Oleg Mihajlovics Csebrikov

Talán kicsit rendhagyó kapcsolat a miénk. Még meg se születtünk, mikor dédapáink szerződést írtak, hogy valamilyen úton, de a két családot egyesítsék. Együtt harcoltak Oroszországban. Mindketten kiváló ügynökök voltak, és mindketten meghaltak a hazájukért. A sors fintora, hogy nálunk futott össze ez a szál, hisz anyám már házas volt, mikor rábukkant az ódon papírra, de felvette a családoddal a kapcsolatot, akiknek eszük ágában sem volt ellenkezni, még azután sem, hogy megtudták a titkot Grigorij körül.
Tizenegy éves korunkig nem sok mindent tudtunk egymásról, csupán a tényt, hogy elvagyunk jegyezve, talán egyszer vagy kétszer találkoztunk is kisgyerekként, de bevallom, arra nem igazán emlékszem. Azt viszont, hogy a menyasszonya vagyok valakinek, egyetlen percre se felejthettem el, a szüleim gondoskodtak erről.
Tizenegy évesen mindketten a Durmstrangba kerültünk, és egyáltalán nem indult zökkenőmentesen a kapcsolatunk. Te minden áron irányítani akartál, a fejemhez vágtad, hogy az a dolgom, hogy megírjam helyetted a leckét, én meg volt, hogy megvertelek, hogy aztán azt hazudjuk mindenkinek, miattam verekedtél.... megint. Belegondolva, anyámtól tök sokat kaptam miattad.
Aztán elmentél Roxfortba egy évre, és teljesen más emberként tértél vissza. Azt nem tudom, hogy Sebastian Mulcibernek ( akivel máig tartod a kapcsolatot), vagy a külön töltött időnek tudjam ezt be, de elkezdtél máshogy állni hozzám. Sok idő kellett, mire összekovácsolódtunk mi ketten, s talán máig nem sikerült még teljesen, de mindenesetre most már a támaszom vagy. Valaki, akire fel tudok nézni, aki előtt nem kell megjátszanom magam, és aki mindig ott van nekem. Nem, nem vagyunk a megtestesült romantika, valamiért a külvilág így pompásan le tudja szűrni, egymáshoz tartozunk. Kedvelsz is talán, mert nem kérek számon semmit, nem követelőzök, nem faggatlak, ugyanakkor érdekel minden, ami veled történik, és meghallgatlak akár éjjel kettőkor is. Ott vagyok minden kviddics meccseden, és felszállok veled, ha épp gyakarolni akarsz. Tetszik, hogy nem kell engem óvni, hogy ha eltalálsz a gurkóval se kezdek egyből hisztizni.
A közös házunk már készül, ugyanis, amint ennek az évnek vége, elveszel, és azt hiszem, mindketten egyformán örölünk annak, hogy annak szervezését a szülők magukra vállalták, nekünk elég csak elmenni, ha muszáj, és bólogatni, abban nagyok vagyunk.
Persze, mindig mikor a MiM hív, látod rajtam a kíváncsiságot, de sose beszélsz arról, mit kell ott csinálnod, talán valahol mélyen azt gondolod, annyira erős nem vagyok, hogy elbírjam azt a terhet, amit abban a társaságban el kell, de akkor mindig megleplek valamivel, ami megingat abban a gondolatban.

// Nos, igazából ennyi lenne. Ha sok plotra vágysz, ő pontosan a te karaktered, mert Sven, Kira, Sebastian is megvan alkotva, az én lapom is hamar elkészül - noha örülnék, ha még azelőtt megérkeznél, hogy tudjunk együtt tovább plotolni - szóval játékokban  nem lesz hiányod ^^ A PB-nek örülnék, ha maradna, mert szerintem nagyon passzolna Veráéhoz, de amúgy nem zárkózom el mástól, ha csak ez tart vissza ^^ //