Tudom és tudom, hogy te is tudod, közöttünk az utóbbi években nem egészen úgy alakulnak a dolgok, mint annak kellene lennie. Hol van már az az időszak, amikor lelkesen csatlakoztál hozzám a gyógynövénytanon? Hol van az a tűz, amivel letámadtál, amikor aurorként hazatértem az Államokból hozzád? Kezdetben minden annyira jól ment, a lelkesedésed, a hited és a csodálatod vitte a mi kis családunkat. Aztán a házasságunk egyoldalúra fordult. Nem telt el úgy nap, hogy akaratodon kívül bele nem szóltál volna valamibe, én pedig szó nélkül tűrtem. Nem telt el nap tizenhárom évvel ezelőtt úgy, hogy ne vesztünk volna össze, amire én inkább világgá mentem növényeket kutatni, folytatni a tanulmányaimat, majd beköltözni a Roxfortba. A lányunk mérföldkő volt, békét kötöttünk egymással, de úgy érzem, hogy most már ismét a te kezedben van az a bizonyos kormány, amit egy pillanatra sem adsz át nekem, az pedig meg sem fordult a fejedben, hogy esetleg közösen kormányozzuk ezt a kis csónakot. Amikor azt mondtad, hogy matróna leszel a Roxfortban és mindent helyre hozunk, én hittem neked. Az elején ment is, de úgy érzem lassan megfojtasz a minden napos „ne ezt vedd fel, majd én megmutatom mi lesz neked a jó” kezdetű mondókával. Tudom, hogy szeretsz, én is szeretlek. De azt is tudom, hogy neked fel sem tűnik, mennyire sok tudsz lenni. Megfojtasz és nem a jó irányba tartunk. Egy irányba tartunk még? Helyre tudjuk ezt hozni? Várlak nagyon, törjük egy kicsit a fejünket a megoldáson vagy engedjük el egymást.
Ölellek, Neville
Vendég
Vas. Feb. 09, 2020 3:00 pm
Franklin Longbottom
Nem: férfi
Kor: 16 év
Vér: félvér
Iskola: Roxfort
Kapcsolatunk: apa-fia
Csoport: Griffendél
Playby: Hero Fiennes Tiffin / Logan Lerman
Státusz: FOGLALT
Részletek
Drága fiam!
Te, aki nagyapád után kaptad a neved, te, akit minden rossz elkerült és annyi dolgod volt, hogy éld és élvezd az életed, te, aki egy ízig-vérig Longbottom, mégsem találod a helyed. Néha azt kívánod, bár ne én lennék az apád, néha pedig a mellkasod megtelik büszkeséggel, ahogy beszélsz rólam. Tudom, hogy nem egyszerű egy ismert ember, ráadásul aki egy tanár abban az iskolában, ahol tanulsz a te apád. De tudd, bármit is teszel, én büszke vagyok rád. Nem állhatok ott melletted és foghatom a kezed, esetleg csak az utat mutathatom, hogyan formáld igazán magadra a Longbottom nevet. Büszke vagyok rád, mert állod a sarat, büszke mert tudom, mennyire eszes vagy, talpraesett és amit biztosan nem tőlem örököltél, a kviddicspályán zseniálisan fested az eget. Úgy irányítod azt a seprűt, mintha egy könnyed ecsetvonást szeretnél kivitelezni. Nem vagy a legszerényebb, mostanában néha büntetőre is küldenek, mert lázadsz, de ez normális. A dilemma viszont ott van előtted, kviddicsjátékos vagy auror lennél-e szívesebben. Utóbbinak nem örülnék, emiatt volt már néhány vitánk. De tudd, bárhogy döntesz támogatlak.
Ölellek, apád
u.i.: a házidolgozatod el ne felejtsd megírni!
Vendég
Vas. Feb. 09, 2020 3:13 pm
Marigold Longbottom
Nem: nő
Kor: 13 év
Vér: félvér
Iskola: Roxfort
Kapcsolatunk: apa-lánya
Csoport: választható ház (Mardekárt mellőzzük)
Playby: AnnaSophia Robb / Mckenna Grace
Státusz: FOGLALT
Részletek
Drága lányom!
Jobban már nem is hasonlíthatnál rám. Szerény vagy, kissé zárkózott és téged még messze hidegen hagy a megfelelési kényszer. Más sem érdekel jobban, mint kibontakoztatni a tehetséged, abban ott lenni, ami érdekel, na meg természetesen feltűnt ám, hogy milyen sokat segítesz a növényeknél. Téged is legalább annyira elvarázsolt a sok különleges élőlény, mint engem? Nem barátkozol könnyen, mégis kiegyensúlyozott a lelki világod. Néha úgy gondolom, inkább nekem kellene tőled tanulnom, mint fordítva. Gyermeteg kíváncsiságoddal és ártatlanságoddal mindenkit percek alatt elbűvölsz, én pedig teljes joggal mondhatom, hogy a kis Napfényem vagy. Bár sosem szereted, ha mások előtt így hívlak. Igyekszem teret adni neked, de valahogy nehezebben megy, mint a bátyádnál. Azt hiszem veled tapasztaltam meg milyen az apai szerelem és ebből nehezen engedek.
Tudd, rám számíthatsz akkor is, ha anyáddal néha haragszunk egymásra, akkor is fordulhatsz hozzám, amikor teljesen elhavaznak a feladataim. Egy kérdésedre képes vagyok órákat eltölteni a könyvtárban és kellő ismeretet biztosítani neked ahhoz, hogy hamar rájöjj, mi is érdekel igazán. Egyetlen kérésem van csupán, a fiúkról idejében szólj ám!
