Finite Incantatem



 
Finite Incantatem
◇◈ We've all got both light and dark inside us ◈◇
Canon
és
keresett
karakterek

Csinálj olyat, hogy dicsérnek érte

Anonymous



Csinálj olyat, hogy dicsérnek érte Empty
Vendég
Szer. Feb. 10, 2021 10:42 am


Folyó & Myron
Ez a nap is eljött: Kirley kilépett a zenekarból. Nem kell semmilyen drámai elválást belelátni, csupán úgy döntött, most már a családos élet jobban vonzza a folyamatos pörgésnél - papa, mama, gyerekek, az anya férfi, az apa nő, vagymiafasz -, így egy könnyekbe fulladó utolsó közös koncert után az évtizedekig tartó együtt zenélésnek vége szakadt. A barátságunknak nyilván nem, de ettől még új gitárosra volt szükségünk, méghozzá a lehető legrövidebb időn belül. Könnyen ismerkedtem, szó se róla, de ebben az egyben nem akartam kockáztatni, valami vadidegen neve fel sem merülhetett. És erre nem is volt szükség, mert nagyon hamar a gondolataim közé kúszott egy név és egy arc: River Gallagher. River egy méretes pöcs volt, ezen nincs mit szépíteni, azonban játszani azt tudott, nekem pedig nem Teréz anyára volt szükségem, csak egy kurva jó gitárosra. És én különben is jól kijöttem azzal a lecsúszott faszkalappal, ha már eleget ivott és sikerült alkoholba és egyebekbe fojtania minden lelki baját, kifejezetten jó társaság volt.
Ritkán jártam a Foltozott Üstbe inni - annak is többnyire River volt az oka, na, nem azért, mert beleestem a narkótól ködös tekintetébe, csak bírtam a zenéjét -, túl sokan megfordultak ott és az ember egy sört sem dobhatott le anélkül, hogy valaki a pofájába tolta még a taknyos zsebkendőjét is egy aláírásért. De a szükség nagy úr, Rivernek pedig pont ezen a túlzsúfolt lepratelepen kellett dolgoznia.
Szerencsém volt, az Üstbe érkezve azonnal kiszúrtam a pultnál River derűs, vidámságot árasztó - megalófaszt - alakját, sikerült a műszakja alatt érkeznem. Hát mi ez, ha nem isteni jel arra, hogy ő kellett nekünk a zenekarba? Már csak abban kellett reménykednem, hogy ezt ő is belátja és nem szándékozik egy ilyen ajánlat helyett megrohadni ebben a koszfészekben közel a negyvenhez.
- Figyelj, Kispatak - dobtam le magam az egyik üres bárszékre. - Először is csapolj nekem valamit, rád bízom mit, itt úgyis mindennek trollhúgy íze van.
Nem hazudtam, a Foltozott Üst nem a kulináris élvezetek palotája volt.
- Másodszor: mit szólnál, ha azt mondanám, hogy akaszd le a Fendert a fogasról, mert baszott híres és gazdag emberré teszlek? - tértem azonnal a tárgyra.

Vissza az elejére Go down
Anonymous



Csinálj olyat, hogy dicsérnek érte Empty
Vendég
Csüt. Feb. 18, 2021 11:55 pm

amit összekuszálsz nyáron, bogozd ki télen

A Foltozott Üst egy szar hely. Persze, hogy az, hiszen aki ide bejár, az igazából vagy átutazóban van az Abszol útra, vagy azért jön ide, hogy felejtsen. Azok pedig nem a legjobb társaságnak számítanak még távolról sem főleg úgy, hogy az első sörig még tökre jól bírják, aztán a második után indul a lejtő – a felejtő – és én pedig hallgathatom ahogy picsognak azért, mert elhagyta őket a nőjük vagy a csávójuk. Vagy mert a kölyök már megint beszart és hogyénmegmondtamennekaszarosnak, hogy nem fogom törölni a seggét évekig még, meg… Minden ilyesmi szarság.
Arra jöttem rá, hogy azok, akik varázserővel rendelkeznek és azok akik nem, nem is különbözünk annyira. Bennünk van valami furcsa és megmagyarázhatatlan, de tulajdonképpen ugyanúgy készülünk, mint a muglik és… ugyanolyan életünk is van – legalábbis lehetne, ha sokan nem lennének úgy begyöpösödve, ahogy – és nagyjából ugyanazon dolgok vonzanak minket is, mint a muglikat. Szerintem én csak félresikerültem valahogy és Merlinnek – vagy istennek, nevezzük akárhogyan – nem ez volt a terve velem, csak a varázserőnél beleborította az egész poharat teljesen véletlen és… így lettem én, kérem szépen. Szóval a rádióból Celestina Warback után éppen a The Weird Sisters valamelyik nagyonkirály dala kezd szólni. Mondjuk ezt pont nem szerettem tőlük, és kapcsolnám is el a másik adóra, amikor egy 21 éves forma lány a kezemre csap.
- Nekapcsoldmáreeel River. Annyira imádom Myron hangját! – majd még legalább öt percnyi ömlengés következik arról, hogy mit és hogyan csinálna vele. Mondjuk nem kívánom egyébként még Wagtailnek sem ezt a nőt, mert lehet ehelyett inkább engem vinne el randizni, mert még én is szebb látvány vagyok, mint ő, de… Na, így kell elfogadni…Suzanne? Asszem igen, szóval őt így kell elfogadni. Tudom, mert nekem is rendszerint elújságolja, hogy mennyire imádta a Conspiracy-t, amíg még benne voltam. Legalább tudom, hogy vannak még rajongóim, akik tényleg szeretnek. - Jólvan Suz. – kettőnk közül legalább te, akartam volna mondani, de az igazsághoz hozzá tartozik, hogy Myron tényleg baszott jól énekel, és pont kétszer annyi ideje sikeres és híres, mint amennyi ideje én már nem, szóval egy kurva rossz szavam sem lehet rá. Mondjuk ahogy ilyeneken gondolkozok, szerintem valaki figyel engem, mert éppen ebben a szent pillanatban jelenik meg az említett pöcsköszörű a kocsma ajtajában és egyenesen felém jön. Fogom a velem szemben ülő nőnek a kezét, hogy ne támadja le egyből, majd egy „fogdvisszamagadMerlinbasszamármeg” kíséretében odébb tessékelem.
- Myron! – húzódik széles mosolyra arcom. Nem, ez nem a „dejóhogyittvagy, húzzmárinnen” mosolyom, inkább egy olyan mosoly, mint amikor két régi harcostárs üdvözli egymást. Még közös turné is volt baszkikám, azok voltak a boldog napok. Csapolok neki egy sört – ami amúgy nem is annyira szar, mint gondolná!! – aztán egy cigire gyújtok. - Utoljára mikor is? 2015 Wembley? 16? Összefolynak a kibaszott emlékeim, nem voltam mindig a toppon akkor. – persze a mondatot úgy fejezem be, hogy a cigi majdnem kiesik a számból a kérdésének hallatára. El is nevetem magam, de aztán látom az ábrázatán, hogy ez a csávó kurvára nem viccel.
- Te most szopatsz, ugye? – nem keresek kandikamerákat, az ebben a kócerájban úgy sincsen. - Miért akarnál pont engem a Sistersbe? Legalább négy éve nem gitároztam komolyan. – csak úgy elzenélgettem ilyen kocsmákban. De azt mondják, ez olyan mint a biciklizés, vagy a seprűlovaglás. Nem felejti el az ember. Valószínűleg így is van. - De most komolyan. Ugye szopatsz? - jó nagyot kortyolok a gintonikomból és egy hatalmas slukkot szívok a cigiből. Vajon hol van a csapda? - Amúgy meg, világéletemben Gibson endorser voltam. -
jegyzet ide
Vissza az elejére Go down
 Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Engedélyek ebben a fórumban:

Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás: