| Szer. Okt. 13, 2021 7:16 pm | Casear Archibald Blackthorn Casear "I am not violent. I am not malicious. I am a result." Nem: férfi Kor: 46 éves Vér: aranyvérű Születési hely: Rochester, Blackthorn kúria Iskola/ház: Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola, Mardekár Docendo Discimus Mágusakadémia - Varázsjogi Intézet Munka: Mágiaügyi Minisztérium - A Wizengamot főmágusa / A sötét rend vezetője / neo-halálfaló Családi állapot: házas Patrónus: fekete oroszlán Pálca: fekete dió, sárkányszívizomhúr maggal, 13 és ¼ hüvelyk Now you see me, now you don't Hívták már őrültnek, elvetemültnek, megátalkodottnak. Ezek a boszorkányok és varázslók már nincsenek köztünk, és ennek oka van. Casear világot álmodott, amiben a pusztítás épít, a kegyelmesség pedig ennek a koporsójába ütött szöget mindig is, ezért nem hisz abban, hogy másként kellene lennie. Amikor ezt megértette, látni vélte a valóságot, így már áhítattal és bizonyos fokú megszállottsággal tekint minderre, hagyva ennek az erőnek, hogy felül kerekedjen rajta, hiszen ez sokkal fontosabb és magasztosabb nála és a céljainál. Remek meggyőzőerővel bírt mindig, ezért másoknak is olyan hittel tudja előadni, hogy maximálisan elhiszik a szavait, mert látták őt pusztítani, aztán építeni ebből valami kényelmesebbet, valami jobbat, lélegzőbbet, élhetőbbet. Teszi ezt mindenkiért, de csak olyanokért, akik vele vannak, őt imádják, őt választják minden más felett. Ezeket a boszorkányokat és varázslókat már védi, a szárnyai alá veszi őket, és megosztja velük az eszmét, ami a könnyű, megszokott és unalmas a kukába kerül vérrel, könnyekkel és verejtékkel, hogy utána olyan világot éljenek végül, ahol végül is neki a legjobb. Rendkívül intelligens azonban, így jól tudja, kik lesznek az ő emberei, a többieket pedig levegőnek sem nézni, és még ekkor jártak igazán jól. Mindenki mással nyájas, látszólag elnéző és befogadó, már-már túlontúl kedves, de ez csak egy szint a sok közül. Először érdeklődő és éppen csak kedves, ott van benne a báj és vágyakozás a megtérítésre, de biztosan udvarias, hiszen annak nevelték. Aztán következik a tenyérbemászó odaadás és megértés, persze kedves, bárki ezt tette volna, persze kedves, ez volt a helyes döntés, persze kedves, a vérrel nincsen semmi baj. Mikor már az övé valaki, ez teljesen másként néz ki; a hibáknak helye nincsen, az eszme követése csak lineáris lehet, és ahol bukkanók alakulnak, vagy valaki letér az útról, az az ő szemében az életről is le kell, hogy térjen. Sokan szeretik, sokan imádják, vannak pedig, akik igyekeznek tartani tőle a távolságot, hiszen abból nem lehet baj. Vannak a szerencsések, akik csak az álcájával találkoznak a minisztériumban, a rendkívül illedelmes, néha talán kicsit karót nyelt és szigorú mágussal, és úgy gondolja, ezzel nincsen semmi baj. Nem mindenki találkozhat azokkal a nagyságos tervekkel, amiket ő dédelget. All or nothing A kúria az éjszaka sötétségébe olvadva figyelte a kint dúló vihart úgy, ahogy maga Casear is tette. A bőrfotel könnyedén tartotta a testét, és nem is volt nehéz dolga, hiszen órák óta mozdulatlan maradt, csak a szeme rezzent néha a villámok átható erejétől. Akkor még csak egy lányra gondolt, és bár mindent és mindenkit képes volt kordában tartani, a gondolatai ilyen időben mindig megszaladtak, a világ átalakult, néha megszűnt létezni annak, aminek ismerte, és megszületett a jövőképe, amiként a rejtett vágyai olyan erővel törtek rá, hogy szinte testet öltöttek. Minden alkalommal dühvel zárult ez a folyamat, és a végtelenül türelmes, könnyed egyszerűséggel tervező és végül kivitelező férfit a gondolatai mindig kigúnyolták. Még csak egy gyermek, te szörnyeteg, és meglehet, tévedsz vele kapcsolatban. Az ablakhoz lépve a szemei jutottak eszébe a lánynak; olyanok voltak, mint ez a kint dühöngő, tomboló, megfékezhetetlen vihar, ami elől az egyszerűbbek most menekülnek, Casear viszont nem vágyott másra, mint éppen alatta állva a kegyeiért könyörögni, hogy hagyja meg az életét az utókornak. Elképzelte, hogy ha ilyen formán Iris-nek ítélkeznie kellene felette, akkor nem csak életben hagyná, de felnézne rá, ahogyan talán ő is teszi. Csodálat, áhítat, elhivatottság, veszély. Ezek a szavak jutottak eszébe a lányról. Másnap reggel, amikor a család már reggelizni tért, ő egyetlen perc alvás nélkül közölte a lányával, hogy illendő volna vendégségbe hívni a vihart, hátha elpusztítja mindannyiukat úgy, ahogy az a férfi fejében létezni volt képes.
Ha tükörbe néz Régi vágású figura, aki ad a megjelenésére, az ápoltságra, mintha mások véleménye fikarcnyit is számítana. Nem szokása elkényelmesedni otthon sem, ha teendői nem szólítják semerre sem, akkor is úgy öltözködik, mintha a legnagyobb ellensége akarna bekopogtatni az ajtaján. A gardróbja - szobája, a szerk. - megannyi öltönyt rejt magában, élére vasalt ingekkel, színek szerint sorba rendezve, tökéletes kompozícióban. A cipőgyűjteménye a fél helyiséget a magáénak tudja, mind ugyan olyan pozícióban, sorba rakva, és embereket tart arra, hogy a hangulatának, vagy az időjárásnak megfelelően válasszák ki az öltözékét. Magassága tekintélyt parancsoló, sötét szemeivel mindig kivívja magának, amire éppen szüksége van. Védjegyévé vált mára talán két dolog; egy, ami jól látható, és egy, amit csak azon kevesek tudnak róla, akik hozzá tartoznak. Előbbi a pár aranykarika fülbevalója, utóbbi pedig a heg, ami a Nagyúr jegyéből megmaradt a bal alkarján. Család Édesapja Theodore Blackthorn - Annak idején a Nagyúr sötétben megbújó, besúgó szolgája a minisztériumból, mára már csak egy porszem a gépezetben, az idősebbik fiának hála. Caesar alkalmatlannak tartotta az apját nem csak a teher elcipelése céljából, de az eszme megfelelő fenntartása és gyakorlása kapcsán is. Önkényesen vette át a hatalmat, és mivel jobb szószólónak is bizonyult az apjánál, nem volt nehéz az embereket maga mögé állítania. Így a család kezében maradt mindaz, amit Casear maga fontosnak vélt, és az apjának az élete is megmaradt - már, ha ezt lehet életnek nevezni. Theodore most már csak egy árnyék a kúria falain belül, aki teljesíti a feladatokat, amiket a fia kiszab rá. Édesanyja Arabella Blackthorn (neé Rigby) - A helyzet egy kicsit másként alakult az édesanyjával, ugyanis az ő hatalmát nem önös érdekből akarta magáénak tudni. Éppen ezért szép szóval és manipulációval hitette el Arabellával, hogy az ideje az apjával együtt leáldozott, és csak jót tesz majd, ha átadja a hatalmat a fiának. Mivel ellenkezéssel nem találkozott vele kapcsolatban, ezért ma az anyja Casear tanácsadója, szinte mindenben kikéri a véleményét, és érdekli is mindaz, amit meg tud osztani vele. Tiszteli és szereti, bár ha választania kellene, nem az édesanyja védelméért ugrana elsősorban. Arabella egyébként egy viszonylag erős, meglehetősen szigorú asszony, aki a gyermekei nevelésénél nagyon is jól jött a férfinak. Testvérei Hector Blackthorn - Casear öccse, akinek a szüleikhez hasonlóan nem sok beleszólása van a rend dolgaiba, vagy a család irányvonalának alakulásába. Hector azonban nem csak beleszólást szeretne mindenbe, de az évek során arra hajazott, hogy végül átvegye Casear szerepét, eddig inkább kevesebb sikerrel. Felesége Iris Blackthorn (neé Wilkes) - Casear lányának legjobb barátja mára már a Sötét Rend piedesztálra emelt királynője, és nem mellesleg a férfi felesége is. Már gyermekként felfigyelt rá, és a káoszra, ami az akkori kislányban lassan, fekete felhőkként gyülekezett, és igyekezett terelni az ő elképzelései felé, ahogy egyre idősebb lett. A látogatások száma kezdett gyarapodni, amint a 18. életéve egyre közelebb érkezett, és amikor betöltötte, Casear egyszerűen csak megszerezte magának. A nő viszont nem csak egy, a trónra rakott üresfejű baba, akit mutogatni szeretne, sőt; Iris maga a tökély a férfi szerint, minden aspektusában. Nem érdekli a korkülönbség, hiszen olyan, mintha egymásnak teremtették volna őket, és semmi mást nem szeretne, mint ezzel a nővel elérni az összes célját az életben. Gyermekei Larissa Blackthorn - A lánya majdnem mindent jelent az életében, valahol a feleségével egy szinten tudná emlegetni, csak egészen máshonnan ered a szeretete a két nő felé. Larissa apuci szeme fénye, akire nagyon büszke a gyors észjárása, és a rendkívüli alkalmazkodóképessége miatt. Bármit megtenne érte, természetesen egészen addig, amíg a lánya maga sem akar a család eszméi, és a rend ellen mozdulni. Ettől azonban nem fél, mert a lányánál agymosottabb tökéletességgel még nem találkozott. Otis Blackthorn - A fia már egészen más tészta Casear szemében; nem kevésbé elvetemült, mint a nővére, de mivel idővel rá kell majd hagynia az egész család hagyatékát, nála már nem mindegy, mit és miért csinál. Nagy elvárásokat támaszt a fiával szemben, amit nem a legkedvesebb módon igyekszik érvényre juttatni, ellenkezőleg, már-már fölöslegesnek tűnő szigorral fordul felé, nem véletlenül. Meg kell őt edzenie, hogy amikor az idő eljön, méltó legyen az eszmére magára, amit Casear gyermekként dédelget évek óta. Apróságok Amortentia Vanília, jázmin, elfújt gyertya füstje, arany-rum Mumus Egy régi, talán butának mondható berögződés miatt erejének és hatalmának kulcsaként tekint a pálcájára. Éppen ezért szinte már mániákus módon bánik vele, nem érhet hozzá senki rajta kívül, fix helye a kúriában pedig a feleségén kívül mindenki előtt titokban van tartva. Mumusa maga a törött pálca, ami biztosan pánikrohamot okozna nála, ha meglátná. Edevis tükre Irissel egy gyönyörű ruhában az oldalán, a világ tetején, a Sötét Renddel mögöttük, egy diadalmas győzelmet követően. Hobbi Casear a saját elméjének a rabja, így ha néhány percre van ideje magára maradni, akkor sem köti le semmi őt a fizikai síkon. Akkor is tervez és igyekszik mindig több lépéssel mások előtt járni, és tovább álmodni a világot, amiről hiszi, eljön majd egyszer, az ő segítségével. Elvei A vér minden, a hűség örök, az egyszerűség pedig pusztítandó. Amit sosem tenne meg Sosem fordítana hátat az elképzeléseinek, a családjának, vagy annak, amit felépített. Számára vagy a beteljesülés időszaka jön majd, vagy a halál, de utóbbinak a gondolatát sem lenne képes elfogadni. Ami zavar Az álcája miatt nem látszik, de a legtöbb boszorkányt és varázslót nehezen viseli el, mert nem képezik részét annak az egésznek, amit ő helyesnek gondol. Gyűlöli emellett az egyszerű, perceket ölő beszélgetéseket, hiszen tölthetné ő azt hasznosabb eszmefuttatásokkal is, mint az időjárásról való csevegés. Ami a legfontosabb az életében Ha dologra tapintana, akkor az mindenképpen a Rend, ha embereket kellene felsorakoztatnia, akkor a feleségét mondaná, hiszen ha mindent el is vesztene, de csak ő maradna, már nyert ügye van - hiszen együtt bármire képesek lennének. Ami a legkevésbé fontos számára Mások élete, és minden ezzel járó boldogság vagy szenvedés. A muglik tőle már holnap veszhetnének, mindannyian, és szeretné is végignézni a dolgot. Amire büszke A Rend, ami vele együtt született újjá, amikor átvette az irányítását. A felesége, hiszen csodálatos és utánozhatatlan tökéletesség. Ha valamit megváltoztathatna Minden, amit ő valaha mondott vagy tett az életében, az kifogástalan, így az ilyen kérdéseket nem lehet vele egy lapon említeni. Így képzelem a jövõjét A jövő az ő maga, a Rend szépen hatalomra emelkedik, mindenki más pedig elengedi a békéről és jóságról szóló, hiú ábrándokat, őt követve mindenféle kételkedés nélkül. Egyéb Erős legili- és okklumentor
|
|