"Saját könnyem folyóján lehajókázni innen volna jó"
Nem: Férfi
Kor: 16
Vér: félvér
Születési hely: Bristol, UK
Iskola/ház:Roxfort; Hugrabug
Munka: Diák
Családi állapot:Egyedülálló
Patrónus: Szürkeróka
Pálca: Jegenye, 10 és fél hüvelyk, sárkány szív-húr.
Amit szeretnek bennem
Megkérdezhetsz bárkit, aki valamennyire is ismeri Olivert, senki nem fog tudni róla olyan hihetetlen rosszat mondani, maximum a testvérei. A családja számára a legfontosabb. Lojalitása nem ismer határokat, mindent megtenne azokért, akiket szeret, és akikhez hű. Jó titokgazda, tényleg bármit rá bízhatnak, mert azt ő soha senkinek semmilyen körülmények között nem hajlandó átadni. Aki ismeri az tudja, hogy - mindazok ellenére, ami történt vele, és amit mélyen titkol az idegenek elől, - egy életvidám, energikus fiatalember, akivel bárki szívesen cseveg, hiszen könnyen teremt kapcsolatot akár idegenekkel is. Szereti a sportokat, ő is bőszen kviddicsezik a háza csapatában, mint terelő. Kiválóan jeleskedik bájitaltanból és mágiatürténetből.
Ami zavar bennem másokat
A negatív tulajdonságait igyekszik rejtegetni, de gyakran kiütköznek. Nagyon ideges típus. Ha valami felzaklatja képes órákat görnyedni a wc felett, és hányni, vagy csak magában motyogni, mint egy idióta. A lányok társaságában mindig nagyon zavarban van, nem tudja, hogy hogyan viselkedjen a gyengébbik nemmel szemben, és ez gyakran vezet kínos szituációkhoz. Általában megalkuvó típus, tekintve, hogy testalkata alapján valószínűleg vesztesen kerülne ki egy verekedésből, a pálca párbajról nem is beszélve. Támadásait általában szarkasztikus megjegyzésekbe burkolja, és oda szúr velük, ahol szerinte ellenfelének a legjobban fáj. Bár a szarkazmusa minden más terültere is kiterjed, amivel őrületbe kergeti testvéreit.
Életem története
2003. november 3.-án Bristolban, megszületett két gyermek. Két kisfiú. Gyönyörű, sötét hajú iker babák, Oliver először, majd rá három percre az öccse Oscar Osbourn. Ők voltak az elsők, a boszorkány anyjuk, és mugli apjuk házasságában. Születésükre két évvel megszületett az első húguk Olga, őt pedig egy év múlva követte a legfiatalabb lánytestvérük, Ophelia. Utána még pár évig boldogan, békességben éltek együtt, egy kis bristoli bérlakásban, kényelmetlenül de összetartással. Oliver négy éves volt, mikor elkezdett előjönni rajta a mágikus képesség. Az anyja oda meg vissza volt az örömtől, hogy négyből két gyermeke örökölt tőle valamit, mert külsőre mind az édesapjukra, vagy annak családtagjaira ütöttek.
20011. május 13. Péntek. Oliver nagyon is jól emlékszik erre a napra. Nyolc évesek voltak a testvérével, és a verandán játszottak - ugyanis időközben apjukat előléptették, és tudtak venni egy kis kertes házat a külvárosban. Anyjuk kiabálása törte meg a délután kellemes csendjét. Legifjabb húguk felsírt a kiságyban, de anyjuk csak nem hagyta abba a kétségbeesett kiabálást. Az apjuk nem válaszolt semmit. Egyszerűen csak kinyitotta a házuk bejárati ajtaját, két bőröndöt cipelt a kezében. Ránézett két fiára. Olivernek pont hiányzott az első két foga. Apjuk rájuk mosolygott, szemében minta könnyfátyol csillogott volna, lelépdelt a verandán, és többé hátra sem nézve beszállt a régi Fordba, majd elhajtott. Oliver évek múlva jött csak rá, hogy a szülei válását apja “új” titkárnője okozta, akivel azóta is együtt él, valahol Nyugat-Angliában.
2014. szeptemberében ő is, ahogy más vele egykorú társai és öccse Oscar elkezdte az iskolát. Az anyja majd kiugrott a bőréből, amikor a fülesbagoly meghozta a fiai levelét. Időközben mindkét húgáról kiderült, hogy mágia folyik az ereiben, szóval az édesanyjuk nem is lehetett volna boldogabb. Ugyanabban a házban éltek, amit az apjuk vett, a mugliban legalább volt annyi becsület, hogy nem rakta ki őket az utcára. A Teszlek Süveg a Hugrabugba osztotta, míg az öccsét a Hollóhátba, de a kapcsolatuk nem romlott meg, sőt, inkább jobban összekovácsolta őket. Mindketten keményen tanultak, nagy terveik voltak a továbbtanulással kapcsolatban, aztán harmadikban megtörtént az, amire senki nem számított.
2016. október 31. Halloween éjszakája. Az ikrek hazalátogatott a családjához az őszi szünetben, s mivel tudták, hogy ha betöltik a tizennégyet, gyakorlatilag már majdnem felnőttek lesznek, így ez lehet az utolsó alkalom arra, hogy csokit gyűjtsenek. Talárba bújtak, magukhoz vették a pálcájukat - persze nem használhatták őket, csak kelléknek kellett - a fejükbe nyomták a süveget és nekiiramodtak a mugli lakta városrészeknek. Telihold volt. Hatalmas és sápadt. Ha nem lett volna világítás az utcákon akkor sem lett volna sötét, olyan erősen világított a hold. Már hazafele tartottak. Úgy döntöttek, hogy lerövidítik az utat és átmennek az egyik ismert sikátoron. Már a közepén jártak, és vígan lóbálták szatyraikat nevetgélve, amikor velük szemben árnyék mozdult a kukás konténerek mögött. A másodperc tört része alatt történt. Egy hatalmas, kuyta szerű lény ugrott eléjük. Oliver még sosem látott előtte vérfarkast. A lény egyenesen rá vetette magát, karmait mélyen belevágta a fiú mellkasába és hasába. Öccse minden erejét összeszedve átkot küldött rá, amitől a farkas meglepődött. Oliver vérző sebeit tapogatva állt fel, és kihasználva az alkalmat futásnak eredt - már amennyire tudott. Otthon szinte beesett az ajtón, testvére csapta be maguk után, az anyjuk pedig sikongatva konstatálta, hogy mi is történt a fiával. Nem lepődött meg nagyon, látott már ilyen sebeket, amikor még ő járt a Roxfortba. Ismert egy fiút, akit a farkaskór sújtott.
2019. Napjainkban. Már három éve, hogy az a farkas megharapta Oliver vállát. Szinte kiharapott belőle egy darabot. Hosszú hónapokat töltött a Szent Mungóban, ahol összevarrták a sebeit, amiknek nyoma örökre a testén marad. Az anyja gyakorlatilag minden pénzüket bájitalra költi, hogy gyermeke teljes életet élhessen diákként, hogy amíg tanul ne kelljen aggódnia. De Oliver nem ilyen egyszerű gyerek. Ő bizony aggódik. Folyton aggódik. Ha megfájdul a feje, vagy a hasa, attól retteg hogy át fog változni, akkor is ha látja, hogy kint hétágra süt a nap, és messze még a telihold. Egyre nehezebben tudja titkolni, az iskolában suttognak róla a diákok, ami miatt a tanulmányi átlaga is egyre csak romlik. Vajon felépülhet ebből valaha teljesen?
Ha tükörbe nézek
Átlagos külsejű, semmi figyelemfelkeltő nincs benne. Közép magas, kb 183 cm, 79 kiló, de viszonylag van izom a testén, amit a kviddicsnek köszönhet. Sötét haja van, s a szeme szinte fekete, mint az éjszaka. Mellkasán kettő, hasán egy fehér sebhely, az a fajta amiről idő előtt le vakargatják a varrat. A jobb vállán pedig egy harapás nyoma.
Családom
Édesapám
Olaf Osbourn, 42, Nyugat-Anglia. Egy reklám cégnél dolgozott Bristolban, mint ügynök. Akkor ismerte meg Oliverék anyját egy reggelizőben. Tényleg szerette, és szerette a gyerekeit is, de a nők iránti vágya és a mágiától való félelme motiválta. Elhagyta őket amikor a fiúk nyolc évesek voltak. Elváltak, feleségül vette akkori titkárnőjét és valahova Nyugat-Angliába költözött. A házat ott hagyta a családnak, és gyerektartást is küld havonta, bár nem annyit, amennyit kellene. De sem a volt feleségével, sem a gyerekeivel nem beszélt azóta sem.
Édesanyám
Sheba Malwyn. 39. Bristol. Sheba a Roxfort diákja volt. A Hugrabugba járt, azután pedig a mugli világban próbált elhelyezkedni tekintve, hogy alapból mugli születésű boszorkány volt. Eleinte virágkötészetben dolgozott, de hamar rájött, hogy hiányzik neki a varázsvilág. Házassága után egy évvel állást kapott a Szent Mungóban, mint nővér. Négy gyermeket szült, és mindegyiket imádja. Az összes gyerekével kiváló a kapcsolata.
Testvéreim
Oscar Osbourne, 16, Hollóhát: Az ikertestvére. Mindenben számíthatnak egymásra, a titka őrzője, hű társa a bajban.
Olga Osbourne; 14; Griffendél: Az idősebbik húga. Tipikus lány. Idegesítő, és állandóan cseszteti a bátyjait, de titokban imádja őket, és ez fordítva is így van. Ophelia Osbourne; 13; Hollóhát: A legkisebb húga. Azzal, hogy a Süveg a Hollóhátba osztotta kivívta Oscar bátyja tiszteletét, aki azóta mindentől óvja. Még a levegőtől is. Egyébként ő nővére ellentéte, nem szeret annyira a középpontban lenni, inkább csendes megfigyelő, aki a háttérből irányítja a dolgokat.
Párkapcsolat
-----
Gyermekeim
-----
Apróságok
Amortentia
Kakaó, rózsa, eső.
Mumus
Hogy megöli az ikertestvérét teliholdkor.
Edevis tükre
Hogy kigyógyuljon a farkas kórból.
Hobbim
Alvás. Kviddics.
Elveim
Az egyetlen és legnagyobb elve, hogy nem szeret bele senkibe, nehogy bántsa őt.
Miután elolvastam a lapodat, volt egy halvány kis déjà vu érzésem, de hamar rájöttem, hogy ennek az egyetlen oka az, hogy már elfogadtam egy szintén hugrabugos, kviddicsező vérfarkast az oldalon - na ezt persze nem kell rossz néven venni! Ezeket a tényeket leszámítva nem igazán hasonlítanak a karaktereitek, mindkettő egyedi a maga módján. Különösen tetszik, hogy Oliver mellett kiállt a családja és továbbra is szereti őt, gondoskodnak róla. Nagyon szerencsés helyzetben van ezáltal, szuper dolog, hogy ennyire jó emberek veszik körül. Szerencsére ő ezt meg is becsüli és nagyon kedvesen gondolkodik a családjáról és a barátairól. Nehéz a vérfarkasok élete, de egész biztos vagyok benne, hogy Oliver meg tud majd küzdeni ezzel a problémával és teljes életet tud élni, amint elfogadja tulajdon mivoltát. Már el is vagy fogadva, mehetsz foglalózni, utána pedig tiéd a játéktér!
