Jagger A. Lestrange

egy csipet kitartás - Ha feladtam volna az első kartörésnél, nem lennek az évtized legfiatalabb fogója.
egy csipet mosoly - Durva, mi? Egy Lestrange, aki mosolyog a mugliszármazásúra is. Komolyan, miért ne tenném? Esküszöm, még nem fájt tőle semmim.
egy csipet szépség - Mondjuk én kicsit sem örülök annak, hogy a képeimmel díszítik egyesek a szobáikat. Legalább a fogaim hófehérek...
egy csipet előzékenység - Tudom, tudom, az is borzasztó meglepő, sőt! Egyenesen megbotránkoztató, hogy nem vonulok be a tanárok előtt a terembe felhúzva az orrom az égig. Mi több, a vonaton az elsősöket sem zavarom el, ha nincs helyük.
egy apró csipet kedvesség - Bevallom, ez már szúrni szokta a nyelvem egy idő után.
egy csipet drámai humor - Javasolnám, hogy ezt szarkazmusként említsük... Nem? Jó. Akkor viccesen, a sértést szépen burkolva adom elő a jó fej mardekárost.
egy jó nagy csipet tűz - Szó szerint. Udvari bolondnak néznek néha és kérik, hogy mutatványozzak. Mondjuk ez nekem is vicces, szóval...
egy marék Jaggerség - Egészen egyszerűen azért szeretnek, aki vagyok. Ja, hogy nem szeretnek? Hoppá...

★ a hozzávalók előkészítése... - Meghatároz a családom és büszke vagyok a nevünkre annak ellenére, hogy sok esetben nem értek egyet az elveikkel.
★ a hozzávalók szeletelése... - Bár van már egy nővérem, én vagyok apu szeme fénye. Hera nagyon nehezen fogadja el, hogy nem akarok megfelelni neki, mégis imád.
★ az olaj felmelegítése... - Nem tudják eldönteni, rideg p*csa vagyok-e, vagy annyira elszálltam, hogy már le sem látok közéjük. Megmondom az igazat: totál közömbösek számomra az emberek. Ritka, hogy valakit szeretek, de az is, ha ki nem állhatom.
★ a hagyma lepirítása... - Nagyon csípi a szemét sokaknak, hogy tizenhét évesen már válogatottban játszom, amiért én nem kérek elnézést. Bocsi, hogy vannak sikereim.
★ párolás, pirítás... - Megvédem magam és néha olyanokat is, akik közel állnak hozzám. Igen, még akkor is, amikor leginkább be kellene fognom a szám.
★ fűszerezés... - Könnyen átcsúszom a vizsgákon, mert az agyam szivacsként szívja magába a lexikális tudást. Ez mondjuk nem mondható el a gyakorlati feladatokról...

A Reggeli Próféta vasárnapi kiadása csattanással landol a reggelizőasztalon a gyerekek anyja és Hera között. Apjuk arcán széles mosoly ül miközben felolvassa a szalagcímet.

- Zsinórban ötödik alkalommal kapta el Lestrange a cikeszt! A közönség őrjöngve, egy emberként énekelte a Falmouth Falcons himnuszát. A stadion felett tűzijátékként robbant a sólyom, a csapat címerállata. A mérkőzést követően az évtized legfiatalabb fogójával beszélgettünk... Az én lányom.
Jagger csendben ül a zabkásája felett, de mosolyogva kortyol bele a teájába. Fáj mindene, volt pár necces húzás a tegnapi meccsen, azonban nem elég nyafogós ahhoz, hogy bárkinek is szóljon a lila foltjairól. Ami nyolc napon belül gyógyul, az nem is számít.
- Nemsokára összecsomagolok és visszautazom a tanodába. Vigyek valamit Jernek? - csevegésbe kezd a szüleivel, szeme sarkából pedig látja, amint nővére egy pillanatra lesüti tekintetét. Alig váltanak egy fél pillantást, a fiatalabbik lány felpattan az asztaltól, s kezében a gőzölgő bögréjével apjával együtt eltűnik a lépcsőfordulóban.
Valahogy mindig jól kijöttek, talán mert Jagger az a fia, akire vágyott, de lány alakban kapta meg. Nem mintha az ikertestvérét nem szeretné ugyanúgy, csak hát más. Jag meg merne esküdni rá, hogy amikor szóvá tette apjának, hogy őt bizony nem fogja egy idegenhez hozzáadni, a szájából egy "rendben, kincsem" hangzott el. Kettejük kapcsolata laza, talán mert a lány nem veszi elég komolyan a családot, sem a tisztelet csendes oldalát. Tiszteli ő a vért, meg a szüleit is, ellenben van saját véleménye, amit nem győz hangoztatni. Ha van valami, amire büszke, akkor az ez. Mert nem attól lenne valaki, hogy a mugliivadékokkal szembeszáll, sokkal inkább attól érzi magát valódinak, hogy az apjával, a rettegett exhalálfalóval vitába képes bonyolódni.
Saját tenyerében melegíti tovább a bögrét egészen addig, míg az apja a vállára nem teszi a kezét. Fejével az erősen gőzölgő, már-már elpárolgott teára bök.
- Nem lesz túl hideg?
Jaget kirázza a hideg a gondolattól, hogy jegeset igyon. A testhője nem éppen átlagos, testében a tűz csak alszik, de sosem huny ki. Egyszer-egyszer megpróbálkozott vele, jégkását és jegesteát ivott. Minden alkalommal ugyanezzel a mosollyal nézte a mellette álló férfi.
Fejét ingatja, a lánya pedig csendesen kortyol a forró italból. Ketten, a bevett módon pakolják össze a ládáját, mintha mindennapos dolog lenne, hogy a családfő segíti a gyermeket a pakolásban.

A vonatút hosszú és unalmas, ebben az időben próbálja meg bepótolni mindazt, amivel lemaradt az elmúlt két hétben. Edzések, meccsek, majd a pihenésre és rehabilitációra szánt idő, ez az, amivel foglalkozott. Valójában nem is izgatta a gyógynövénytan és a furcsa növények bájitalként való felhasználása. Ahelyett, hogy kitalálná, mire való a sisakvirág, fejét az alaknak dönti és hosszú időn keresztül figyeli az ismerős tájat.
Hét év alatt sokszor látta már az erdőket, a távolba nyúló folyót, s a ködből előbukkanó birtokot. A Roxfort magas falai, a Tiltott rengeteg és a csónakház...de legfőképpen a kviddicspálya jelenti az otthonát. Ide jár haza, itt érzi magát igazán jól.
Magában mosolyog.
Ismét itthon.
Csomagolni kezd, a vonat nem sokkal később lassítani kezd és megérkeznek a roxmortsi állomásra. Az ikertestvére most is ott várja, ahogy a legtöbbször. A szünet utolsó napján még kihasználják a falu adta lehetőségeket és csak egy nagy adag vajsör után mennek fel a kastélyba.

Csinosan öltözködöm, talán ez az egy, ami azt sugallhatja, jó testbe születtem, nem keveredtünk össze Jerichoval.
Ápolt a bőröm és a kezem, odafigyelek rá, hogy hibátlan manikűrrel jelenjek meg.
Mindenem eredeti, egy hajszálamon sem volt tesztelve a színező bűbáj.
Van néhány apró tetoválásom.

✘ Nem vagyok magas. Ellenben alacsony, az már igen.
✘ Ráadásul vékony is, tipikus fogó alkattal rendelkezem.
✘ Van egy fésűm, valahol a fiók mélyén. Szóval nem szokásom fésülködni, inkább kócosan hordom a hajam.
✘ Ünnepnapokon sminkelem magam, a hétköznapokon éppen csak egy minimális szempillaspirált kenek fel.