"A szeretet az, ha van valaki korán reggel megnevettet, holott te úgy nézel ki, mint egy bedrogozott mosómedve."
Nem: Férfi
Kor: 17 év
Vér: Arany
Születési hely: London
Iskola/ház: Mardekár
Munka: Iskola szünetekben diákmunkás
Családi állapot: Szingli/ Árva
Patrónus: Baziliszkusz
Pálca: Égerfa, Főnixtoll, 12 hüvelyk
Amit szeretnek bennem
Jó tulajdonságok? Nos talán az, hogy igen szorgalmas vagyok. Nem szeretek unatkozni, így sokszor keresek valami, amivel elfoglalhatom magam. Ezért is pályáztam a Dök elnöki posztra és váltam az iskola aktívabb tagjává. Szeretek segíteni a diáktársaimnak, legyen az bármi. Tanulás, tanácsok, vagy egy kis segítség edzésben. Nyitott vagyok mindenki felé és gyakran mosolygok. Viszonylag nehezen lehet feldühíteni, a legtöbb sértést csak poénként kezelem ezzel is megőrizve hidegvérem.
Ami zavar bennem másokat
Ami netán rossz lehet bennem, az az, hogy haragtartó típus vagyok. Nem szeretem azokat, akik hátba szúrnak, vagy másokat bántanak pusztán szórakozásból. Nehezen adom meg a második esélyt. Nálam ezt előbb kikel érdemelni valamivel, hogy tudjam érdemes e foglalkozni az illetővel. Ha nagyon unatkozok akkor néha idegesítővé válok és olyankor jobb, ha elkerülnek engem, vagy adnak valamit, amivel ellehetek egy ideig. Van egy másik, amit nem szívesen vallok be, de nem is használom gyakran, csak ha muszáj. Kicsit manipulatív vagyok. Előfordult, hogy ki használta, hogy azt hiszik rólam jó fiú vagyok és győztem meg másokat olyan dolgokról, amik nekem kedveztek. Szerencsére nagyon nem akadt túl sok ilyen esett.
Életem története
Hol is kezdjem? Talán jobb, ha előbb elmesélem, hogy lettem árva. A Moore családban nem volt mindig béke, főleg nem apám és Nagyapám között. Apám nem szerette őt, mert ismerte történetét. Egykoron halálfalóként szolgált tudjukki sorai között. A Roxfort-i csatában elmenekült és titokban tartotta álláspontját. Eközben úgy nevelte fiát, ahogy egy halálfalótól elvárható. Gyűlölte apám minden olyan barátnőjét, aki nem volt aranyvérű, később ez odáig fajult, hogy megfenyegette bántani fogja a nőt, ha nem vesz feleségül olyas valakit, akinek nincsenek mugli ősei. Apám időt kért tőle, lévén még gyerek volt akkor és féltve mindenkit körülötte keresett magának valaki, akit szeretni tud és megfelel nagyapám elvárásainak. Később apám rájött, hogy ostoba volt és befolyásolható. Hiába házasodott össze anyámmal, aki szeretett is egy kicsit, teljes szívéből gyűlölte apját a manipulatív személyisége miatt. Teltek, múltak az évek és anyám teherbe esett. Eleinte félt bevallani apának, hogy várandós, mert legbelül tartott apósától és nem akarta közelébe engedni leendő gyermekét. Végül bevallott mindent és apámra hárult a felelősség, hogy megvédjen minket és boldoggá tegyen. Mikor eljött az idő Nagyapám örült ként ordított, hogy had lássa unokáját. Apám felállt ellene és megmondta neki, vagy azt csinálja, amit ő mond és akkor láthat engem, mikor ő engedi, vagy elmegy az aurorokhoz és elmond nekik mindent. Erre Nagyapám csendben maradt és beleegyezett. Havonta csak egyszer, ünnepek idején kétszer láthattam Nagyapámat. Természetesen eleinte nem tudtam, mi vagy ki volt ő, de később tudatosult bennem. Sokszor mesélt nekem a háborúról és tudjukkiről. Nem tudom, miért de kedvelt engem. Talán a nyitott látásom miatt és nem ítéltem el őt, úgy mint apám tette. 12 évesen Nagyapám elhunyt. Elhamvasztottuk és szétszórtuk valahol, már nem emlékszem. Annak ellenére, hogy tudtam ki ő hiányoltam. Hiányoztak a meséi, a megmaradt emlék tárgyak, amiknek a történetét folyamatosan mesélte nekem. Talán még szerettem is. E közben Kyle-al nem jöttem ki valami jól. Sőt odáig fajult a dolog, hogy egyszer nekem esett és megvert. Nem akartam vele foglalkozni, de olyan szinten zavart, ahogy másokkal viselkedik, hogy már én mentem neki. És eljutottunk ide... Nem tudom, hogy vagy honnan szedte ezt a hülyeséget, de elkezdte híresztelni, hogy apám egy Halálfaló és szervezi a merényleteket, hogy eltávolítsák a Minisztert. Néhány nappal később, otthon az egyik szünetben, aurorok jelentek meg nálunk. Elakarták vinni apámat és bedobni az Ahskaban-ba. Anyám és én ellenkeztünk, de mit sem ért. Elvitték és nem láttuk többé. Anyámat viselte meg a legjobban. Napokig sírt a szobájában és csak néha jött ki. A csinos, fiatal boszorkányból lassan egy csontos, sápadt nő lett, aki szinte haldokolt. Megbetegedett és az orvosok nem tehettek semmit. Azt mondták ez egy pszichés betegség. Csak akkor gyógyul meg, ha akar. Végig mellette voltam és öletem, lévén nem fertőző a betegség. Hálás volt, hogy legalább én itt maradtam, de nem bírt megbirkózni a tudattal, ami apámmal történt. Egyre gyengébb és törékenyebb lett. Végül kilehelte utolsó lélegzetét is és elernyedve borult karjaimba. Nehéz volt. Sírtam a szomorúságtól és éget bennem a düh egyszerre. A Briggs-ek mindent elvettek tőlem, ami fontos volt nekem. Az aurorok ostoba módon hittek egy hazug ember szavának, aki nem akar mást csak megnyomorítani másokat. Néhány nappal később eljöttek értem a gyámügyesek. Tisztességesen eltemették anyámat, engem pedig egy intézetbe vittek. Tovább folytattam a Roxfort-i tanulmányaimat, bennem a gyűlölettel és a tudattal, hogy egy osztálytársam tehet erről az egészről. De elviseltem. Úgy döntöttem nem adom fel és megmutatom neki, mennyire rossz hibát követett el. Ki is jelentettem az első nap, mikor visszamentem, hogy ezért megölöm, de végül nem tettem semmit. Viszont az intézeten kívül, mikor nem voltam a Roxfort-ban. Csináltam pár dolgot. Ha köcsög volt a főnököm a munkahelyen és nem akarta megadnia bónuszt, miközben kiköptem a tüdőmet akkor bizony belenyúltam a zsebébe. Vagy, mikor nagyon unatkoztam és sétáltam az esti hidegben és bajt láttam akkor félbeszakítottam. Így mentettem meg több nőt is a nemi erőszakoktól, igaz szereztem pár sebet, de nem érdekelt. Nem vagyok egy Szent és nem is akarok az lenni. Önmagam akarok lenni.
Ha tükörbe nézek
Mit is mondhatnék? Szőkés barna haj, világos szemek. Esetleg még annyit, hogy mivel nem igazán törődöm a saját egészségemmel így gyakran vagyok sápadt, karikák a szemem alatt. még, ha beteg is vagyok akkor is folyamatosan csinálok valamit. Nehéz egy helyben maradnom így ritkán látni engem pihenni.
Családom
Édesapám
Egy tiszteletreméltó varázsló. Sokszor tett helyes cselekedetet és mindig is a szabályok szerint élt. Felnőttként eltávolodott apjától és fiát is nehezen engedte át hozzá. Végül az aurorok vetettek véget életének azzal, hogy az Ahskban celláiba dobták, ahol végül kilehelte lelkét. Holtteste máig ismeretlen helyen van.
Édesanyám
Egy erős, rendíthetetlennek tartott boszorkány, ki hozzá ment a Moore család fiához és szült neki egy fiút. Túl sokat nem lehet tudni róla. Halálát egy betegség okozta a fia karjai között. Sírhelye a London-i temetőben található
Nagyapa
Egykori Halálfaló. Megpróbálta Ethan-t a saját képére formálni, kisebb sikerrel. Halála oka természetes, elhamvasztották és szétszórták.
Apróságok
Amortentia
Sült gesztenye, az erdő illata eső után, (nem kimondva Gina is)
Mumus
Bántani, akit szeret. Arra a sorsra jutni, mint apja. Aki kedves számára az jut apja sorsára.
Edevis tükre
Viszonzatlan szerelmét valaki viszonozza.
Hobbim
Bűbájokkal való kísérletezés, Bájitalok kotyvasztása, átkok megtörésének kísérletezése, Rendet tartani a Roxfort-ban
Elveim
Sosem bántaná azokat, akik fontosak neki.
Amit sosem tennék meg
Bántani Gina-t.
Ami zavar
A Briggs-ek és az aurorok.
Ami a legfontosabb az életemben
Gina~
Ami a legkevésbé fontos számomra
Saját egészsége.
Amire büszke vagyok
Ő a Dök elnök, még él.
Ha valamit megváltoz- tathatnék
Lenne elég mersze elvágni Kyle torkát.
Így képzelem a jövömet
Dolgozó szobájában ül és egy aranyos kislány bökdösi combját, hogy foglalkozzon vele. Ekkor lép be a lány öccse, aki még alig tud mászni. Majd utána az anyjuk lépbe, ki harmadik gyermekét várja pocakjában.
Egyéb
Animágus (mosómedve, mellkasán egy szívvel.)
Cody Christian
Vendég
Szomb. Feb. 08, 2020 8:31 am
Elfogadva!
Kedves Ethan!
Hűha, megérkezett a diákönkormányzat elnöke, öröm látni, hogy a diákélet kezd felvirágozni. Remélem, sok iskolai rendezvény szervezésében találkozhatunk majd veled és sikerül az utolsó roxforti évedben végigvinni a tanulótársaid helyzetét javító ötleteidet. Gina biztosan örülne neki, ha kivennék a házirendből a tizenhét év alattiak dohányzási tilalmát, bár azt hiszem, ezt még neked sem sikerülne elfogadtatni az igazgató asszonnyal. Szomorú és tragédiákkal teli gyerekkorod volt, amiért bűnbakot sem kell keresned, hiszen nap mint nap látnod kellett az iskola folyosóin. Biztosan nagyon nehéz lehetett neked együtt élni ezzel a tudattal, de bízom benne, hogy félre tudod tenni a sérelmeidet és kitartóan menetelsz majd egy boldog élet felé. Ne aggódj, egy olyan srác, mint te, találni fog magának egy kedves lányt, akivel gyerekeket nevelgethettek a jövőben. Nagyon örülök neki, hogy Gina végre igaz barátra és segítőre lelt az iskola és az intézet falai között. Nincs is más dolgod hátra, mint foglalózni és játszótársakat keresni!