Charlie Weasley

Ez a történet, már az első roxforti vonatúton elkezdődött, akkor tudtam, hogy mi nem kerülhetünk egy házban. Kicsúfoltad a hajpántomat és a szemüvegemet, amit még apától kaptam. Erre én erősen a lábfejedre léptem és kiöltöttem rád a nyelvemet. (de gyerekes voltam) A te házad a Griffendél lett, az enyém pedig a Hollóhát. A szív és az ész, hol az egyik kerekedik felül, hol a másik. A kviddics csapatod fogója, a prefektusok gyöngye és sárkányrajongó klub elnöke lettél én így emlékszem rád.
Szívás, amiket én egy tizenéves Weasley srác fejében láttam. Merlin óvjon engem, hogy még egyszer meg ne tegyem ezt és mégis beleesek újra és újra ugyanabba a hibába, mind a mai napig. Kutatom és fürkészem a gondolataidat találkozásaink alkalmával.
Az utálatomból nem tudom, mikor lett rajongás. Nem tudom, megmondani a pontos pillanatot, mikor kezdtem veled barátkozni.
A Roxfort után nem sokat találkoztunk. Egyszer elmentem Erdélybe és ott összefutottunk, de akkor nem miattad jártam ott. Tényleg nem. Barátok lettünk, Rend tagok és egyszerű levelezőtársak. Élveztem a leveleidet olvasni, mert olyan humoros volt, még azokban a sötét időkben is volt időd írni.
Megtörtént az, ami ha nem borulok ki teljesen, akkor sose történik meg. Tudom, a gyász hozott össze bennünket, már annyiszor kielemeztem azt a helyzetet. Miért hitted, hogy egy csók lenyugtat engem? Ostoba férfi cselekvési módszert alkalmaztál rajtam.
Roxforti csata után. Olyan zavaros volt az egész hisz annyi gyűlöletet éreztem és fájdalmat hallottam gondolataimban. Elvesztettük barátainak, testvéreinket és önmagunkat. Talán egy részünk is velük halt meg.

Elhitettem veled, hogy szakítani akarsz, ez pár hónappal később ősszel történt, miután már mindenki mást is száműztem és csak te maradtál mellettem. Karácsony előtt leakartam tudni a szakítást. Tudom, hogy a Weasley klán szívesen látott volna az ünnepekre engem, mint a barátnődet és új család tagot, de nem voltam felkészülve rá, akkor abban az időben nem.
Nagyon rosz érzés volt átejteni téged és a szemedbe hazudni sok fél igazságot.
Elértem, hogy a kutatása fontosabbnak tűnjön, mint én.
Szerinted ki intézte el azt az bizonyos ösztöndíjat neked?

Valahogy mindig egymásba botlunk. Bárcsak, meg nem történetté tenném 2003-at és aztán minden más találkozásunkat. Hogy kerülsz, oda ahol még a hippogriffek és a sárkányai se járnak?
Most mindketten megint egy csapatban dolgozunk a titoktartási munkacsoportban.  
Valaki, aki tudja a titkom és árulkodott neked. Biztos Shacklebolt nem tudta tartani a száját...  
Mert már te is tudod, hogy egy gyenge elmetrükkel vertelek át 20 évvel ezelőtt és hogy könnyen kifürkészem a gondolataidat. Igazán kínos volt az az alkalom, mikor egy megbeszélésen levetkőztetettél szemeiddel. Nem értél el a megbeszélés végén, mert menekülőre fogtam. Miért beszéljek vele? Úgy is tudom mi lesz a vége...

Sosem kérdeztem meg. Miért nem házasodtál meg? Miért maradtál agglegény? Hány nővel kavartál rajtam kivül? Van más nő is az életedben vagy csak Norberta (Hagrid kis sárkánya)?
Nem akartam sose megérteni, hogy miért akartál hónapokon keresztül elérni engem szakításunk után?
Megházasodtam. Tudod?
Vannak gyerekeim. Tudod? Már utána számoltál egy-egy találkánknak?
Az, amit most a külvilág felé mutatok számodra nem tetszene és elítélnél érte. Hisz az igazi Hestia egy bolondos és igazán játékos lány, aki valahol 20 éve rejtőzik a hamvakban.
Tied a szívem, de ezt sosem mondtam kinyíltan és egy ideig nem is fogom elárulni neked, mert Steve mellett van a helyem. Ugye veszed a néma jeleket?

Várlak téged, ahogy szerintem a Weasley klán többi tagja is: Öcséd, húgod, unokahúgaid és unokaöcséid