| | | Szer. Szept. 09, 2020 12:07 pm |  Egon Cornelius Fudge Eggsy "És hogyha belefér, színpadon halni meg, nem is így csatában"  Nem: férfi Kor: 43 év Vér: félvér Születési hely: London Iskola/ház: Roxfort, Hollóhát & DD Mágusakadémia, színházi rendező Munka: rendező, író Családi állapot: bohém művész, ha érted mire gondolok Patrónus: feketesapkás papagáj Pálca: szőlő, főnixtoll, 12 és háromnegyed hüvelyk Utazás a koponyám körül Éjjeli bagoly vagy reggeli pacsirta?
Is-is. Szeretem az éjszakát és nagyon ritka, hogy korán ágyba kerülnék, de a reggeleimet is igyekszem produktívan tölteni. Hogy mennyire kellemes a személyiségem egy reggel nyolckor tartott színházi próbán, azt a kérdést inkább a színész kollégáknak kéne feltenni.
Mit veszel észre először egy másik emberen?
Tudatosan figyelem, hogy a beszélgetőpartnereim milyen képet próbálnak kialakítani magukról. Nem veszek el az olyan részletekben, mint a mosolyuk, az öltözetük, a szemük színe, a kézfogásuk. Engem az érdekel, amit láttatni akarnak magukról a köszönés és bemutatkozás pillanatától kezdve.
Meglátsz a szobádban egy nagy pókot. Mit teszel?
Írok róla egy egypercest.
Ha visszamehetnél az időben és megváltoztathatnál egyetlen eseményt az életedben, mi lenne az?
Semmit nem változtatnék meg.
Első csók?
Tizenöt voltam, a kviddicspályákhoz tartozó öltözők mögött történt. Hannah-nak hívták, griffendéles volt és émelyítő rózsaillatú parfümben fürdött minden reggel. Miközben egy harcsa eleganciájával és tehetségével csókoltam, mást sem éreztem, csak egy ájulás közeli állapotot az agyamig hatoló rózsaillattól. Utána még a melltartóját is megmutatta, Sonkival akkoriban elég nagy számnak tartottuk az ilyesmit. Nagyon komoly, két hétig tartó párkapcsolat után szakítottunk Hannah-val, mert nem vittem el Madam Puddifoot teázójába, hanem inkább beszöktem a Szellemszállásra Hamiltonnal. Pedig még egy szívhez szóló szerelmi balladát is írtam neki "Az én rózsám" címmel.
Hiszel a második esélyben?
Attól függ. Ha például az egykori halálfalók ügyének újratárgyalásáról kérdezel, akkor a válaszom nem. Ha újból fellángoló szerelemről, megcsalásról, félresiklott barátságokról és effélékről, akkor a válaszom igen. Mindenki hibázik.
Macska vagy kutya?
Egykutya. Nincs preferenciám, kedvelem a kutyákat és a macskákat is, de engem mindig inkább a madarak nyűgöztek le.
Vonzónak tartod magad?
Nyilván.
Mi a legrosszabb szokásod?
Mások szerint rendkívül idegesítő, hogy szánt szándékkal, önmagam szórakoztatására provokálom a beszélgetőpartnereimet. Hamar felmérem mások személyiségét, így azt is, mivel tudom kibillenteni őket a komfortzónájukból és mivel tudom rávenni őket, hogy úgy érezzék, meg kell védeniük vagy legalábbis meg kell indokolniuk az álláspontjukat. Képes vagyok bármeddig gyötörni ezzel másokat, hogy aztán mosolyogva közöljem velük, hogy amúgy tökéletesen egy véleményen vagyunk, csak kíváncsi voltam az érvelésükre.
Szerintem az a legrosszabb szokásom, hogy rendszeresen kimosom a zsebemben felejtett jegyzeteket. A másik bosszantó hiányosságom, vagyis inkább kéretlen képességem, hogy minden citrusféle levét a szemembe nyomom, bármilyen messze is tartom magamtól a gyümölcsöt.
Mikor sírtál utoljára?
Múlthéten, életem legjobb Hamletjét láttam egy kifejezetten tehetséges kolléga rendezésében. Megkönnyeztem, egyszerűen tökéletes volt.
Meggyőzően tudsz hazudni?
Úgy gondolom, igen. Azonban nem szeretek hazudni, szívesebben közlöm a kíméletlen, fájó igazságot is másokkal. Viszont a színház egy hatalmas hazugság, én pedig kimondottan otthonosan mozgok ebben a világban.
Összetörték már a szívedet?
Ó, de még hányszor! A szerelem már csak ilyen, de bevallom, imádok szerelmes lenni.
Az öklödet vagy a szavak erejét használod egy vitában?
Utoljára akkor voltam igazán versenyképes egy bunyóban, amikor a Roxfortban terelő poszton játszottam, de akkor is csak azért, mert volt egy saját gurkókon edzett terelőütőm. A szavakkal ellenben jól bánok és kifejezetten szeretek is vitatkozni, szívesen ki is provokálom a vitákat, ha éppen unatkozom.
Mi az, amiben ösztönösen jó vagy?
Úgy hiszem, az emberi lélek kiismerése. És mindig tökéletes buggyantott tojást készítek, sosem kellett gyakorolnom.
Észreveszed, ha valaki flörtöl veled?
Igen, és nagyon szórakoztat.
Szerinted lehet pénzen boldogságot venni?
Nem. De a magasabb életszínvonal mellett könnyebb boldognak lenni.
Hiszel a végzetben?
Ha eleget iszom, akkor még morzsás szarvú szapirtyóban is hiszek. De nem, azt a kiábrándító választ kell adnom, hogy kifejezetten földhöz ragadt vagyok ezekben a kérdésekben. Az ember döntései határozzák meg az útját, semmi sincs előre elrendelve.
Jó szakács vagy?
Igen, jó, lelkes és kísérletező kedvű szakács. Havonta legalább egyszer meghívom a barátaimat egy közös vacsorára, mindig meglepem őket egy különleges recepttel.
Szerinted mi történik halálunk után?
Nos, remélem a keresztény muglik tévhitben élnek, mert máskülönben én biztosan pokolra jutok a sok dorbézolásért.
Úgy érzed, korán fel kellett nőnöd?
Ha az életemet egy bestseller címre hajtó író álmodta volna meg, akkor a válasz nyilván igen lenne. De az igazság az, hogy a szüleim válása és a háború sem vette el a gyerekkoromat. Bizonyos szempontból még most is egy nagy gyereknek érzem magam.
Kire nézel fel?
Mindenkire, aki egykor a Főnix Rendje oldalán harcolt.
Ha kocsmába mész, mit rendelsz?
Borpárti vagyok, de egy jó sört vagy whiskyt sem utasítok vissza.
Szeretnél gyerekeket?
Szívesen lennék hétvégi apuka, nagyon bölcs leveleket írnék a gyerekemnek és szombatonként elvinném meghökkentő programokra. De főállásban? Kösz, inkább nem. A vicces nagybácsi és keresztapa szerep inkább nekem való.
Inkább előre tervezel vagy spontán vagy?
Spontán. A tervek feleslegesek, úgyis változtatni kell rajtuk. Hajlamos vagyok egy próba utolsó két percében hatalmas változásokat eszközölni egy darabban, amin előtte akár hónapokig dolgoztunk.
Tudsz titkot tartani?
Ha akarok, nagyon jól, a Főnix Rendjében többek között ezt is megtanultam. A kérdés az, hogy akarok-e titkot tartani.
Szeretsz a figyelem középpontjában lenni?
Igen, de az sem zavar, ha nem körülöttem forog minden, a csendes megfigyelő szerepét is élvezem. Természetesen jól érzem magam a rivaldafényben, kár tagadni.
Ha tudnád, hogy holnap meghalsz, mivel töltenéd az utolsó napodat?
Istentelenül berúgnék Sonki barátommal, feleségül vennék egy csinos nőt, hogy hátrahagyhassak egy özvegyet, aki gondoskodik a művészi hagyatékomról, elkölteném minden pénzemet értelmetlen ostobaságokra (mindig is akartam egy saját thesztrált), az utolsó óráimban pedig írnék egy szívszaggató búcsúlevelet, amit évtizedek múlva is az Akadémia bölcsészhallgatói elemeznének könnyek között egy bensőséges szemináriumon.
Szeretsz kiöltözni?
Igen, a hétköznapi stílusomat is hanyag elegancia jellemzi. Szeretem a minőségi ruhákat és tudom is viselni őket, bár a túl szorosra húzott nyakkendő sosem volt a szívem csücske.
Hol érzed magad biztonságban?
A barátaimmal, szeretteimmel. Szentimentális alkat vagyok.
Mi volt az utolsó rémálmod?
Kiderült, hogy Voldemort mindeddig a Helios padlásán húzta meg magát, a visszatérését tervezgetve. Mikor rátaláltam, Frida Scamander egyik jelmezét viselte, ha jól emlékszem, a Macskákból az egyiket.
Képes vagy beismerni, ha hibázol?
Nem tagadom, de nem is veszem komolyan, ha hibát követek el. Emiatt sokan megsértődnek.
Szeretsz egyedül lenni?
Igen, csak teljes magányban tudok alkotni. De ettől eltekintve szeretem, ha társaság vesz körül.
Gyerekként olyanná akartál válni, mint a szüleid?
Egy ideig igen, apám fontos és közkedvelt embernek tűnt, anya erősnek és sikeresnek. Mikor apám teljesen kifordult önmagából, sok mindent átértékeltem. Remélem, rá egy cseppet sem hasonlítok.
Hogy viseled a betegséget?
Rosszul. Drámaian. Hisztisen. Nem akarod megtapasztalni.
Mit vártak tőled a szüleid gyerekkorodban?
Tulajdonképpen semmit. Valamiféle kimondatlan konszenzus alakult ki a környezetemben arról, hogy én sikeres, boldog felnőtt leszek, már a születésem pillanatában így gondolták, valószínűleg a szerencsés életkörülményeim miatt - minden lehetőség adott volt számomra, csak élnem kellett velük, a képességeim csak egyfajta bónuszként szolgáltak. Sosem éreztem a rám nehezedő szülői elvárások súlyát, anyámtól távol állt bárminemű szigorúság, apámnak pedig nem sok beleszólása volt az életembe - bár ő valószínűleg nem ilyen életutat szánt nekem.
Kiforrott stílusérzéked van?
Én inkább úgy mondanám, hogy kiforrott véleményem van arról, mi tetszik és mi nem, de ezek nem illeszkednek bele egy keretbe, nem lehet beskatulyázni őket.
Szívesebben táboroznál a szabad ég alatt vagy inkább bérelnél egy szobát valahol?
Egyértelműen utóbbi. Nem vagyok én kentaur, hogy egy erdőben aludjak...
Létezik olyan étel, amit mindenki más szeret, de te gyűlölöd?
Igen, az összes fajta gumicukor a világon. Már az elgondolás is undorító.
Szeretsz felhalmozni dolgokat?
Igen, kifejezetten tudok ragaszkodni tárgyakhoz. Nyilván ez a könyvek esetében nem meglepő, de nem szívesen válok meg az alapvetően értéktelen dolgoktól sem, szívesen megőrzöm az apró emlékeket, legyen szó egy színházjegyről vagy éppen egy ajándék csomagolásáról.
Babonás vagy?
Nem, de a mindennapi rituálékat kedvelem. Minden előadás előtt elmondunk egy idétlen versikét a színészeimmel, hogy szerencsét hozzon.
Általában megjegyzed a születésnapokat, kisállatok nevét stb.?
Nem. Ha valaki nem kelti fel az érdeklődésem, akkor még a nevét sem jegyzem meg. Akik fontosak számomra, azoknak természetesen észben tartom az életük apró részleteit.
Mivel lehet felvidítani, ha rossz kedved van?
Bor, jó hallgatóság, jó zene, egy érdekes beszélgetés. Persze megesik, hogy csak egyedül akarok lenni és sajnálni magamat, majd kiírni magamból minden fájdalmat. Az írók ismérve.
Nehezen bízol meg másokban?
Szerintem ebből a szempontból teljesen átlagos vagyok. Nem tartom magam bizalmatlannak, mindenkinek adok esélyt, de sosem vagyok naiv.
Fogékony vagy a csoportnyomásra?
Nem. Érdekel mások véleménye, meg lehet győzni jó érvekkel, de nem szokásom csak azért a többséghez tartozni, hogy ne lógjak ki a sorból és nem hat rám, ha túlerővel állok szemben.
Gyerekként milyen munkát képzeltél el magadnak?
Kalandor, világjáró, auror, szuperhős, sárkányidomár, híres kviddicsjátékos, átoktörő... Naponta változott. Körülbelül tizenhat éves koromra érett meg bennem a gondolat, hogy talán az írásból is megélhetnék.
Háború és béke SZEMÉLYEKEgon 'Eggsy', író, rendező, egykor diák Hamilton, Eggsy legjobb barátja Marjory, Eggsy édesanyja Cornelius, Eggsy édesapja Mirabell, Hamilton felesége Barátok, a Főnix Rendje tagjai, színészekELSŐ FELVONÁS
I. szín
Abszol út. EGGSYNézd, Anya, az ott a kirakatban a Nimbus 1500! Sokkal szebb, mint a gyárban. Ugye vihetek egyet a Roxfortba? MARJORYAz elsősök nem vihetnek magukkal saját seprűt a Roxfortba és különben sem kell felvágnod vele, Egon. Most megvesszük a tankönyveidet és a pálcádat, azokra sokkal nagyobb szükséged lesz. EGGSYApa azt mondta, hogy vesz nekem egy saját baglyot, valami különlegeset. MARJORYApád sok mindent mond és kevés dolgot tesz. (Ideges kézmozdulat.)EGGSYNem értelek. Akkor most kapok tőle baglyot vagy nem? MARJORYFiam, apád nem fog ma eljönni. Majd én veszek neked baglyot. II. SZÍN
Roxfort, nagyterem.
Hamilton és Eggsy a Hollóhát asztalánál ülnek. EGGSYA Hamiltont Hamnek szokták becézni? Érted, mint a sonka. HAMILTONMi van? Értetlen pislogás.EGGSYCsak azt kérdeztem, hogy Hamnek szoktak-e becézni. A Hamilton túl komolyan hangzik, én nem foglak úgy hívni. Amúgy Egon vagyok, Egon Fudge. Igen, apám indult a mágiaügyi miniszteri székért, onnan lehet ismerős. HAMILTONÉs az Egont Eggnek szokták becézni? EGGSYHát eddig nem annak becézték, de mindent el kell kezdeni valamikor. Figyelj, Sonki, add már ide a sült krumplit, nem érem el. (Hamilton átadja a sült krumplival teli tálat Egonnak.) Te is gyűjtöd a csokibékakártyákat? A beszélgetés összemosódik kellemes morajlássá. Eggsy és Hamilton mosolya egyre szélesebb. Örök barátokká válnak.III. SZÍN
Roxfort, kviddicspálya melletti öltöző.
Eggsy és Hamilton kviddicstalárba bújnak, hamarosan kezdődik az edzés. HAMILTONTegnap este megvolt Evelyn. A prefifürdőben. EGGSYTudom, mivel én is oda akartam vinni Biancát. Végül megoldottuk a bűbájtan teremben. HAMILTONBianca jó csaj, együtt maradtok? EGGSYNyilván nem, van még ezer másik jó csaj ebben az iskolában. (Mindketten nevetnek.) Amúgy oda fogok rókázni a pályára, nagyon másnapos vagyok. HAMILTONNe is mondd, tegnap túl sok volt a Lángnyelv... Amúgy áll még a szilveszter? EGGSYMég szép! Apám el akar rángatni valami dögunalmas vadászházba a szünetben, de biztosan kihagyom. Anyám pedig úgyis az aktuális csávójával lesz elfoglalva, nincs kedvem otthon maradni. Na, induljunk, essünk túl az edzésen! (Eggsy és Hamilton, terelőütőt lóbálva el.)IV. SZÍN
Cornelius dolgozószobája.
Eggsy és Cornelius jönnek. EGGSYNeked teljesen elment az eszed? Potter nem hazudik! CORNELIUSNem értesz semmit! Potter és Dumbledore hazudnak, Tudodki nem tért vissza! EGGSYAkkor mégis ki ölte meg Cedricet szerinted? Ő volt az, te is tudod, csak képtelen vagy elfogadni, hogy Tudodki visszatért! CORNELIUSEz csak egy politikai összeesküvés, ne legyél ennyire ostoba, fiam. Tudjukki nem tért vissza, a Diggory fiú halála csak egy szerencsétlen baleset volt. EGGSYNem baleset volt. Tudodki megölte. (Eggsy dühösen Cornelius szemébe néz.) Szégyellem, hogy téged kell az apámnak neveznem. (Eggsy el.)MÁSODIK FELVONÁS
I. SZÍN
Hamilton lakása.
Eggsy, Hamilton és barátaik sört isznak és beszélgetnek az akadémiai vizsgaidőszak után. EGGSYAz utolsó vizsgámra olyan másnaposan mentem be, hogy összefolytak a szemem előtt a betűk. Modern morálfilozófia vizsga, olyan esszét odavágtam, hogy szerintem a prof sírt az örömtől. Pedig azt sem tudtam, mit hordok össze. HAMILTONTöbbnyire sosem tudjuk, hogy mit hordasz össze, művészúr. EGGSYAzért hoztál össze egy gyereket, hogy legalább ő értékelje a szar vicceidet? (Hamilton válaszolni akar, de Mirabell belép.)MIRABELLDumbledore meghalt. (Feszült csend. Valaki fojtott hangon felsír.) Megölték a Roxfortban. (Eggsy és Hamilton el.)[/i][/i] II. SZÍN
Roxfort.
Az ostrom után. Hamilton és Eggsy az elesett harcosok között lépkednek. EGGSYHát vége. (Fájdalmas sóhaj.) Győztünk. De milyen áron? HAMILTONLáttad Remust és Tonksot? EGGSYLáttam. És... a Weasley fiú... Fred. (A hangja elcsuklik. Csend.)HAMILTONNem volt hiábavaló az áldozatuk. EGGSYSzeretném ezt hinni. Szerinted holnap már egy szebb világra ébredünk? (Nincs válasz. Hamilton és Eggsy némán szemlélik a holtakat.)III. SZÍN
Helios Színház.
Színészek és Eggsy jönnek. EGGSYNagyszerű volt a mai előadás. Pozitív visszajelzésekre számítok, mindenki fantasztikus volt. (Bonnie és Caroline jön.)EGGSYBonnie, ez volt életed alakítása. (Megtapsoltatja a többiekkel.) Carol, te is nagyszerű voltál. Mellesleg új darabon dolgozom, fontos szerepet szánok neked is, végre lesz alkalmad bizonyítani. A III. Richárdot akarom átírni, modern, aktuálpolitikai köntösben színpadra vinni. Zseniális lesz. Briggs többet nem vesz színházbérletet, reméljük, Mr. Scamander el tud tekinteni ettől a csekély bevételveszteségtől. (Eggsy pezsgőt tölt mindenkinek, ünnepelnek.) Egon, a nem dán nem királyfi Magas vagyok, vékony, a hajam a szőke és a barna közötti meghatározhatatlan színskálán mozog - bizonyára az én írói hiányosságom lehet, hogy nem tudok erre egy jó színmeghatározást -, a szemem kék, általában megborotválkozom, néha nem. Állítólag jellegzetes arcom van, habár ez az én szakmámban nem igazán számít, én a háttérben dolgozom. A szebbik nem mindig is kedvelt, bár szeretném hinni, hogy ennek inkább páratlan intellektusomhoz van köze.
Kedvelem a hanyagul elegáns stílust, de kifejezetten viccesnek találom a meghökkentő ruhadarabokat is, mint a minden lépésre világító tornacipőt, az elefánt mintás nyakkendőt vagy éppen egy neonrózsaszín zakót. Családregény Édesapám Cornelius Fudge, egykori mágiaügyi miniszter, 1990 és 1996 között birtokolta ezt a páratlan, csodálatos pozíciót, bár addigra anyámmal már túlestek egy rövid lefolyású váláson. Sikeresnek és közkedveltnek nem nevezném apámat, tehetséges politikusnak végképp nem. Hibát hibára halmozott, hogy ennek oka a széles látókör hiánya, az önhittség, a merev ragaszkodás a saját elképzeléseihez vagy csak a történelmi események szerencsétlen láncolata volt, azt a politikatudósokra és történészekre bíznám inkább. Én csak annyit tudok, hogy gyakran tölt el szégyenérzet, ha apámra gondolok, még gyakrabban, amikor eszembe jut, hogy gyerekként mennyiszer visszaéltem a pozíciója adta privilégiumokkal. Apámmal sokat vitatkozunk, nem értünk egyet az életnek szinte semmilyen területén. Édesanyám Marjory Whitehorn, a Nimbus seprűgyártó cég tulajdonosa, apámtól 1989-ben váltak el, miután apám félrekúrt a titkárnőjével. Igen, igen, a pocakos, cilinderes Cornelius Fudge-ra ráfanyalodott egy fiatal, csini titkárnő, a választási kampány legnagyobb hevében - volt képe másik nőre nézni azok után, hogy az egész karrierjét Anya támogatásának és a Whitehorn család vagyonának köszönhette. A nagyapám pénzelte annak a senkiházinak a kampányát, még azt az ocsmány lime színű kalapot is az apósa pénzéből vette az én drága apám. Hamar kibukott az affér, Anya méltóságteljesen lelépett, nem volt balhés válás, Anya szerintem amúgy sem tartotta túl sokra a jó öreg "Cornyt". Az egy percig sem volt kérdés, hogy Anya visz magával, a nagyszüleim tárt karokkal vártak minket. Rá egy évvel a nagyapám meghalt, Anya pedig megörökölte tőle a Nimbus gyárat, könnyű kitalálni, hogy a politikus apám anyagi támogatása nélkül is volt mit a tejbe aprítanunk. Amíg otthon éltem, számtalan férfi megfordult anyám körül, fiatalabbak, kevésbé fiatalok, érdekesek, kevésbé érdekesek, egyalkalmasak, hosszabb távúak, üzletemberek, életművészek, valódi művészek, mindenféle figura. A legtöbbre már nem is emlékszem, de sokuktól tanultam ezt-azt, az apámnál biztosan különb férfi volt mindegyik. Féltestvéreim Arlene Spudmore (35), az első kishúgom, Anya és Randolph Spudmore kapcsolatából született. Igen, arról a Randolph Spudmore-ról van szó, aki később feltalálta a Tűzvillám névre keresztelt versenyseprűt, bár ez már évekkel azután történt, hogy anyámmal szétmentek. Szakmaválasztás terén nem követte a szülői mintát, bár ambíciókban ő sem szenved hiányt, kiemelkedő a maga területén, ami nem más, mint a pszichomágia. Valamiért nem értékeli, mikor megkérem, hogy elemezze az álmaimat vagy adjon párkapcsolati tippeket, talán túl bulvárpszichológiának tartja. Ellenben tudom, hogy büszke arra, amikor kikérem a véleményét az írásaimról - majdnem annyira büszke, mint én, amikor dicséretet kapok tőle. Imogen Lynch (27), az elsőszülött iker Anya és Aidan Lynch rendkívül rövid életű házasságából. Igen, igen, van benne valami, hogy anyámnak nem igazán jöttek be a hosszú távú párkapcsolatok, bár köszöni szépen, ő teljesen elégedett a magánéletével. Imogen egyértelműen Aidanra ütött, a Roxfort után ő maga is profi kviddicsjátékos lett. Folyton utazik, a sport az élete, migrént kapok karácsonykor az egészséges táplálkozásról tartott kiselőadásaitól, de azért mindig páholyból szurkolok a huginak szinte minden meccsén. Egy igazi vidám energiabomba. Keira Lynch (27), a másodszülött iker Anya és Aidan Lynch kapcsolatából. Az ikrek születésénél valamilyen komplikáció lépett fel, aminek a következményei csak hónapokkal később derültek ki - Keira ugyanis teljesen vak. Ez azonban a kviddicsezésen kívül semmiben nem gátolja meg (ez a tény csak Imogent keseríti el mélységesen), aktív és teljes életet él. Tehetséges magizoológus vált belőle, szerintem annyira rajong az állatokért, hogy egy üstnyi Amortentiába szippantva sem érezne mást, csak trágyaszagot. Annak ellenére, hogy a színpadot nem láthatja, mindig eljön a rendezéseim premierjeire és elsőként neki kell felolvasnom a kézirataimat. Párkapcsolat Néha homlokon csókol a múzsa, én pedig még bőkezűbben osztogatom a csókokat. Gyermekeim Tudtommal nincs egy sem. Apróságok rólam, vagy amit akartok Amortentia vörösbor, őszibarack, új könyv Edevis tükre Egy teleírt pergamenhalmot látok az íróasztalomon. Egy elkészült színdarab vagy regény kézirata az, a tökéletes, megismételhetetlen műé, amit még nem írtam meg. Úgy érzem, életem főműve még várat magára, eddig nem sikerült olyat írnom, amivel maradéktalanul elégedett voltam. Talán ilyen nem is létezik. Hobbim Reggel nyolckor bögréből és teáscsészéből bort vedelni, miközben a színészeket ugráltatom. Irodalom, nem meglepő módon. Írok, olvasok, kritizálok, beszélek írásról és olvasásról, galacsinná gyűröm, amit írtam és kivágom a kukába, jegyzetek után kutatok egy kimosott nadrág zsebében, szalvétára feljegyzek egy zseniális ötletet. Szeretek főzni, lehetetlen recepteket kipróbálni, bevásárló kosárba pakolni egy hihetetlen hozzávalót. Hobbiszinten vitatkozom, főleg egy üveg bor felett, bárkivel és bármiről. Figyelem az embereket, tanulmányozom őket, beléjük kötök, provokálok, viccelődöm velük, magamat is provokálom, később ebből merítek az íráshoz. Próbálom megtapasztalni az élet minden területét, hogy hiteles legyen, amit papírra vetek. Hogy én magam hiteles legyek, ne csak egy cilinderes, ezüstkanállal a szájában született, merev keretek közé szorult, unalmas paraszt. Elveim Ha kólát öntesz a borhoz, akkor csókolj meg egy dementort, te utolsó barbár. Amit sosem tennék meg Boroskóla? Amúgy nyilván sok mindent nem tennék meg, például nem cseszegetnék a mágiaügyi miniszteri székből egy tizenöt éves kisfiút. Ismerős valahonnan? Nem véletlen. Ami zavar Nem szokásom sok mindenen rágódni, de az kifejezetten irritál, ha az apám fiaként emlegetnek, ha valaki helytelenül ragoz, ha valaki képtelen megtanulni a szövegét a próbákra, utálom a ripacsokat, a prűd embereket, a boroskólát, a könyvek hátuljára szerkesztett értelmetlen ajánlókat a rendes fülszöveg helyett, azokat, akik szerint csak az a művészet és a kultúra, amit ők annak gondolnak. És ki ne felejtsem: ha zabálsz előadás közben, akkor remélem a pokol legmélyebb bugyrában kötsz ki. Ami a legfontosabb az életemben a saját boldogságom, ennyi Ami a legkevésbé fontos számomra minden más Amire büszke vagyok Minden betűre, amit leírtam és minden darabra, amit színpadra vittem Ha valamit megváltoztathatnék Az apám helyett egy kevésbé dilettáns barom lett volna a mágiaügyi miniszter '90 és '96 között, Voldemort pedig egy abortusz keretein belül távozott volna erről a világról még embrióként. Így képzelem a jövõmet Remélem, a színházban fogok dolgozni, szép nők vesznek majd körül és a világ egy kicsit jobb hely lesz. [/i][/i]
|
|  | | | Hétf. Nov. 02, 2020 12:49 pm | Kedves Egon! Nem tudom eldönteni, hogy a te életedet te csapod jobban szét vagy inkább a múltad, a családi háttered és mert a világ sohasem egy kerek egész. Szokás mondani, jómód nem mindig jár kéz a kézben azzal, hogy nagyszerű és tökéletes életet éljenek. Persze a tökéletes mint olyan, biztosan egy nehezen megugorható és amúgy roppant relatívan értelmezhető cél. Egy ex-miniszter fiának lenni valahol kötelesség, elhivatottság és felelősség is. Mert sokan várnak valamit tőled is, lehetőleg példamutatást, amit igazából apádtól is csak hiába vártak. De lássuk be, hogy a családod által generált teljes fejetlenség igazából nagyban hozzájárult ahhoz, hogy azzá válj, aki ma vagy. De te legalább alkotsz, nem a rossz döntéseidről hallani, netán a bukásodról, persze biztosan le kell nyelni egy-egy darab sikertelenségét is, de ilyen ez a szórakoztatóipar. Azt azért elmondhatod, ha ennyire bohém is vagy, legalább tényleg példát mutatsz az őszinte és nyitott gesztusaiddal, az egyenességeddel és azzal, hogy igen is ki kell mondani dolgokat, ha fáj, ha nem. De te ettől vagy roppant erős. Azt hiszem az a fajta fickó vagy, aki a megjelenésével, a viselkedésével és minden megnyilvánulásával a másik figyelmét óhatatlanul is felkelti, csevejre invitál. Az az igazság, hogy szívesen olvasnám még életed művét, szóval inkább nyomás foglalózni és irány a játéktér. Azért itt hagyok neked egy thesztrált.  |
| | | | |
| Engedélyek ebben a fórumban: Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban. |
| |
| |
| Bejelentkezés ◇◈ I solemnly swear... ◈◇ | |
A fórum ideje |
◇◈ New weather report ◈◇
2023/24. tanév: Nyár
|
| Online ◇◈ follow the butterflies... ◈◇ | |
Bagoly Posta | |
◇◈ I enjoyed the meetings, too ◈◇
|
| Utolsó bûbájok ◇◈ Anything’s possible... ◈◇ | Ma 6:04 pm-kor Hollyn Shelby Tegnap 7:06 pm-kor Léanor D. Lecomte Szer. Nov. 20, 2024 12:48 pm Theodore Nott Kedd Nov. 19, 2024 12:08 pm Dorothy Rosier Kedd Nov. 19, 2024 10:34 am Anja Vogel Hétf. Nov. 18, 2024 11:38 pm Calysta Munter-Graves Hétf. Nov. 18, 2024 6:49 pm Remus E. Graves Hétf. Nov. 18, 2024 6:15 pm Lucas Brown-Parkinson Vas. Nov. 17, 2024 10:54 pm Juliet Denoir Vas. Nov. 17, 2024 10:09 pm Theodore Nott Jr. |
|
