Ophelia Donovan

Senki sohasem látja magát úgy, ahogyan mások látják. Ez egy általános igazság. Mint az is, hogy nem érdemes első vagy akár második látásra pontosnak vélt következtetéseket levonni egy illető személyiségéről kivéve, ha te vagy Sherlock Holmes. Mindig is azt az álláspontot képviseltem, hogy nem lehet egy ember személyiségét teljesen feltérképezni, hiszen annyi minden befolyásolja a viselkedést.
Saját tapasztalatból állíthatom, hogy az én viselkedési formám is erősen emberfüggő. Van egy pörgős és talán kissé gyerekesnek tűnő alap habitusom, de a helyzetet mérlegelve tudom, hogy mikor esedékes átváltanom a komolyabbik és érettebbnek ható énemre.
Szeretem könnyedén venni az életet és mindenben megkeresni az esetleges lehetőségeket és a pozitívumokat. Nagyon nehéz a jókedvemet szegni, viszont ha rossz passzban vagyok, akkor jobb, ha mindenki elkerül tízméteres körzetben, mert akkor harapok. De ritkán fordul elő, hogy nem óriási levakarhatatlan vigyorral indítom a napot. A hangulatom csak akkor változik negatív irányban, ha éhes vagyok, vagy nem aludtam eleget viszont ezt a két dolgot könnyedén lehet orvosolni.
Alapjáraton mindenkinek megadom a kijáró tiszteletet. Nem ítélkezem előre semmilyen esetben sem. Az emberek felett a saját magam által megszerzett információk alapján döntök nem pedig az alapján, hogy másoktól mit hallottam róluk. Szeretek saját magam véleményt formálni.
A boldog élet első titka, hogy ne foglalkozzunk mások véleményével és ez alapján élem jó magam is az életemet. Soha nem fordítottam még egy hangyányi figyelmet sem arra, hogy mások mit gondolnak rólam. Mindig is úgy viselkedem, ahogyan a megítélésem szerint kellene. Sohasem lennék képes megjátszani magamat csak azért, hogy valaki kedveljen. Az egyedüli személy, akinek meg akarok felelni az jómagam.
Sokszor talán már túlságosan is nagy elvárásokat támasztok saját magammal szembe, de élvezettel tölt el a határaim feszegetése. Ha valamit kitűzők magam elé célul ahhoz foggal, körömmel ragaszkodom, és addig nem nyugszom, míg meg nem véghez nem viszem. Mindenbe, amibe belefogok teljes maximalizmussal és erőbedobással állok hozzá. Hiszek benne, hogy minden képesség fejleszthető csak tenni kell érte. Ez alól a tanulás sem kivétel. Nem vagyok egy született zseni, akinek elég, ha a tanórán egyszer hallja az anyagot és már ötösöket ír belőle.
Rengeteget tanulok, hogy minden tantárgyból a tőlem telhető legjobbat tudjam nyújtani. Viszont a matematika a legnagyobb erőfeszítéseimre is fittyet hányva sokszor keresztbe tud tenni és lerontani a tanulmányi átlagom gyönyörű összképét.