Jesse & Gary ~ did you know ghosts don't like dungbombs?

− Jelentem kapitány, a trágyagránátok felszerelve! – vágom haptákba magam, miközben Hóborc megint körülöttem lebzsel. Igazából, ő az értelmi szerzője annak, hogy Myrtle mosdója felett robbantsam fel a legújabb készletemet. Ezúttal annyira elővigyázatos vagyok, hogy még a gondnok se csíphet el!
Kíváncsi vagyok mindez miként fog kinézni, már csak azért is, mert Myrtle rettenetesen sokat tud nyafogni, és pont a kedvenc vécéfülkéje melletti falra erősítettem a kis meglepi csomagomat. Meg aztán, így legalább rá lehet majd kenni, hogy bekakilt. Vagyis, Hóborc azt mondja, hogy Myrtle képes elárasztani az egész folyosót vécévízzel meg kakival, szóval a ténykedéseimet simán rákenhetem, ha esetleg erre tévedne egy tanár, vagy prefektus.
Elhagyhatatlan kellékként ismét elővadászom a táskám legmélyebb bugyraiból a látcsövemet, hogy felmérjem a terepet, azonban csak egy hozzám hasonló srácnak a körvonalait látom kirajzolódni a sarkon túl. Sehol egy prefi, vagy professzor. Ez remek alkalom lesz arra, hogy Hóborcot megnevettessem!
Odébb szaladok, hogy biztos fedezékből figyelhessem a műsor indulását. Nagyjából kitapasztal már, hogy mekkora sugárban terít be mindent a trágya, így nem fenyeget az a veszély, hogy megint mehetek fürdeni. Amúgy is, a fürdés olyan uncsi. Közben nem lehet olyan jókat mókázni, kivéve, ha a tóban fürdesz, mert akkor megvan az esélye annak, hogy kiemelkedik a vízből a hatalmas polip. De ez nagyon ritka, a fürdés ennél sokkal gyakoribb sajnos.
Hóborc nevetgélve tova lebeg. Na szép! Pedig miatta fogtam bele ebbe az egészbe! Sebaj, vagy vele, vagy nélküle, de a tervet véghez viszem. Elmormolok egy varázsigét, aztán hatalmas durranás kíséretében mindent beborít a kaki. A hasamat fogva nevetve dőlök neki a falnak, de amikor rápillantok a keletkezett kárra, valami nem stimmel. Miért van itt ennyi víz? Myrtle máris megnyitotta volna a könnycsapot?
Közelebb merészkedek, bár nem tervezek belegázolni a keletkezett trágya-víz keverékbe, mert valljuk be, nem elég, hogy büdös, de elég undi látvány is. Ekkor szúrok ki egy másik srácot a folyosó túlsó felén.
− Hééé! – kiáltok neki, bár nem tudom eldönteni, hogy ő kavart bele a csínyembe, vagy csak éppen erre járt. Azonban nincs lehetőségem megkérdezni, ugyanis a falon keresztül Myrtle csatlakozik hozzánk, és hát… Nincs elragadtatva a dologtól, mert folyamatosan panaszkodik, hogy ki és miért zajongott, és miért nem lehet békén hagyni őt, amikor ő csak a vécétartályon gubbasztva akart sírdogálni. Meg ehhez hasonló hosszú monológot nyom le, de az én gondolataim valahol ott ragadnak le, hogy Myrtle miként tud a vécétartályon ülni.