Finite Incantatem



 
Finite Incantatem
◇◈ We've all got both light and dark inside us ◈◇
Canon
és
keresett
karakterek

Alisha Dawson

Anonymous



Alisha Dawson Empty
Vendég
Vas. Nov. 15, 2020 9:41 pm

Alisha Dawson

Alisha



"Az igazság olyan, akár egy régi könyv lapjain a betű: azt várja, hogy kiolvassák."



Nem:

Kor: 20 év

Vér: aranyvérű

Születési hely: Norvégia, Alta

Iskola/ház: Docendo Discimus Mágusakadémia

Munka: Akadémista - Magizoológiai és Botanikai Kar

Családi állapot: Egyedülálló

Patrónus: Farkas

Pálca: Ében, Egyszarvúszőr, 10 hüvelyk



Amit szeretnek bennem

Őszinteség, ezt sokan értékelik bennem, általában ami a szívemen, az a számon is, nem vagyok híve a megjátszásnak, aki nem szimpatikus, inkább megmondom neki és hagyjuk egymást békén, meg lehetőleg kerüljük is el jó messzire. Akiket meg bírok, számukra ott van még egy jó tulajdonságom, a hűség és hogy számíthatnak rám. Általában ez az adok-kapok elven működik, nem fogok olyanért tűzbe menni, akit csipázok, de ő egy szénaszálat sem tenne keresztbe, ha arra kérem.  Bátorságom szintén sokaknak imponál, nem véletlen keveredek néha veszélyes helyzetekbe, ha veszélyes lényekről van szó.



Ami zavar bennem másokat

Vakmerőségem a bátorságommal vetekszik, apukám gyakran megbüntet, ha tudomására jut ilyen eset. Innen ered, hogy szeretek füllenteni és elferdíteni a valóságot. Nagyon válogatós vagyok, étel és egyéb téren is, elég magas elvárásaim vannak magammal szemben is, így nehéz a kedvemben járni. Ha szóba kerül a származás, elég arrogáns vagyok, az aranyvérűeket támogatom, a muglikat nem szeretem, amit éreztetek is velük.


Életem története

Boldog gyermekkorom volt, édesanyám hét évesen elkezdett tanítani, leginkább herbália terén, hogy minél fiatalabban büszkévé tehessem majd a családomat, mint bájitalszakértő. Rengeteg növényt megismertem és könyvekből elkezdtük tanulni az állati hozzávalókat is. Ez a része jobban érdekelt, amit még elnéztek nekem, elvégre gyermek vagyok és ez a rajongás majd elhal úgyis. Sajnos nem így történt, bestiákról szóló könyveket kértem tőlük mindig, ha közeledett a születésnapom. A bájitalok keverését is elkezdtem otthon, felügyelet mellett, egész jól is ment, amíg egy család voltunk. Édesanyám talált magának egy muglit, akibe beleszeretett és otthagyott minket, ezért kitagadtuk mi is és a saját családja is őt, elvégre egy aranyvérű ne keveredjen muglikkal. Ezt vallom én is, megtanultam mivel járhat egy olyannak, mint én, aki kiskanállal a szájában születik. Ez annak köszönhető, hogy nem hagytuk a vérvonalunkat felhígulni. Elég fiatal voltam, amikor magam maradtam, serdülő korba léptem, amiben apukám nem volt a segítségemre, így magam kellett megtanulnom és rájönnöm, hogyan boldoguljak. Ezek után már nem voltunk boldog család, inkább némán összetartónak mondanám magunkat. Sokat segített nekem, hogy Roxfortba kerülhettem és velem egykorúakkal nőhettem fel úgymond. A mardekár házba kerültem, kiemelkedően jó voltam bájitaltanból és gyógynövénytanból, ám a bűbájtan és átváltoztatások órai teljesítményem éppen csak megfelelő volt, a többi tangyárból jó voltam csupán. Lázadós korszakomban csináltattam piercinget meg az első tetoválásaimat, aminek a család nem örült, mert gonosznak tűnök tőlük, ám pont ez volt a lényeg. A jó ember mindig megszívják, szóval miért is ne lehetnék rossz. A probléma azzal van, hogy aki ismer, tudja, hogy nem tudok olyan lenni, túl jó szívem van. Végzős diákként eljutottam szünetekben érdekes helyekre, ahol élnek veszélyes lények, ott sikeresen szereztem pár sérülést is, amivel nem dicsekedtem el senkinek, csak tetováltattam a helyét és annyit mondtam, hogy találkoztam egy kákalaggal, amiről leginkább csak döglött képet tudtam mutatni, mert nem az a barátságos lény, így önvédelemből, de életét vettem. Írországban a parton sétáltam, ott, ahol sejthető volt, hogy megjelenhet egy, kár, hogy ezek a találkozások így végződnek általában.
Miután végeztem Roxfortban, dolgoztam apámnak egy évet, majd a pénzből egy sárkányokkal gondozó és foglalkozó csapat tagja lehettem, ahol tapasztalatot szerezhettem. Nagyon imádtam a sárkányokat, de nincs rosszabb az égési sérüléseknél, abból akadt komolyabb és enyhébb is, még szerencse, hogy jól értek a gyógyító bájitalokhoz is. Most viszont lejárt ott is az egy év, amit gyakorlatnak is nevezhetnénk, így most első évesként megyek az Akadémiára, hogy többet tanulhassak meg a legendás lényekről és gondozásukról. Én rengeteg potenciált látok még olyan lényekben, amik nehezen megközelíthetőek, különleges mérgük vagy testrészük van, amit még nem próbáltak különböző bájitalokkal kikutyulni. 


Ha tükörbe nézek

Átlagos magasságú vagyok, átlagos testalkattal, a hajam derékig ér és olyan világos szőke, ami már szürkésnek vagy ősznek hat. Kék szemeim vannak, amit jól kiemel fehér tónusú bőröm. Elég feltűnő a számban és olykor orromban hordott piercing valamint a tetoválásaim, amikkel tele van a testem mondhatni. Ezek mind jelentenek számomra valamit és van, ami egy sérülést fed le, volt komolyabb égési sérülésem is, meg jó pár heget is szereztem a tanulmányaim során, vonzódom a veszélyes bestiákhoz. Az öltözködésem szerintem teljesen átlagos, nem képviselek különösebben semmilyen stílust.


Családom

Édesapám
Bjørnar Dawson, igazi aranyvérű családból származik, híresek  vagyunk profi bájitalkeverő tehetségünkről. Van egy kisebb üzletünk az Abszol úton is. Apám a vasszigor híve, így amit mond, annak úgy kell lennie. Anyám ennek az elvének jól beintett, amikor lelépett és azóta engedékenyebb lett, nem szeretne engem is elveszíteni. Nem bőbeszédű, így ritkán beszélgetünk, de jó a kapcsolatunk.


Édesanyám
Solfrid Osen, kinek nevét számra sem veszem. Olyan tizenkét éves voltam, pont serdülő korba lépésem előtt pár héttel lépett le egy mugli miatt. Nagy szükségem lett volna rá, de ő már felém sem bagózott, mert új életet kezdett. A válásnál lemondott rólam, nem illettem volna bele az új életébe, gyűlölöm, amennyire csak lehet és biztosan megátkoznám, ha nem büntetnének érte. Amióta elment kalap, kabát, azóta nem találkoztam vele és nem is hallottam felőle, nem is érdekel.

Házi kedvencem
Wolfram, az én leghűségesebb barátom. Egy gyönyörű husky kutya, egyik szeme kék, a másik pedig barna, amitől elég különleges külseje van. Már három éve van mellettem, a születése első perceitől kezdve, mert én segítettem a világra a testvéreivel együtt. Nagyon válogatós minden értelemben, akár csak én, mondhatni rám ütött és tőlem örökölt minden jó és rossz tulajdonságot.


Apróságok

Amortentia
A magnólia a kedvenc illatom, ezt használom a saját készítésű parfümömben is, ezen kívül az édes gyümölcsök aromáját szeretem, a kávé illata is pezsdítő hatással van rám


Mumus
Egy muglihoz vonzódni, ami csak bájital hatására lenne lehetséges, ám mégis az lenne életem legrosszabb pillanata, az biztos. 


Edevis tükre
Veszélyes és legendás lények gondozója lenni, meg az, aki új bájitalokat hoz létre nekik köszönhetően, legyen az gyógyító vagy mérgező hatású.


Hobbim
Szeretem járni a természetet, kedvemre van egy jó könyv is. Szeretek veszélyesen élni, szóval új merész dolgokat is kipróbálok, ha van rá lehetőségem.


Elveim
Szeretnék a legjobb lenni, szeretném a családom is elégedetté tenni, meg saját magam vállát is megpaskolnám, szóval a saját magam elé állított akadályokat is le kell győznöm, nem érdekel, kin kell ezért átgázolnom, engem sem kímélt az élet.


Amit sosem tennék meg
Sose lennék öngyilkos, mert annál nagyobb ostobaság nincs, mint eldobni a saját életemet.


Ami zavar
Nem szeretem a nyámnyila embereket, nem szeretem, ha a nyilvános és látványos helyen mások egymás torkában nyalják egymást, meg ha mellettem csámcsognak.


Ami a legfontosabb az életemben
A bakancslistám minden pontján átmenni, aminek az élén a bestiárium lényei szerepelnek, mindennel szeretnék találkozni, ha Göthe Salmandernek sikerült, nekem is sikerülhet.


Ami a legkevésbé fontos számomra
A családom bájital keverős vonalát erősíteni, ez nem elsődleges prioritás, de azért nem elhanyagolható, az ő kedvükben is szeretnék járni.


Amire büszke vagyok
Találkoztam sárkányokkal egy gondozói csapatban, ahol gyakornok voltam és kevésbé veszélyes lényekkel is szemeztem már, amiket tanulmányozhattam is. Amihez van tehetségem, abban kiemelkedő vagyok, erre is büszke vagyok.


Ha valamit megváltoztathatnék
Nem hagynám, hogy anyám lelépjen egy muglival...


Így képzelem a jövõmet
Egy fenevad oldalán, amihez nem sokan kerültek közel és én lehetnék az első, aki ír róluk ismertetőt. Híres lennék, de nem szállnék el magamtól, talán még az akadémián is tartanék órákat, hogy megosszam a tudásomat másokkal, akik olyan lelkesek, mint most én. 


Egyéb
Hm, nincs semmi más.
Vissza az elejére Go down
Anonymous



Alisha Dawson Empty
Vendég
Csüt. Nov. 19, 2020 8:25 am

Kedves Alisha!


Érdekes karakterlapot hoztál magaddal, akiben sok potenciált látok. Ugyan akad minden aranyvérű családban olyan tag, akit azért tagadnak ki, mert egy mugliba szeretett bele, de még nem láttam olyat, hogy a gyereket fordítják ezáltal a szülő ellen. Persze a nevelés megold mindent, hisz ebben a szellemben nevelkedtél. Azért azt az aranykanalat nem olyan hálás megnyerni, mert később csak macera, hogy ennyire felsőbbrendű nézetekkel áldott meg a családod téged. A lázadás ugyan jó dolog, de az csak az első lépés az úton, még sok kell ahhoz, hogy ne tűnj túlságosan megközelíthetetlen kékvérűnek. Vagy nem is tudom, ez a célod? Ezért érdekelnek ennyire a bestiák? Azt mondják az állatoknak mindegy, ha törődést kapnak az embertől. Azért remélem, hogy tisztában vagy azzal, már mindennel próbálkoztak bájitalt készíteni, más kérdés, hogy még számos lény várja, hogy felfedezzék, melyek nem szerepelnek egy tankönyv lapjain sem. De nem is tartalak fel, nyomás foglalózni és bővítsd a herbáriumi ismereteidet is, hasznos a sok felfedezéshez. Wink Vagy válj igazi bestiagondozóvá és találd meg a saját utad, családi biznisz ide vagy oda. Jó játékot!


Vissza az elejére Go down
 Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Engedélyek ebben a fórumban:

Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás: