Iskola/Munka: ex-Roxfort (Mardekár), jelenleg teljesen mindegy, milyen munkakörben helyezkedett el
Kapcsolatunk: a trauma okozóinak egyike, ex-iskolatárs
Csoport: varázsló
Playby: rád bízom, a képen Arón Piper szerepel
Státusz: FOGLALT
Részletek
A kontinens kupa megnyerését követően (varázslósakk) éppen hazafelé tartottam egy mugli férfival, amikor elkaptatok. Ti. Te és a haverjaid, a vértisztaságot megszállottan imádó slepp, akikkel a Roxfortban (és azóta) is együtt lógtál. Nem szépítem a dolgot, megvertetek mindkettőnket, a muglit saját származásának köszönhetően véresre, úgy rakták össze, mielőtt rehabilitálták volna egy mugli kórházban, engem pedig mocskos kis vérárulónak kikiáltva, nagyjából félájultra. Kevés dologra emlékszem - néha azt érzem, túl sokra is -, de arra mindenképpen, hogy mindkét fickót leszedted rólam, eleget kapott a kis buzi, hagyjátok vezényszóval, elküldtél mindenkit, ott maradtál velem fél percig, talán tovább, nem tudom biztosan, az idő elmosódott azon az estén. Bocsánatkérés reszketett a pillantásodban, sajnálat, megbánás, nem tudom, valami nyers, valami meztelen, valami idegesítően őszinte, felém nyúltál, szám széléről letörölted a vért, a kezed hezitált pár szívdobbanás erejéig, mintha nem lennél biztos abban, mit kellene és mit akarnál tenni. Később az auroroknak azt mondtam, nem tudom, kik támadtak meg minket, elkönyvelték gyűlölet-bűncselekménynek, nem faggatóztak sokáig, vagy hittek nekem, vagy nem is érdekelte őket az egész, csak el kellett simítaniuk az ügyet a mugli hatóságokkal. Gyerekkorunkban sem ápoltunk túl jó viszonyt, te ott gáncsoltál el, ahol tudtál - ha Pascal nem nézett, mert tőle valamennyire tartottál, ha engem könnyű prédának is láttál -, aljas kis rontásokat küldtél rám, vagy néztél, kitartóan és riasztóan, akár órákon keresztül a könyvtárban, állandóan attól féltem, éppen most, éppen most, éppen most fogsz megátkozni. De sose hittem volna, hogy ilyesmire is képes lennél. Hogy nincs benned semmi emberi. Mert nincs benned, nem igaz? Azóta nem találkoztunk, attól félek, ha valaha felbukkannál, azt nem tudnám elviselni. Annyi kérdésem lenne - és egyikre sem akarok választ kapni.
Dióhéjban ennyi lenne, a kort nagyjából lőttem be a roxforti évek miatt, ezen kívül mindent teljes mértékben rád bízok, de tudd, hogy nagyon várlak, és elhalmozlak játékokkal, ha te is szeretnéd. A plot a továbbiakban szabadon alakítható, nyitott vagyok bármilyen megoldásra, gyere, és találjuk ki együtt, hogyan tovább. :3