláne ha mindez hirtelen történik meg és teljesen váratlanul, egészséges embereknél…
Természetesen eszem ágában nem volt ilyesmire gondolni, mert attól csak lelombozódok és minden összeszedett jókedvem elmegy. Szerencsére Vijo lelkesedése mindig tesz arról, hogy ölelni és szeretgetni kelljen őt, vagy legalábbis ami a macskásabbig énjét illeti az biztosan megállás nélkül követelni a simogatást és a pihenést a lábaimon, mintha az lenne az ő királysága. De most nem akartam, hogy pihenjen. Éppen ezért inkább felvettem az ölemből és kimentem vele a friss levegőre.

Valahol a Tiltott rengeteg szélénél lévő dombocskán sétáltunk felfele, ahol az LLG órákat is tartani szokták, de most nem órára siettem. Csak egy nyugodt helyet kerestem, ahol nem vagyok szem előtt senkinek sem túlságosan. Nem sziesztázni támadt kedvem vagy ilyesmi, csak néha gondolnom kell Vijo-ra is. A természetéből fakadóan egy kissé falánk jószág, szóval, hogyha még tovább tartogatom őt odabent a hálókerületben vagy a kastélyban, akkor képes és felzabál valamit amit nem kellene. Mondjuk Yates-Newman házi dolgozatát, fogalmam sincs miért – nem mintha egér szaga lenne a pergamenjének vagy valami – de bármi lehetséges. Nincs kedvem megint magyarázkodni neki, hogy miért lenne jobb ha a pergamenjeit rendbe tartaná, hiszen részben én is hibás vagyok, amiért nem engedtem ki Vijo-t. De most már nem kell szabadkoznom neki, szerencsére. Lökött egy srác, ha valakit, akkor őt nem szívesen hallgatom ha nem muszáj.
Leültem a fűbe, amikor megtaláltam a megfelelő helyet, ahol reményeim szerint kevesen fognak zargatni. Legalábbis azt remélem, senkinek se szúrja a szemét, hogy ide kijöttem ahelyett, hogy bent maradtam volna a kastélyon belül a macsgolyommal. Mindenkinek jobban esik itt egy kis szabadság, nem csak a varázslényemnek, hanem nekem is.
Van egy kis honvágyam, amit nem igazán tudok leplezni, ez eléggé elszomorít néha.