Baj vagy baj nélküli kvddics

Újabb gyakorlásra megyek, de most nem Mitchel. Róla lekeltet mondanom, mert nekem köszönhetően lesérült. Kellet neki útban lenni. És egy csomót hisztizik azért, mert eltaláltam a hülye labdával. Pedig hiba mondtam már neki, hogy sajnálom. Mintha nem is hallaná az egészet és megint bele kezd a hisztibe. Persze van aki ápolgatja, vagyis csak gondolom. Így nem annyira magányos a gyengélkedőn. Mivel nincsenek ott annyira sokan. Most is, szinte rohanok, hogy ne késsek. Bár nem hinném, hogy Alex annyira ismeri az összeszedetlen oldalamat. Azt vajon tudja, hogy Mitch egyedi és utánozhatatlan? De most komolyan kinek jut az az eszébe, hogy majd gyűrűs farkú majomként keres magának barátnőt. Mitch mindenféle hülyeségre vevő. Hiszen ő a nem annyira normális Emerson. És még ő a bátyám, azt viszont nem tudom, hogy honnan jönnek neki ezek a mérhetetlenül nagy hülyeségek. Ezeken gondolkodom, míg oda nem érek a kviddics pályára, ahol alig ha vannak most diákok. Én pedig csak várok, és azon gondolkodom, hogy ez a gyakorlás vajon milyen lesz. Elvégre Alex stílusát nem ismerem, így nem igazán tudom, milyen a játék stílusa. De legalább segíteni tud, és remélhetőleg komolyabban veszi a gyakorlást mint, Mitch. Őt még nem is igazán láttam komolynak, de még normálisnak se. Hiszen, a múltkori nem végződőt túl jól, és még most is azt, hallgatom Mitchtől, hogy mennyire gonosz vagyok. Pedig egyáltalán, nem azt terveztem, hogy majd eltalálom a gurkóval. Se őt se mást nem akartam eltalálni vele aztán mégis csak sikerült. Legalább van mit mesélni, azon kívül, hogy miként próbált barátnőt szerezni.