The one and only winter rose

"Bimbó és hervadás a rózsának csupán a sorsa, de amikor teljes pompájában kibomlik, s messzire sugárzik illata, akkor igazán Rózsa!"

Nem: Nő

Kor: 25 év

Vér: aranyvérű

Születési hely: Kirkcaldy, Skócia

Iskola/ház: Roxfort/Hollóhát - végzett, Docendo Discimus Mágusakadémia:  Nemzetközi Kapcsolatok Intézete - végzett,  Pszichomágia szak

Munka: Diák, időszakosan tolmács és fordító

Családi állapot: Egyedülálló

Patrónus: Királykobra

Pálca: Babér, 13 hüvelyk, Demiguise fog, rugalmas

Amit szeretnek bennem

Emlékszem egyszer nem rég volt egy feladatom, hogy hogyan tudnák rá venni egy zárkózott lányt, hogy megmutassa milyen ő is valójában. Egyetlen egy kérdést tettem fel neki, amit most magamnak is felfogok.

Ha lelked egy virágos rét lenne, milyen virágot szakítanál a csokrodba?

A rét csak pompázna a szebbnél szebb virágoktól, olyan színáradat tárulna a szemem elé, amit még elmém is nehezen fog fel. Az illatuk csak keringene a levegőben, különleges látvány, amit nem sokan tudnak elképzelni. A legszebb és legkülönlegesebb virágokat szakítanám le.
Az én csokromban árnyékliliom, árvácska, begónia, boglárka, bíborszínű cinea, dália, fehér írisz, frézia, fuxia, hóvirág, írisz, jázmin, kála, krókusz, magnólia, orgona, páfrány és veronika lenne. Az én csokrom, az én szimbólumaim, melyeket büszkén vállalok és ismerem is el őket, mert ezek tesznek azzá az emberré, aki vagyok.

Árnyékliliom: odaadás.
Árvácska: ragaszkodás, szándékosság, gondoskodás, hűség.
Begónia: legyél szívélyes, modern, Légy óvatos!, az ábrándozás, a vágyak és álmok, a színes jövendő jelképe.
Boglárka: sugárzok a bájtól, sugárzó báj, vonzerő.
Cinea(bíbor): tartós ragaszkodás, állandóság.
Dália: ingatagság, büszkeség, örökkévalóság, jó ízlés, elegancia, magasztosság, változékonyság jelképe.
Fehér írisz: tisztaság.
Frézia: ártatlanság, figyelem, mindig megbízhatsz bennem.
Fuxia: ízlés.
Hóvirág: lelkesedés, lendület, remény, tisztaság. „Örvendj a jelennek és a jövőnek, s a szomorú múlt emlékeinek ne engedj helyet a szívedben.”
Írisz (nőszirom): bölcsesség, Franciaország jelképe, értékelt barátság, hit, remény, érték, szenvedély.
Jázmin: kedvesség, boldogság, női kellem, erény.
Kála: varázslatos szépség.
Krókusz: vidámság, fiatalosan jókedvű, derűs.
Magnólia: méltóság, a természet szeretete, nemesség, természetesség.
Orgona: fiatalság, alázatosság, bizalom, áhítat, az elsöprő erő és a szeretet jelképe.
Páfrány: őszinteség, varázslat, elragadtatás, bizalom, menedék, őserő, elbűvölés.
Veronika: hűség.

Ami zavar bennem másokat

Nincs olyan ember, akit mindenki szeret, mindig van legalább egy olyan személy, aki halálosan gyűlöl és utál téged. Az én életemben is voltak ilyen személyek, köztük az idősebb bátyám se igazán szívlelt, csak nem tudom miért.
Alapjáraton egy nyugodt és kedves ember vagyok, de néha még engem is feltudnak idegesíteni, de másokkal ellentétben én sosem veszítem el a hidegvérem, udvariasan és jó nevelten küldök el akárkit a kurva anyukájába.
Utálom, ha egy nő már engem hoz kellemetlen helyzetbe, hogy milyen udvariatlan és... éhes. Sose szoktam megállni szó nélkül, egyszerűen szeretem, ha valaki betartja azokat a határokat, amiket állítok. A szoknyáknak nem véletlenül van különböző hossza, mindegyiknek meg van a maga funkciója, ahogyan a sok különböző méretű evőeszközöknek is. Egyáltalán nem mindegy, hogy mikor melyiket használod.

Életem története

Sokat készültem erre az estére, beleadtam mindent, amit csak tudtam és szerintem remekül helytálltam. A mi kultúránkban szükség volt az ilyen estélyekre, ahova fontos és befolyásos embereket hívunk meg. Tudom, hogy Dominicnak is szüksége van erre és nekem is, néha jó egy kicsit szocializálódni, úgyis a sok tanulás mellett mostanában igen kevés időm jut erre. Azt hittem, hogy a pszichomágia sokkal könnyebb lesz, mint a Nemzetközi Kapcsolatok szak, de tévedtem, na nem mintha nem remekelnék ebben. Szerencsére jól megy.
Dominic még fent készülődik, én már lent vagyok és izgatottan várom a vendégeket, nagyon reménykedem benne, hogy Levin Dolohov érkezik majd elsőre, ahogyan mindig. Nagyon jó barátok a testvéremmel, kétség sem fér hozzá, hogy ma este is meg fog jelenni. Akkor kezdődjék.

Egyre több ember érkezik, mindenkit mosolyogva fogadok, ahogyan mindig, puszik és ölelések sokasága után pedig végre mindenki megélvezik. Ahogyan mindig most is sokan politizálnak, mások pedig elégtelenkednek azzal, amiben és ahogyan élnek. A testvéremre pillantok elmosolyodva és nézem, ahogy mutogatva magyaráz éppen valamiről, amihez az anatómiának köze van szerintem. Nincsenek egymás előtt titkaink, nem sokkal a legidősebb bátyám halála után megfogadtuk egymásnak a megszeghetetlennel, hogy nem titkolózunk. Soha se utálnám meg, őt nem...
Néha áldás, néha átok az, hogy legilimentornak szület az ember, Levin odajön és megölel engem, ad két puszit és kifejezi, hogy mennyire remek a buli, miközben hallom mások gondolatát. "Biztosan lefekszik vele...", "Az akadémián is biztosan azért remekel, mert szétteszi a tanári karnak", "Úgy öltözik, mint egy apáca, sosincs rajta ilyenkor rövid szoknya, szerintem meg se dugták még", "Én is ilyen vékony combokat akarok"... Sóhajtok egyet, majd idejönnek a többiek... szánalmas.
- Nagyon jó ez a party Dolores, kitettél magadért. - ad puszit, majd kuncog egyet és a többiek helyeselnek neki.
- Igen és imádom a szoknyádat, minden ruhád olyan szép. - erre már csak felvonom a szemöldökömet és sóhajtok.
- Engedelmetekkel kimennék kicsit levegőzni. - mondom neki, majd válaszukat meg sem várva indulok el az erkély felé, majd a hideg levegőre lépve ismét sóhajtok egyet.
Eleinte könnyebb volt elviselni és meghallani azt, amit mások mondanak, de már egyre nehezebb. Elég hűvös a levegő és átölelem magam... A távolba figyeltem, néztem a hullámokat és elmosolyodva emlékszem vissza, hogy milyen volt, amikor gyerekként egymást locsoltuk a vízzel.
- A végén még megfázol. - mondj a bátyám, miközben rám teríti a zakóját. Nem is vettem észre, hogy mögém kerül, megijedtem.
- Köszönöm. - még szélesebb mosolyra húzódik az ajkamon.
- Mi a baj Jen? - egyértelmű, hogy ő észrevette, hogy valami nincs rendben, általában szeretem a társaságot, most mégis a magányt választottam.
- Majd később elmondom, most élvezzük az estét. - mondom neki, majd szembefordulok vele és átölelem őt, ő pedig visszaölel a maga módján, ahogyan mindig szokott. - Szeretlek Dominic, te vagy a legfontosabb nekem. - szipogok egyet és még szorosabban ölelem őt.
- Valami nincs rendben veled Jen. - mondja halkan és eltudom képzelni, hogy éppen milyen arcot vághat, bár leginkább olyan semmilyent. Ellépek hátra és elmosolyodom.
- Utána megbeszéljük, házigazdák nem hiányozhatnak a partyról. - belekarolok, majd szépen lassan visszasétálunk. Bent visszaadom neki a zakóját, már csak pár óra, menni fog. 

Ha tükörbe nézek

Százhatvanhét centiméter magas vagyok. Szeretem a magasságomat, se nem magas, se nem alacsony lány nem vagyok. A hajam a mindenem, imádom a hajamat, ami egészen a hátam közepéig leér. Az esetek nagy részében göndören és kiengedve hordom, csak valamilyen eseményre szoktam kontyba tűzni. Mindig szépen fésült, nem kócos, szeretem ha rendezett vagyok, adok a külsőségekre.
Szemöldököm szépen ívelt, bár sokkal inkább lehetne azt mondani, hogy kecsesen ívelt. Szemeim már majdnem aranybarnák, de a tekintetem emlékezetes, mindenki sokszor visszaemlékszik erre a két szempárra. Általában csak szolid sminket viselek, nem szoktam túlzásba vinni. A mérsékletesség fontos.
Szeretem a szoknyákat és szeretem, ha nem csak én tudom, hogy hova milyen hosszúságú szoknya illik. Mindegyiknek megvan a maga funkciója. Szeretem a színes ruhákat, nincs olyan szín, amit nem szeretek és talán olyan sincs, ami ne állna jól nekem, legalábbis a szekrényemben lévő ruhák között.

Családom

Stephen Hroogar Linwood
Apám sosem kedvelt engem, mindig is irigykedtem azokra a lányokra, akik apukájuk hercegnői lehettek. Nekem sajnos ez kimaradt ez életemből, de nem is bánom... Az a férfi, akinek csak egy gyermeke van, az nem is szeressen engem. Amúgy sem él már.

Penelope Dolores Linwood.
Anyám sem volt oda különösebben értem, de hát nem tudtam mit tenni ellene, ő neki meg csak Dominic volt fontos. Szerencsére nem volt semmilyen hatással az életemre, hogy egyik szülőm sem volt oda értem, teljes értékű életem volt/van. Ő sem él már.

Thomas Stephen Linwood
A legidősebb bátyám egész életemben utált, kifejezetten nem kedvelt és ezt sokszor a tudtomra is adta, állandóan piszkált és leszólt engem. Mára már ő is halott, nálunk a családban túl sokan haltak már meg.

Dominic Hroogar Linwood
A fiatalabb bátyám és az egyetlen az életemben, akit igazán szeretek. Dominic tudom, hogy sosem hagyna el és sosem bántana engem. Nagyon ragaszkodunk egymáshoz, mondhatni már csak mi vagyunk egymásnak. Tudok arról, hogy mit csinál a pincében, elég sok mindent tudok róla, még sem tudom elítélni. Szeretem őt, legkedvesebb testvér számomra.

Alexandra Penelope Linwood
A nővérem, sok mindent megtudtunk beszélni, egészen jóba voltunk, aztán szerelmes lett és a családja kevésbé volt neki fontos, mint az új szerelme. Nem sérelmezem, mindössze ha valami balul sülne el, rám nem kéne számítania, nem érdekel egyáltalán.

Apróságok

Karamell, citrom és fenyő.

Attól félek, hogy sosem lesz majd családom.

Mások elismerése.

Hét éves korom óta balettozom, tíz éves korom óta pedig zongorázom.

Mindig meglehet találni az aranyközéputat, csak akarni kell.

Nem hagynám el a bátyámat, nem hagynám magára.

Mások illetlen viselkedése, kifejezetten utálom, ha valaki nem tudja, hogy mit szabad és mit nem!

Megtanulni mindazt, amit elhatároztam.

Az állandó szórakozás, felesleges pénzköltés és a tökéletes férfi keresése, ha jönni akar, majd úgyis jön.

Az iskolai teljesítményeimre, bátyámra, nyelvtudásomra.

Kézenfekvő lenne a legidősebb bátyám halálának emléke, de talán... az miatt kerültünk ennyire közöl egymással Dominic-kal.

Addigra fejezem be a harmadik szakomat és utána elhelyezkedem.

Jelenleg oroszul tanulok.