Finite Incantatem



 
Finite Incantatem
◇◈ We've all got both light and dark inside us ◈◇
Canon
és
keresett
karakterek

hiding the tears in our eyes, 'cause boys don't cry

Anonymous



hiding the tears in our eyes, 'cause boys don't cry Empty
Vendég
Vas. Nov. 22, 2020 6:38 pm
People think I'm just a fucking lunatic, but Jesus can be a little bitch, too.
azt hiszem, hogy tele van a faszom. vagyis igazából… igen, tele van a faszom. egy levelet szorongatok a kezemben, amit Mary néni küldött. kavarognak a gondolataim a fejemben, egyik csak jön a másik után, csak kergetőznek. hogy lehet, hogy Gus bácsi nincs többé? hogy lehet, hogy ilyen könnyen ragadja el az embereket a halál? hogy lehet, hogy úgy érzem, hogy egyedül maradtam?
alig öt perce érhetett ide a madár, én pedig már zaklatottan túrom át a szobámat, bármiféle alkoholos ital iránt, amit még valahol eldugtam az átkozott Bagman elől. már semmi sem a régi, legalább amíg az előző főfasz volt, addig lehetett piálni bent. drogozni is lehetett. most pedig jó hogy a seggembe nem dugnak fel valami szar mágikus szenzort vagy mi a kenguru pöcsét, hogy ellenőrizzenek befelé jövet, hogy biztos nem lapul-e nálam valamilyen alkohol? vigye el a kénkeserves krupszar az ilyen embereket, de komolyan! már egy jóízűt bebaszni sem lehet, ha az embernek éppen meghal a kedvenc nagybátyja, akivel amúgy elég sokat ivott, meg aki elég sok narkót szállított le. nem hiába, Gus bácsi tényleg egy aranyember volt. még a lövés, amivel a cuccot bevitte, az is arany volt.
hogy rohadjon meg, de mennyire dühös voltam rá. de mennyire gyűlöltem az elmúlt tizenöt percben. én akartam így meghalni. csak egy lövés, egyetlen, felviszi a szívembe, aztán már nem is vagyok. furcsa, hogy irigylem mástól. boldognak kéne lennem, az is vagyok. Flora végre nem kíván a poklok utolsó bugyrába, sőt, még azt is elértem, hogy tényleg eljöjjön velem randira. erre most mire készülök? az utolsó két doboz ausztrál sörömmel és egy üveg jackkel a táskában lépek ki a klubhelyiség bejáratán. szükségem van az öcsémre, talán most mindennél jobban. valakinek osztoznia kell a bánatomban. és ő az, aki megért. egyformán közel állt hozzánk Gus bácsi, akiről azt hittük, hogy már rég maga mögött hagyta a függőségét. idén nyáron kiderült, hogy egyáltalán nincs ez így és az első intő jel akkor már eljött. a másodikat sajnos már nem érte meg.
valahol igenis elszomorít, hogy ez történt. nem gondoltam volna, hogy pont Gus bácsi lesz az, aki elsőnek elhagyja a földet és együtt dorbézolhat Hutchence-szel, (nem, most nem a macskámra gondolok), Cobainnel, meg még az összes kedvenc zenészemmel együtt.
- nem, Bonnie. Jesushoz megyek, nem láttad? – pillantok fel, ahogy a ’baj van Judy?’ kérdést meghallom. igen, azért nem nőttem én akkorára, hogy a Corner ikreknél bármikor megasabb legyek. sőt. a ’Clyde-dal beszélt utoljára, aztán a klubhelyiségbe ment’ válasz után egyből a Mardekárosok lakrésze felé veszem az irányt, már egyre türelmetlenebbül. sőt, eléggé türelmetlenül, ami azt illeti. egy cigarettát tűzök ajkaim közé, mikor végre megpihenek a bejárat előtt. üres talány csupán, hogy a másik házakban lévők nem tudják a klubhelyiségeket. mindegyiket tudom és ez már nem egyszer jött jól nekem az évek folyamán. elvégre a biznisz pörgött mindig. pont, mint egy elbaszott Breaking Bad epizód. az öcsém megcsinálta a cuccot én pedig elszállítottam. komolyan.
- hé, nem láttad Jesust? – szólítom meg ránézésre az egyik alacsonyabb évfolyamba járó csajt. áradozni kezd róla. persze, hogy ’ilyen helyes, meg aaannyira aranyoooos’. baszódj meg én is ugyanúgy nézek ki. de nekem akkor is szükségem van a kurva kisöcsémre. dobbantok egyet a lábammal, jelezve, hogy a csöpögést hagyjuk kérem máskorra. - szóval? – türelmetlenebbül fújom ki a füstöt, mire látja, hogy most nincs itt az áradozás ideje, majd a ’klubhelyiségben ücsörög’ válasz után gyorsan elszalad.
- MADDEN, AZONNAL GYERE KI! – kezdem el ütni a falat, ahol a klubhelyiségnek vélt ajtaját sejtem majd megjelenni. - NEM HALLOD BASZDMEG? GYERE KI DE KURVA GYORSAN, JESUS! – nem lennék annak az embernek a helyében, aki szembe találja magát félig könnyes, félig dühös ábrázatommal. mikor meglátom Jesust az ajtó másik oldalán hátrébb lépek egyet, a táskámból előhalászok egy doboz sört, majd se szó, se beszéd a kezébe nyomom. a levéllel együtt
- Gus meghalt.


Vissza az elejére Go down
Anonymous



hiding the tears in our eyes, 'cause boys don't cry Empty
Vendég
Pént. Okt. 29, 2021 9:03 pm

Judas  & Jesus

Korábban összefutottam Bonnie-val, megbeszéltünk pár dolgot a zenekar kapcsán, bár félúton már elkalandoztam egy kicsit, de nem felejtettem el magammal hozni a kottákat, sőt! Még át is néztem őket, vagyos félig biztosan eljutottam, aztán valahogy bealudtam... Mit tehettem volna, sikerült kifognom a kandalló melletti fotelt, szóval a hőmérséklet pont optimális volt, a pozíció kényelmes, a kották meg kellően unalmasak. Ne felejtsem majd el felhívni erre a Corner ikrek figyelmét sem. Ezzel valamit kezdenünk kell, mert még a közönség is bealszik rajta, nem hogy majd én a dobok mögött. Asszem álmomban hozzá is vágtam valamelyikükhöz a kottákat, csak nem tudom, miért voltunk a Gyógynövénytan teremben... Lehet valami füvet akartunk lopni, de akkor miért nem az üvegházakhoz mentünk? Merlin tudja, ha a bátyám nem ordít fel, akkor talán kiderült volna, így viszont csak a közös helyiség padlójára hullottak a papírok, ahogy ijedtemben felugrottam a fotelből.
- Mi a faszom bajod van már megint, Judy? - kiabálok vissza, határozottan ingerülten, de még félig álmos hangon. Mégis mi a jó büdös francért kell ordítozni így kora - vagy várjunk, most már lehet késő? - délután? Igazság szerint, ahogy nyílt az ajtó, kész voltam pofánbaszni a bátyámat, de félbemaradt a mozdulat, ahogy megpillantotam az arcát, és csak automatikusan nyúltam a sörért. Csak álltam ott az ajtóban, és próbáltam feldolgozni, amit mondott. - Mondd, hogy még álmodom, mert ez viccnek kurva szar... - morgom a bátyámnak, de egyre szorosabban préselem össze az ajkaimat, ahogy olvasom a levelet. Mégis hogy a francba? Gus bácsi rohadtul nem lehet halott. - Merlin rücskös faszára! - vágom földhöz a levelet, még a lábamat is felemelem, hogy rátapossak, de végül nem visz rá a lélek. - Ehhez valami erősebb kell, várj egy kicsit - visszafordulok a helyiség felé, egy gyors mozdulattal törlöm meg a szemem sarkát. Nem baszd meg Jesus, most nincs itt sem az ideje, sem a helye, hogy elsírd magadat! Felrohanok a szobámba, és az évek alatt titkon összegyűjtögetett készletből kikapok egy üveg abszintot. - A Csillagvizsgálóban ilyenkor senki nincs - nyomom a kezébe az üveget, hogy rejtse ezt is a táskájába. Ha még nem szedte fel a levelet, felkapom és belegyűröm a talárom zsebébe. Még mindig olyan hihetetlen az egész, a sörös üveg ciccenése még itt cseng a fülemben, pedig már rég lehúztam az első kortyot. A faszom a prefektusokba, meg a vezetésbe is! Küldjenek haza, rúgjanak ki a picsába, de nekem akkor is innom kell most.


Vissza az elejére Go down
 Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Engedélyek ebben a fórumban:

Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás: