Cam & Bridg - Esti csevej

Cam & Bridg

Nora lelépett, így Camille-l kettesben maradtunk a szobában. Nem tudom hova mehetett a drága barátnőm, de remélem nem a Mardekáros fiú van megint a dologban.
-Hé, Cam – fordulok a lány felé az ágyamon fekve. Nem szeretem a csendet körülöttem. Valamivel muszáj lesz elütni az időt.
-Mit gondolsz a Mardekárosokról? – szerintem ő túl cuki ahhoz, hogy leírja őket, de azért kíváncsi vagyok a véleményére. Szerintem Noran kívül nem igazán rajonganak érte a barátnőim. Vagy csak én gondolom azt, hogy ők túl… beképzeltek? Vagy túl nagyra tartják magukat és még túl vérmániások is? Szerintem nekem jók a benyomásaim róluk, vagy én ítélkezem túlságosan is mások felett? Nem hiszem, de azért kíváncsian várom a szobatársam véleményét.
-Vagy úgy általában a fiúkról? – szerintem ő inkább úgy van vele, mint én. Még fiatalok vagyunk és bőven ráérünk ilyenekkel foglalkozni. De mindig érhetnek meglepetések.
A másik oldalamra fordulok és az éjjeli szekrényemben kezdek kotorászni. Annyi felesleges holmit tartok bele, hogy időbe telik mire megtalálom, amit keresek.
-Kérsz? – fordulok ismét Cami felé. Majd felbontom a minden ízű drazsét és felé nyújtom. Általában nem eszek sok édességet, ez is ki tudja mióta állhatott már a fiókomban. Szeretek odafigyelni arra, hogy egészségesen étkezzem. Ha a lány elfogadta, magam is veszek belőle egy szemet és a két ujjam között forgatom, egy darabig.
-Nem valami bizalomgerjesztő – nézek a lányra, majd a vissza a cukorra. Aztán mégis csak bekapom. Még egy ideig forgatom a számban, mielőtt szétrágnám és lenyelném.
-Fúj – eltorzul az arcom. Egy pillanatig azt hiszem, hogy azonnal hányni fogok, de sikerül visszatartanom. Az egyik olyan ok, amiért nem rajongok ezért a nyalánkságért.
-Ennek olyan íze volt, mint… nem is tudom, mihez hasonlítani, de hidd el nekem, hogy borzalmas – nézek nagy szemekkel Camire. De ha már egyszer felbontottam, akkor megpróbálkozom egy másikkal is. Most egy világos, narancs színű drazsét fogok ki. Ez már sokkal jobbnak tűnik, nem is várok vele annyit, azonnal bekapom.
-Hm, ez finom barackos – mosolyodom el.