Slughorn; Bernard

A bajusza alatt neheztel a felmenőire, amiért félvért csináltak belőle, ha egyszer tisztavérű is lehetett volna. Fontos számára a státusz, és ezt a legkülönbözőbb módokon adja a külvilág tudomására, kezdve a fellengzős viselkedésével és a mindig élére vasalt uniformisával. Ő az a fiú, akinek ha a muglik világában trükköt akarnál mutatni és azt mondanád, hogy húzzon egy kártyát, ő szemrebbenés nélkül a bankkártyádat húzná ki a zsebedből. Most mit vagy úgy oda? Te kérted, hogy húzzon.
A korosztálya nem jelent számára intellektuális kihívást, ezért sokszor nehezen találja velük a közös hangot. Ugyanakkor Bernard sem tagadhatja le, hogy az elegáns testtartás mögött egy tizenéves gyerek, mert pontosan úgy viselkedik, mint egy gyerek.
Ezért is nehéz meglátni, hogy egy angyalarc mögé rejtett kígyófészek. A legtöbben ránéznek, és egy liliommezőt látnak. A mozdulatai kecsesek, a vonásai lágyak, a háza színei kiemelik a szemeit, a bőre pedig nevetségesen hibátlan egy korabelihez képest. De hogy liliommező volna? Bernard a rosszabb napjain képes gyilkos hajlamokat ösztönözni másokban pusztán azzal, hogy lélegzik, és akkor még nem szólalt meg.

+1 Nagyon szeret kisajátítani mindent, ami egyébként nem az övé. Ez visszavezethető oda, hogy az édesanyját nem sajátíthatja ki, bármennyire is ez lenne szíve vágya.

- És ezért olyan fontosak a modern muglik számára a névmások. Van valakinek kérdése? -
Rózsaszín, királykék, narancssárga, lila, királykék. A kisujjától a hüvelykujjáig pontosan ilyen sorrendben vannak színesre festve a körmei, amit a tanterem minden diákja meg is csodálhat, ahogy a magasba emeli a kezét. Gyöngyházfényű, sehol sem kopott.
- Igen, Mr. Slughorn?
- Mit jelent az, hogy buzeráns? – A Bernard mögötti padsorokban rosszmájú, halk kuncogások visszhangzanak. Nehéz lenne eldönteni, hogy a néhányak számára ismerős kifejezésen vagy a fiún szórakoznak-e. Így vagy úgy, neki a szeme sem rebben.
- Öh… Már elnézését kérem. Hol hallotta ezt a szót?
Bernard nem felel, báránybőrbe bújt arckifejezéssel, türelmesen vár. A helyettesítő professzor folytatja.
- Ha jól tudom, ezt a trágár – kiemeli, hogy trágár, érezteti a fiúval az illetlenségét – szót a nőies férfiakra használják. – Van némi kérdő hangsúly a professzorhelyettes hangjában, de igyekszik magabiztosnak tűnni és nem zavarba jönni egy tanteremnyi kamasz előtt.
- Hm… Nem értem. – Olyan ártatlannak hangzik, hogy a pofájáról nem sül le a bőr. Érti ő, csak baromira unatkozik, és elérte azt a pontot, hogy nincs kedve csendben tovább várni, hogy vége legyen a mugliismeret órának.
- Mégis hol hallotta ezt a szót, Mr. Slughorn? –
A folyosókon, a klubhelyiségben, Bernard vállat von, mintha nem emlékezne. Pedig egészen sok helyen lökték már felé ezt a kifejezést. Soha nem hatotta meg. Ő köszöni, jól van, nem különösebben érdekli, ha valaki önérzete annyira törékeny, hogy az övét próbálja lehúzni. Bernard önérzetét bármivel lehúzni? BITCH, hol éltek ti?