Ha már ehhez volt tehetségem, amiből apa mindig is rossz volt. Miért ne tanuljam és kedveljem jobban, mint a többi órát? Szeretem pontosan kimérni a hozzávalókat. Arányokat számolni és egy kicsit többet utána olvasni. Valami különöset láttam ebben az egészben. Ezen az órán nem szóltak be, hogy nem vagyok egy Harry Potter, mert egyébként is James bátyám az apja-fia. Én is jó vagyok, csak nem akkor, mikor elvárják tőlem, hogy jól teljesítsek. Tudnék én repülni, de aztán jönnének a visszajelzések, nem vagyok egy őstehetség. Ki akar így élni beskatulyázva? Miért akarnak apámhoz vagy Jameshez hasonlítani és én miért hallgatom meg ezeket? Az én nevem Albus Perselus két igazgató nevét kaptam apámtól. Mindkettő a maga módján igazán tehetséges varázsló volt. Peselus Piton igazgatót eléggé rossz fénybe állítják a mostani mágiaügyi kabinet, de érdekel is valakit a valósság? Ő volt a legjobb választás. Megvédte, amennyire csak tudta a diákokat. Megalkudott, de ha nem teszi rosszabb lett volna mindenkinek még McGalagony igazgatónőnek is vagy anyuéknak is az ellenállás tagjainak. Mendes ajtaja előtt álltam meg. A kezembe egy üst volt és az üstben a következő bájitalhoz való hozzávalók, a saját bájitaltan naplóm és a könyv, amiből kimásoltam a receptet. Egy olyan bájitalt szerettem volna készíteni, amivel az érzéseimet tudom tisztázni. Bátorságot adó bájitalra volt szükségem, ami összeszedettséget ad nekem. Találtam valami érdekeset az egyik könyvben, de nem tudtam, hogy ez a megfelelő. Inkább felkerestem órán kívül a professzor asszonyt, hogy segítsen jól értelmezni a recept leírását. Bekarikáztam a számomra kétes értelmű részeket. Talán jobb egyedül kísérleteznem, de nem akartam Hannah néni dorgálását hallani, hogy elment az eszem és erről Anyád is értesülni fog. Ezt jobb lett volna elkerülni minden szempontból és inkább a tanárnő segítségét kértem, mint valamelyik diáktársamét, Tudom, Scorpius szívesen segített volna, de így is volt nekünk több más kisebb projektünk és ha ezt megtanulom, úgyis tovább adom neki. Bekopogtam a szabad kezemmel és vártam a tanárnő hívó szavára. - Jó estét! - köszöntem illedelmesen, amint beléptem és becsuktam magam mögött az ajtót. Egy kicsit késtem a megbeszélt időponthoz képest, de az utolsó pillanatban szedtem össze az összetevőket és ellenőriztem le kétszer a kérdéses részeket és hozzávalókat. - Bocsánat, a késésért.
Vendég
Vas. Ápr. 12, 2020 10:37 pm
Mr. Potter & Mendes
Sokáig voltam medimágus, aztán kutató professzor lettem egy egyetemen, végül pedig itt kötöttem ki tanárkánt a Roxfortban. Többnyire szeretek is tanár lenni. Szeretem az aktuális tananyagot elmagyarázni. Szeretek dolgozatokat íratni, és javítani. De még a folyosó ügyeleteket is. Mindehhez persze az is hozzátartozik, hogy esetenként felkeresnek a diákok ilyen-olyan ügyes-bajos dolgaikkal. Főként amióta átvettem a házvezetést is. Ez pedig jól van így. Sokan gondolják, hogy házvezetőnek lenni csak annyit jelent, hogy a csínytevéseken ért diákokat hozzám hozzák egy alapos fejmosásra, írjak a szülőknek, ha gond van, vagy épp megválaszoljam az érdeklődőbb szülők kérdéseit. Mindez persze része a feladatnak. De ennél sokrétűbb a dolog. A diákokat meg kell hallgatni, elérni, hogy bizalommal forduljanak hozzánk, ha problémákba ütköznek. Bátorítani, és helyes útra terelni őket. Ez pedig sokkal több figyelmet, és időt kíván, mint azt sokan hinnék. Főleg az a tökkel ütött Runcorn, aki semmihez sem ért, csak belepofázik abba, amiről halvány lila gőze sincs, mert ő a tanfelügyelő. Idegesítő probléma. Mindig megvetettem, és elmondhatatlanul utáltam a hozzá hasonló szakbarbárokat. A szakbarbárok elleni legjobb védekezés pedig, ha megfelelően alaposan felkészítjük a diákjainkat az életre, és a választott szakmájukra. Ennek érdekében ülök az irodámban, és javítok dolgozatokat. Felpillantok a faliórára, éppen amikor kopogást hallok. - Tessék! - szólok ki az érkező fiúnak. Tudom, hogy ki az, hiszen ő maga kérte a segítségemet ezen találkozó formájában. Még nem tudom pontosan, hogy mivel milyen problémája akadt Mr. Potternek, de ez ki fog derülni. Az iroda egyébként egyszerű eleganciával van berendezve. Néhány könyvespolc. Szobanövények. Hatalmas ablakszárny a mahagóni íróasztal mögött. A falakon néhány tájképet ábrázoló festmény. A legszemélyesebb tárgyak mégis az ikerlányai különböző életkorában készült fényképei. - Jó estét! A pontosság fontos erény. Tiszteletet mutat a másik fél iránt Mr. Potter. - a hangomban ugyan van némi szemrehányás, de ezúttal gyorsan túl lendülök ezen az apróságon. Inkább az asztalom szélére félre teszem egy gondos kis kupacba a javításra váró dolgozatokat, és fürkésző tekintetemet a fiúra emelem, jelezve, hogy most már teljesen rá figyelek. A pillantásom elidőzik kicsit a kezében tartott üstön. - Foglaljon helyett Mr. Potter, és mesélje el, hogy miben segíthetek ma este. - mutattam az asztalom túloldalán lévő székre egy bátorító mosollyal. A diákoknak néha a tananyaggal gyűlt meg a baja, néha pedig egész máshonnan fújt a szél. Kíváncsian várom ezúttal miről is lesz konkrétan szó.
Vendég
Csüt. Május 07, 2020 2:16 pm
Mrs Mendes & Perselus
A tanulás ára
Ha nem is voltam ma pontos, bizony tudom, hogy a bájitaltanban egy rosszul hozzáadott összetevő egy rossz üst vagy a kavarás mind veszélyes lehet. Igenlően bólogattam a házvezetőm intésére. Szerelmes voltam, de nem a tanárnő be. Merlin mentsen meg tőle! Bátorságot akarok szerezni. Bátran el szeretném mondani azt, amit ki kell mondanom annak a tündérnek, akit már olyan régóta ismerek. - Szeretném megtanulni, hogyan kell elkészíteni a bátorság italát. - mondom el tanárnőnek. - Utána olvastam több receptnek is, több kísérletnek, mindnek volt hátránya és előnye. Tudom, hogy nem egyszerű és nincs benne a negyedikes tananyagban sem, hogy megtanuljuk ezt. Itt a könyv, amiből kimásoltam leírást. Néhol a az összetevőknél kérdéseim vannak, mert esetlegesen, lehet hogy a szerző másra gondol, mint amit én hiszek. A könyvet a megfelelő oldalon kinyitom és átadom a tanárnőnek, hogy lássa ő is mit választottam ki. Lehet az is, hogy a bajomra nem is ez a megfelelő gyógymód. Egy ócska silány minőségű bájitalra elkészítési leírását hoztam a professzor asszony elé. Nekem szükségem van. Arra a "gyógyszerre", hogy egy kicsit merészebb legyek olyan griffendélesen merész, mint a bátyám, húgom és édesanyám. Nem egy végleges megoldás ez, egyszeri alkalom lesz tényleg csak egyszeri. Húzás lesz, ha egy ilyen bájitalból egy kortyot ihatok. Nem kell több nekem, egyszer szeretném meg tapasztalni az a bátorságot és merészséget, ami bennem nem volt meg a Süveg szerint, hogy griffendéles legyek. Annyira idegőrlőek a néma pillanatok, mikor nem tudni, hogy a következő kérdése mi lesz. Rákérdez arra, miért akarom elkészíteni? Egy szót se szólok arról amiről jobb, ha nem tud. Kinevetne a balgaságom miatt, mert a szerelem ostobaságokra kéztett még engem is. Remek dolog lenne még ma neki állni főzetnek, de ha nem is tudom ma elkezdeni, akkor is szeretném, minél előbb megtenni azt, amit Scorp barátom már megtett Ronnieval.
