Bats in the night// Miriam & Walter

To: Miriam

Hiába változik a napi rutinom még is minden marad a szürke palástjában minden. 80 év telt el, mióta ide költöztem elbújva  világ elől. Nem is tudtam volna ilyen sokáig kihúzni, ha minimálisan nem vagyok jóban a városlakókkal. Most is az egyikhez tartok. Kezemben egy zacskónyi tojással. A háziasszony nagyon szereti a házi tojást és rendszeresen kötünk csereüzleteket. Most nem kértem tőle mást csak egy kis tésztát, amit megtudok majd főzni. Ráadásul a tésztát sokáig ellehet tárolni, ami nálam nem hátrány lévén változatosan eszem. Bár a tyúkok miatt reggelire szinte csak tojást tudok enni, lévén nem akarom, hogy rám porosodjanak. Lekel vágnom az egyik tyúkot.
Tücsök ciripelés és korom sötétség vesz körül. Nem sokára kiérek az erdőből, már a messzi utcai lámpák fényeit látom. Remélem nem várattam meg sokáig. Kiérve az erdő szélére lenézek a kis városkára. Olyan békés éjszaka. Szerda van tehát a gyerekek még javában az iskolában alszanak és nem mászkálnak ki ide. Olyankor nem is jövök ide. Nem hiszem, hogy a pletykák és egyéb dolgok miatt megtűrnének e ők is. Bár igaz számukra csak legenda vagyok, hiszen nem tudják rendszeresen látogatom meg őket az iskolában a tudtuk nélkül. Nem vagyok pedofil. Csak eljutottam arra a szintre az unatkozásban, hogy nem tudok mit kezdeni magammal.

From: Walter