"Aki fél a vereségtõl, már vereséget is szenvedett."
Nem: Férfi
Kor: 21 év
Vér: Félvér
Születési hely: London
Iskola/ház: Griffendél
Munka: Illuzionista, taxisofőr, életművész
Családi állapot: Szingli
Patrónus: Méhészborz
Pálca: Vörösfenyő, 12 hüvelyk főnixtollal
A kezemet figyeld, lehet csalok
Nem könnyű engem megismerni, ugyanis nem adom könnyen magam. Az ismer csak igazán, akinek hagyom magam. Nagyon keveseknek adom meg a lehetőséget, hogy igazán a barátaimnak mondhassák magukat. De akik annak mondhatják, azok nem csalódnak. De adok néhány támpontot, hogy valamit mégis csak elmondhass rólam. Nem az a fontos, hogy Fudge a nevem. Titokzatos vagyok. Oké, ezzel nem mondtam újat, mert épp az imént utaltam arra, hogy nem nyitok akárki felé. De hogy megspékeljem picit, tényleg nem szeretek semmit nyíltan sem mondani, sem cselekedni. Ezt talán utálják is néha bennem, főleg ha nincs idejük találgatni. Híve vagyok az egyenes beszédnek, de szeretem tesztelni az emberek reakcióit, vagy hogy ki milyen hamar veszi a lapot. Sajnálom, szeretem tanulmányozni a körülöttem lévőket. Nem csalás, nem ámítás. Elkötelezett és kitartó vagyok azzal kapcsolatban, amit vagy akit szeretek. Nem kenyerem az, ha hátba döfök valakit, sem az, hogy eláruljam, bemártsam, és hasonló. Ha titkot szeretnél megosztani, nálam jobb titokgazdát nem is találsz. Szóval csak hajrá. Csupa fül vagyok, szomjazok mindenre, ami másokkal kapcsolatos. Csak ismerj meg, másnap nem fogsz megtalálni. Ami a kitartásomat illeti... konkrét terveim vannak az élettel. Akadémiára akarok tovább menni, profitálni szeretnék egy olyan munkahelyen aztán, ahol jól is keresnék, na meg szeretném is azt, amit csinálok. Azt hiszem ezt hívják álommelónak. Css! Nem kell tudnia senkinek sem, hogy a Roxfortot sem jártam ki. A türelem is szerepel a szótáramban. Ezzel profitálok a legjobban. Nálam tényleg majdnem a végtelenségig lehet feszíteni. Sokszor évekig is bírom, és úgy is hiszem, hogy nálam türelmesebb elvétve van. De erről tesz nagyban a nyugodt vérmérsékletem is. Nehezen lehet kiborítani, nehezen idegesítem fel magam. Jó a problémamegoldó képességem. Higgadtan állok neki akár egy dolgozatnak, vagy ha beszólnak, eleresztem a fülem mellett. Őszintén? Sokszor teszek rá nagy ívből. Pocsék vagyok a sportokban, a kitartásra épülő bármiben. Csak hogy tudj valami gyengeséget is rólam. Sosem volt valami jó a kondim. Nincs semmi komolyabb betegségem, amiből következtetni lehetne, egyszerűen a lehető legminimálisabbat hozom ki magamból, mert nem érdekel a sport. Ennyire. Ha belém kötnek, nyilván én húzom a rövidebbet, ha nekem jönnek, én fogok kikötni a földön. De ez van, én vagyok inkább nagydumásnak mondható, mint jó fizikumúnak. De fürge a kezem és csak az számít, hogy valamiből tudom, hogy megy és nem vagyok pocsék. Kár, hogy nem gondoltam ezt sosem tovább egy hobbinál.
Illúziók fogságában
◆ "A kölyök le merem fogadni, nem százas. Mint ha álomvilágban élne. Csoda, hogy a sárga meseautó még nem repült el, mint a megbűvölt kék tragacs a Harry Kóklerben. Már várom a pillanatot, amikor jelentik valahonnét. Rendesen végzi a munkáját, de szétszórt. Mint ha az utak rally-pályák lennének, még a lejtőn sem lassít. A kocsi szó szerint repül a levegőben. Aztán csodálkozik a főnökség, hogy sokat van szerelve. Múlt alkalommal megkértem rajzolja már le nekem milyen tárcsákat hagyott el, mert tudom, hogy jó a memóriája. Pár percig bíbelődött, én csak vártam, aztán nagy nehezen bizonytalanul odanyújtotta a lapot nekem. Mérgemben bizisten tarkón vágtam a franciakulccsal. Holmi kerekeket rajzolt le meg felhőket. Mi vagyok én, órásmester? Bár meg kell hagyni jól rajzol..."
◆"Ha egy barna kabátot és egy jókora bozontot látsz elsuhanni a portánál, akkor teljes meggyőződéssel veheted tudomásul, hogy Jordi az. Azt a gyereket pár szóra sem lehet elcsípni, senkivel sem nagyon kommunikál, vagy ha épp elkapod lassított formában, vagy kaja lóg a szájából, vagy a kávés poharat harapja, mert tele a keze."
◆"Ó az én drágaságom jó fiú. Érdekes lakása van, tele felszerelt ketyerékkel. Mint ha csak egy ószeresnél jártam volna. Ha fiatalabb lennék egy kicsivel, talán még egy vasráccsal merevített szoknyát is szívesen felpróbálnék. Azokat az időket idézi. De hogy honnét van ennek a fiúcskának ennyi pénze egy ilyen lakást kialakítani, az rejtély. Nem beszél sokat. Vagy ha igen, akkor is azokról a furcsa fantáziaszüleményeiről mesél akár órákig nagy beleéléssel. Mindig behívom reggelire, olyan kis szánni való betegesen vékony gyerek..."
◆" Jordi szinte minden reggel kicsukja magát a lakásából. Én nem tudom, hogy csak egyszerűen ennyire dilis, vagy valami szeren él, vagy valami fogyatékossága van talán? Mindenki csak sajnálni tudja szegényt a lakóházban. Amikor a szomszéd kinéz a szitkozódására, mindig betalál engem. A pótkulcs már külön tartón függ a falon, hogy ha betéved hozzám érte, adhassam neki azonnal. Türelmetlen egy kis taknyos."
◆"Öregem, neked mekkora képregény készleted van? Kivétel nélkül mind megvan. Minden évjárat minden egyes kiadványa visszamenőleg az elsőtől gyártottakig. Vagy mégsem. A legelső hiányzik. Sebaj, öcsisajt, ez is irigylésre méltól."
◆"-Jordi, igazán elárulhatnád nekem, hogy mihez kell ennyi apró fogaskerék, rugó és megannyi speciális alkatrész. - Titok. - Akkor teljesen feleslegesen jöttél hozzám ma, zárva vagyok. - Mr. Hansen, ne csinálja, igazán nagy szükségem van rájuk. - Ki vele! - Egy felhúzható skorpió..."
◆" - Kedvenc filmed? - Leleményes Hugo, Világok harca. - Ezek miről szólnak? - Sci-fik többségében. Egy utópisztikus világvége, vagy csak egy egészen más világot ábrázoló műfaj tudományos alátámasztásokkal megalapozva, sok-sok találmánnyal, műszerrel és gőzzel működtetett technológiával. - Sci-micsodák? - Sci-fik. Science fiction, ha ez jobban tetszik. - Na jó, inkább menjünk tovább. Kedvenc könyved? - Szárnyas fejvadász, Világok harca. - Már megint az az istenverte Világok harca? Biztos valami unalmas lövöldözős, öldöklős történetek. - Igen. Jó felé jársz, a sci-fi tudod egy nagyon tág műfaj, sok minden beletartozik. És számos altípusa van manapság már, amik mondhatni átmenetekkel egymásba is olvadnak. Sok elem sokszor visszaköszön, mint az utópisztikus ábrázolás, és a... - Nem érdekel az idióta sci-fid. Unalmasnak hangzik, nincs benne happy end, sem romantikus jelenetek. Biztos tele van értelmetlen szövegekkel, túlmagyarázásokkal és halállal. - Inkább, mint a Szürke ötven árnyalata... - Azt te csak ne sértegesd, igen is egy mestermű! És tudod mit? Sohasem leszel olyan nagy író, mint aki ezt írta. - Lefogadom azt sem tudod ki az írója. És különben is, azt megélni kell, nem átnyálazni. - Na jó, én nem hallgatom ezt tovább. Megyek, szia! Ja és... szerintem te még sosem láttál lányt meztelenül. "
A tükör csak kellék
188 centi magasságú, átlagos testalkatú srác vagyok, mondhatni a majdnem vékony. Egyedül a testalkatom tart vissza attól, hogy nyakiglábnak nevezhessem magam. Pedig viccből még ezt is megtenném. Zöldeskék, kékeszöld - döntsd el te magad -szemeim alighanem jól passzolnak sötétszőke, barna - ezt is döntsd el te - hajamhoz, bár ez nem ok, hogy így mindjárt nekiálljak csajozni. Sokan mondják, apám vére, nekem pedig csak virul a fejem. Vagy nem. Átlagosan öltözöm, egy egyszerű farmer-póló vagy pulcsi kombóval letudom a ruhámat. Nem figyelek a divatra, csak annyira ügyelek, hogy ne nézzek úgy ki, mint egy ízlésficamos. Előnyben részesítem a borotvát, nem szeretek szőrös lenni. Pedig azt mondják, jól állna. A hajam sem úgy áll, mint a legújabb divat diktálja. Sem ecsetfejem nincs, de még csak normálisan sem lövöm be. Ahogy felkelek, olyan is marad. Csak nincs kedvem reggel ezzel foglalkozni. Közel sem érzem magam tökéletesnek, vannak hiányosságaim, a testalkatom sem egy adoniszé. Szerintem az orrom is túl nagy és eléggé kölyökképem van.
Családom
Édesapám
@Egon Fudge - igen, jól hallod, Fudge. És nem, meg se próbálj hasonlóságot vonni közte és a nagyfater között. Szerintem irtó klassz fej apám van még akkor is, ha az érkezésem hírére kezdettől fogva hétvégi apuka szerepben tetszeleg. Mégis ki mondhatja el magáról azt, hogy első szóra megkapom a közel két méteres plüssmedvét a vidámparkban tőle apa-fia programra, majd utána egész áldott este azzal szórakoztat, hogy életre kelti nekem és táncoltatja? Vagy azt már meg sem említem, hogy mennyi próbájára tehettem be a lábam úgy, hogy onnantól kezdve mindenki engem ugrált körbe? Párbajoztunk a Kerekasztal lovagjaival a főpróbán és bicikliztem egy elefánttal. De talán a legklasszabb dolog mindig a másnapi közös reggeli volt, beleértve az együtt összerakott koreográfiát, a zenét és a közös éneklést. Ugye, hogy ugye? Bár egy ideje nem futottunk össze, még azt sem tudja, hogy nem fejeztem be a sulit. Vagy lehet, hogy már magától rájött?
Édesanyám
Cornelia Shafiq - az én nagyszerű anyám, aki nélkül sehol sem lennék -biztos a nagyfater neve átka, hogy semmi sem sikerül jól ebben a családban. A fater ide vagy oda, az életemben ő volt az állandó pont, aki minden nap ébresztett, akivel megoszthattam mindent és aki volt olyan laza, hogy elcsavarja egy Fudge fejét. Nem cserélném el semmire sem azokat a közös szülinapokat, amikor mindketten ott voltak és még akkor is tudtak normálisan viselkedni egymással. Na ugye. Ráadásul óriási nagy szerencse, hogy ő nem annak a Thomas Shafiq-nak a lánya, aki mindenféle cécóra kitagad rokonokat, és aki mellékesen ugyanolyan kellemetlen jelenség, mint az én Cornelius nagyapám. Tudom, tudom, a családom igazából kész túlélőtúra és van mit foltozni azon is, hogy miért nem neveltek belőlem eltökéltebb fickót, én köszi-puszi tök jól megvagyok apám lakásán is. De psszt, ezt egyikük sem tudja.
Testvéreim
ÉN nem vagyok elég?
Párkapcsolat
Mit remélsz egy olyan palitól, akinek az apja is minden nap mást akaszt le a fogasról?
Tündérkeresztapa és tündérkeresztanya
@Hamilton Meadowes - ha már testvérem nem akadt, kaptam egy haláli keresztfatert. Ő az igazi, a nagybetűs Keresztapa a szerkesztőségnél és néha nagyobb marhaságra is rá lehet venni, mint a fatert. Amikor megírtam mindenki szívhez szólóan nyálas üzenetekkel megspékelt karácsonyi bónusz jutalmát, akkor sem kapott le a tíz körmömről, csak vett egy nagy levegőt és tikkelő szemmel tudomásul vette a történéseket. Egy ideig utána be sem tehettem a lábam oda, de megérte. Amúgy imádom, csak ne lenne ennyire rohadt elfoglalt. Sebaj, majd egy szép nap szabadságolom... vagyis szabadságolja magát egy, nem is egy, több hétre. @Arlene Spudmore pedig az én szuperséges keresztanyum, akit mindenféle hülyeségbe bele tudok rángatni, ha kell. Kiskoromban sokat olvastunk fel hangosan, amikor nála aludtam. Ilyen szempontból ő amolyan anyupótlék is. Mindegy, felejtsük el, lényeg, hogy sok vicces történetet tudnék róla is mesélni, például amikor egyszer meglátogattam a munkahelyén és megvicceltem a páciensét azzal, hogy a cukrot sóra cseréltem, amikor megkínálta kávéval és teával. Mennyei lehetett.
Apróságok
Amortentia
Borsmenta, csokoládé, mangó.
Mumus
Anyám holtan, apám, ahogy nem áll velem szóba többé.
Edevis tükre
Jelenleg egy nagy háborgó köd, igazából fogalmam sincs, hogy mit szeretnék kezdeni a jövőmmel.
Hobbim
Trükkök minden formában és mennyiségben, imádok kocsit vezetni, pókerezni, egy fárasztó nap végén kilyuggatni mindenki seggét konzoljátékokkal.
Elveim
Élj úgy, hogy ne utáld a hétfőket. Ha utálod a hétfőket, valamit biztos rosszul csinálsz. Élvezem az életemet, pont úgy, pont akkor, amikor én akarom. Ha akarom flörtölök, ha akarom szórakozok, ha akarom hülyét csinálok magamból, és nevetek rajta.
Amit sosem tennék meg
Nem vallanám be magamnak, hogy az életem egy kudarc és minden, amit sikernek élek meg csak a kényelem és a látszat.
Ami zavar
A saját kitartásom. Dolgozni kellene rajta, de ez az elhatározás nem sokkal a megszületése után szertefoszlik. Máskülönben meg foglalkozz a saját dolgoddal.
Ami a legfontosabb az életemben
Azok a krisztusi visszhangok... hová ismételjem?
Ami a legkevésbé fontos számomra
Igazából semmi sem mérvadó, minden lehet fontos és nem is az adott pillanatban.
Amire büszke vagyok
Az apám és a kapcsolatunk, valamint az, hogy az adott pillanatban le tudok másokat is nyűgözni.
Ha valamit megváltoztathatnék
Megemberelném magam. De úgy istenesen. Igazából semmit, minden jó úgy, ahogy van.
Így képzelem a jövõmet
Valamit elérek az életben és nem a családnevem miatt kapják fel mások a fejüket.
Engem már a lapod elejére illesztett giffel megvettél kilóra, nyilván ezután a karakterlapod tartalma már csak hab volt a tortán. Mindig is imádtam az ilyen elbaszott nyomikat karaktereket, akik az útkeresés kellős közepén vergődnek éppen, te a bonyolult felnőtt életben való eligazodást és az elszalasztott lehetőségeket olyan tragikomikus módon ábrázoltad, hogy egy élmény volt olvasni minden sorodat (de ezt már megszoktuk tőled, szóval nem meglepő). Nem mindenkinek egyenes és felfelé ívelő a karrierútja - sokaknak később sem válik azzá, mi ketten jót beszélgethetnénk az elúszott álmokról -, de éppen ez tesz téged annyira izgalmas karakterré. És persze a sok apróság, kezdve a sci-fi rajongásoddal és a reggeli előtti bizarr koreográfiáddal... Apád fia vagy, kétség sem fér hozzá... nagyapádra már kevésbé ütöttél . Imádlak már most, de ezt úgyis tudod, szóval foglalózz gyorsan, aztán irány a játéktér, például a kedves apukád már nagyon vár, ha éppen nem másnaposan fetreng valahol
.
