Az asszony

Tizenéves korunkban mutattak be minket egymásnak a szüleink. Nagyapád megszállottan ragaszkodott ezekhez a régimódi dolgokhoz. Azt akarta hogy már 17 évesen anya legyél. Persze leállították erről, ám még mindig akadnak kérdések irányodban. Olykor még érdeklődtek, hogy van-e már valami... Persze mára már lehiggadtak.
Rettentően sokáig kerültem a társaságod, sem beszélni, sem látni nem akartalak, mikor kiderült ez a kötelező dolog a kapcsolatunkat illetően. De aztán megtört a jég, de hogy mi váltotta ki és mi változott .. a jó ég tudja.
Aztán a nagy szökésem napján követtél. Vissza zavartalak nagy fenyegetések hatására, de megigértetted velem, hogy tartjuk a kapcsolatot. Bárhogy. Bármikor.
Falazol nekem, ameddig csak tudsz. Meddig bírjuk ki? Meddig bírod te? Személyesen imádlak, titkon persze, karakán úri hölgy vagy az életemben. Te vagy az édesanyád nagylánya, apád büszkesége, nagyapád szeme fénye.
Lelkesen, lendületesen veted magad bele az életbe, sok-sok fejfájást okozva ezzel féltő szüleidnek.



// nem szeretném túlságosan megkötni a leendő megalkotó kezét, a pb alkuképes, és a leányzó jellemét illetően is szinte teljesen szabad kezed adok. Még nem házasok, Caelum 17 évesen lépett le, még csak jegyesek.
Nagyon nagyon várom őt! Illetve a testvéreim is. Itt üzenetben, vagy discordon is elérhetsz szinte bármikor!!  //