Az aranyvérű családok kirakatélete mögötti valóságot csak nagyon kevesen látják. A szőnyeg alá söpört titkokat, konfliktusokat, bántalmazást és az erőszaknak megannyi formáját, ezekről talán csak az tud, aki nyakig benne van ebben az évszázadok óta romló világban. Bár azt hiszem, a téged ért traumák még aranyvérű körökben is különösen brutálisnak számítanak. Kifejezetten utálom azt az elképzelést, hogy a tragédiák erősebbé tesznek - inkább most is azt mondanám, hogy te mindig is egy nagyon erős nő voltál, akinek sikerült átvészelnie megannyi borzalmas férjet, az édesapját és személyes fájdalmak hosszú sorát. Egy ilyen nőtől, mint te, még a Szindikátus tagjainak is érdemes egészségesen tartania. Van egy olyan érzésem, hogy még annál is veszélyesebb vagy, amilyennek első látásra tűnsz - és őszintén szólva, már első pillantásra sem egy ártatlan virágszál benyomását kelted, de egy Dolohovtól nem is várunk ennél kevesebbet. Szokás szerint egy nagyon komplex, gyönyörűen megírt karakterlapot hoztál, de ezt nem is fejtem ki részletesebben, mert úgyis tudod, hogy imádom, ahogyan írsz. Szóval inkább foglalózz gyorsan