Josephine M. Pearce

Olyan kamasz, akinek nem tudnak megálljt parancsolni. Vannak elvei, vannak céljai, de leginkább forr a vére, és emellé még aktív is. A sportban levezeti a stresszt, de ez nem mindig elég. Utálatosnak nem, szemtelennek ezzel szemben nevezhető. Nem egyszer ítélték már büntetőmunkára, mintha ezzel javítanának a helyzeten. Josie csak szereti hallatni a hangját, és azt tenni, amihez kedve van, mert szeretné megélni az élet minden percét úgy, ahogy az neki tetszik. Sokak számára lehet ez idegesítő, mégis vannak támogatói és barátai, nem is egy. A társaság középpontjának nem mondaná magát, inkább a "bölcs öregnek", aki mindig akkor jelenik meg, amikor szükség van rá, és bármiről is legyen szó, megvédi a sajátjait. Mivel mélyen él meg érzéseket, a szerelem a gyengéje. A párja bármikor elő tudja hozni belőle a kislányt, ha pedig összevesznek, hatalmas drámaként éli át, akár napokra is képes bezárkózni miatta.

A levél

Kellemes, de még kicsit csípős, kezdetleges tavaszi időjárás volt aznap, amikor végre Josie is megkapta a levelét a Roxfortból, ahová mindkét nővérét felvették. A szülei ettől a ténytől nem voltak olyan boldogok, mint amennyire ő.
Alig várta, hogy pálcával hadonászhasson, és szép könyveket olvashasson. Már akkor tudta, hogy a kviddics lesz a kedvenc sportja, amikor csak felcsapta Cat A kviddics évszázadai című könyvét a nyáriszünetben. Hónapokon keresztül készült az első napra, a vonatútra, az elkövetkező hét évre, amit a szüleitől távol, de a testvéreihez közel élhet meg.
Tizenegy évesen az ember csak elképzeli a jövőjét, de nem tudhatja, tényleg olyan lesz-e, mint amilyet várt. Vagy ott is a nővére árnyékában fog járni, mert mint ahogy az anyja azt a következő években sokszor a fejéhez vágta, ő sosem lesz elég jó, vagy elég szép, hogy összemérhessék Jackie-vel.

Nővérek

Jackie persze nem tudott arról, amit a búcsúzáskor az édesanyjuk Josie-nak mondott. Talán nem is rossz szándékkal mondta, a legkisebb lány viszont sokkalta komolyabban vette. Hiába a közös utasfülke, és a korábbi lelkesedés, ezen a ponton valami a lányok között is megszakadt.
Tudta, hogy nem ő tehet róla, semmi rosszat nem csinált, sőt... Hallotta szipogni a kényszerversenyek miatt, de egy tizenegy évesnek hogy magyarázza meg az ember, hogy a saját gondolatait nem szabad összekevernie a valósággal?
Mosolyogott, majd a nővérei nyomába eredt, hogy a bejáratnál szétválasszák őket...a következő hét évre.

Száguldás, kviddics, szerelem...

Van az a pont a lány életében, amikor mindenből eljön az első. Hát, nála ez egy éven belül történt nagyjából mindennel.
Megvan az a szituáció, amikor meglátsz valakit, akitől a hányinger is elkap, olyan a kisugárzása? Ez volt Jericho Lestrange. A fiú, akit akárhányszor meglátott a folyosón, vagy a nagyteremben, akaratlanul is elhúzta a száját. Aranyvérű, sima bőrű, a nagy Lestrange család tagja, akikről a tankönyvekben is olvasnak.
És megvan az, amikor ez a fiú segít összeszedni az udvaron a szétszóródott papírjaidat, mert olyan buta vagy, hogy az időjárással nem törődve mappa nélkül akarod levágni az utat? Elég csak egy kedves gesztus, és egy még kedvesebb mosoly, a tekintetek találkozása, és bumm!
Tiltakozott persze ellene egészen sokáig, egészen addig, amíg a sors újra össze nem hozta őket. Mint ahogy azt a tizenegyéves Josie megfogadta, a kviddics lesz az ő sportja, végül bekerült a Mardekár csapatába. Oda, ahol akkor még két Lestrange is játszott. Jaggerrel hamar megtalálták a közös hangot, titkos forrásokból pedig tudni lehetett, hogy ő és Jericho testvérek. Jobban érdekelte a lány barátsága, és mentorálása...egy ideig. Amíg az edzések után kettesben nem maradtak a fiúval, aki végül megtette az első lépést.
Egy év alatt két szerelmet is talált.

Lázadás

Anya, apa, van egy fiúm.
Valami ilyesmi volt a bevezetés, amikor szembesítette a szüleit azzal, hogy életében először szerelmes. Csak hát...ki a fiú? Olyan családból származik, akik régen előszeretettel gyilkolták a hozzájuk hasonlókat. A muglikat.
Megtiltották, hogy a továbbiakban egyáltalán szóba merjen állni vele. Nyilvánvaló, hogy Josie-nak ennyi épp elég volt ahhoz, hogy a régi sérelmeket összekapcsolja ezzel, és teljesen kiforduljon önmagából.
A ruhatár frissítése csak az első lépés volt azon az úton, amin még most is kitérés nélkül menetel. Talán az egész világ, de leginkább a szülei ellen teszi ezt, hogy bosszantsa őket, hogy úgy rágják a kefét, hogy közben tudják, nem tudnak ellene mit tenni. Túl messze van, túl sokáig. Az irányítás már rég kicsúszott a kezükből, és a lányé, rajta múlik, mit kezd az életével.

A tekintete gonosz, lekezelő, szájtartása alapján egy flegma p*csa, aki csak arra vár, hogy te lépj egyet, és ő ezért beléd köthessen. Szinte már várod, hogy ez történjen, de semmi. Miért? Mert csak ilyen az arca.
Hosszú, barna haját általában kiengedve hordja, edzésekre és meleg nyári napokon köti össze, vagy fonja be. A lányos dolgok nem állnak hozzá közel, leszámítva a sminket. Ha a kviddics nem jönne össze, a művészetek is elég közel állnak hozzá, így például szép, és extra sminkek is kikerülnek a kezei alól, természetesen saját arcát használva vászonként.
Apropó kviddics...átlagos testalkattal rendelkezik, de szépen formálódik az edzéseknek köszönhetően. Alakját általában eltakarja a bő pólóival, és pulcsikkal. Ruhatárának nagy része sötét darabokból áll, igencsak jó kedvében kell lennie ahhoz, hogy színekkel dobja fel a szettjét.