Juno & Zefina
Fáradtan támolyogtam a tükör elé, nálam még egy hulla is éberebb volt. Kellett nekem olyan sokáig fent maradnom, hogy Jamie-vel dumáljak. Elnyomtam egy ásítást és a tükörbe néztem. Merlinre, tényleg jobb lett volna, ha egy hullát állítanak oda elé. Olyan karikás volt a szemem, koncentrikus köröket alkottak, hogy még az aznapi cuccom is befért volna a szemem alá.
Elővettem a kis neszesszerem és kiválasztottam, miket is szeretnék ma magamra kenni. Imádtam a feltűnő sminkeket mindig is, az már csak plusz pont volt, hogy senki sem szólt be érte. Megcsináltam a szemhéjamat, lilás-rózsaszínes árnyalatokat kentem fel. Lassan ideje lenne újabb adagot venni, fogytán van, így gondolatban feljegyeztem magamnak, hogy a következő roxmortsi látogatásom alatt menjek be egy szaküzletbe.
Az ajkaimat vastagon kikentem egy vöröses rúzzsal, célnak megfelelt, elterelte a figyelmet a karikáimról. Azon gondolkoztam, hogy mennyire illene rózsaszín hajjal iskolába mennem, de valahogy mégsem érdekelt. Jó kislány lévén csak a hajam felére gondoltam, a másik fele megmaradhat feketének. Összeráncoltam a szemöldököm és elképzeltem ezt a hajat. Kinyitottam a szememet és elégedetten néztem a tükörbe. Igazán tetszett, amit láttam.
Gondosan kiválogattam, hogy mit vegyek fel ma. Egy mintás hosszúujjúra esett a választásom és egy laza, rózsaszín nadrágra. Merlinre, egy vattacukor kevésbé néz ki színesnek, mint én. Na mindegy, néha ilyen is kell. Komótosan öltözködtem, ráértem, mint mindig. Ma nem találkozunk úgysem Jamie-vel reggelinél, hiszen edzése lesz és már tuti reggelizett. Mikor végre felhúztam magamra minden ruhámat, gyorsan magamra kaptam egy tornacipőt.
Hirtelen éles sikítás szelte át az amúgy csendes szobát. Homlokráncolva néztem körbe, hogy mégis ez honnan jöhetett. Csak nem valakit éppen meggyilkolnak? Akkor sürgősen kéne tennem valamit, nem? Szélesre tártam az ajtót és tovább kerestem a hang forrását. Már egyáltalán nem voltam álmos, akaratom ellenére is felébresztett ez a hangos sikoly. Hát, mit ne mondjak, kellemesebb ébresztőben is volt már részem életem során…
A közös fürdő félig nyitva hagyott ajtaja felől azonosítottam a hangot, így sietős léptekkel átszeltem a klubhelységet. Benyitottam az ajtón és szemmagasságban egy borzas, szőke fejet pillantottam meg. Mintha idegességében párszor a hajába túrt volna. Mi a fene történhetett itt?
-Öhhhm, minden rendben van? -csak halkan mertem megszólítani a lányt, mielőtt még én is megijesztem őt.
-Tudok valamit segíteni? Esetleg… Atyaég! -sikítottam fel, amikor felém fordult és arc helyett csak egy nagy feketeség nézett velem szembe. Hát, valóban volt már kellemesebb reggelem!
-Mi a fene történt veled? -léptem oda hozzá és szemügyre vettem az arcot.
-Juno, te vagy az?
