Talán a Roxfortba lelkesebben mentem mint most az akadémiára, legalábbis külső szemlélők biztosan ezt mondanák. Sok idő telt el azóta és megtanultam, hogy jobb ha eltitkolom a legtöbb érzésemet és az aggályaimat, akkor biztos nem okozhatok csalódást apának. Így is már mondhatni kész csodának mondható, hogy belement a bájitaltan szakba. Annyira nyomatta a közgázt meg a jogot, szerintem bármilyen aktakukac szakot előbb erőltetett volna rám, mint ezt. Persze tudom, hogy a bátyám közrejárása és a Mordon birtokos kiruccanás sokat tett az üstbe nála a bájitaltan szakkal kapcsolatosan de ez mind lényegtelen, hiszen most a bevásárló listámra kell koncentrálnom. Van itt minden, akárcsak a roxforti listán. Először a talárszabászatba megyek, ahol már kedvesen köszönt a varrónő, jól tudja, hogy kinek a lánya vagyok, korábban sokszor jöttem ide apával, de ma nem ért rá meg a lista nagy része számára nem annyira izgalmas mint nekem. Egyébként is be tudok szerezni önállóan mindent, elég ciki lenne, ha nem... Miközben rám szabjuk a színben és anyagban megfelelő talárt szóba kerül az a divatos házimanó is, aki előttem járt az üzletben. Hihetetlen, hogy mik vannak! Mivel a talárral kezdtem, folytatom a másik alap ruhadarabbal a süveggel. A legújabb süvegdivatot már a kirakatban látni leet, nekem mondjuk nem jön be, ezért a talárom színét mutatva kérek javaslatokat és választok egy hagyományos vonalvezetésűt. A gyógynövények listájával lépek be egy újabb üzletbe - talán mondhatni az egyik kedvenc üzletembe. Megcsapja az orromat a virágföld és a párás levelek illata, itt akár az egész napot is elidőzném. Akadnak számomra még ismereten növények a listán, mint például a sárkányfű vagy a zeuszköröm, de olyan hagyományosak is, mint a pityóka. Már kíváncsian várom, hogy mire használjuk majd ezeket. Kérek még néhány magot anyának a listán szereplő tételek mellé, majd ezt a csomagot is a táskámba rejtem. A legizgalmasabb részhez érkezek, szükségem van egy új üstre és meg is állok kicsit bámészkodni a kirakatban. A legújabb modell nagyon szép és csábító, de pontos leírást adtak, hogy mire van szükség így nincs mese a kifüggesztett darabokat nézegetem. Fényes ezüst, arany, bronz üstök is akadnak, köztük néhány igazán egyedi, kézműves darabbal. Nem bírom ki tapogatózás nélkül és mivel az árus nem hozzám beszél, így felkészületlenül és váratlanul ér, amint fejbe kólint valami nehéz a hátam mögül. Mire észbe kapnék már nem is látok, csak érzem, hogy földre kerültem, sötét van és ez a cucc nagyon húzza a fejem. Egy üst lenne? Mégis hogyan? - Segítség - kiáltom reflexből a sötétségbe. Kezeimmel a nyakam felé nyúlok, az üstöt is próbálom feszegetni, de vagy én vagyok túl gyenge vagy túlságosan bepánikoltam.
