Saxa, darling

„You are the finest, loveliest, tenderest, and most beautiful person I have ever known- and even that is an understatement.”

Várható volt, hogy előbb-utóbb egymásba botlunk majd, ha már ilyen sok időt töltök az iskola falai között, aztán ez előbb jött el, mint utóbb.  A családjaink lévén eddig csak látásból ismertük egymást, illetve én látásból ismertelek, te meg bizonyára kicsit jobban, és már az első nap kiszúrtál magadnak. Kedvellek és egyre inkább a barátomnak mondhatlak. Sokat segít rajta a tény, hogy intelligens vagy, nyitott szemmel jársz a világban, és többnyire érettebb vagy a korodnál. Hogy mások is ilyen véleménnyel vannak-e rólad, vagy ők egy ellenségesebb énedet ismerik, az tulajdonképpen nem rám tartozik. Még.
Nem fair az, amit kiváltasz belőlem. Igyekszem meghúzni a határokat, és csak a barátság talaján tartani a kapcsolatunkat, mert tudom, hogy az első csók után még egy fog következni. Majd még egy, és még egy, és több. Ami valljuk be, nem vetne rám jó fényt az egyébként sem túl fényes helyzetemben. A tekintetem mégis felszalad a combodon, amikor szándékosan az asztalra ülsz bájitaltan korrepetálás közben, aztán elmosolyodsz, mintha ártatlan lennél, de mindketten tudjuk, hogy nem vagy az. Ahogy azt is mindketten tudjuk, hogy nem kellene, de egyikünket sem érdekel igazán.

Vannak ötleteim, de a karakter javarészt szabadon alakítható, a PB-hez ragaszkodom, minden mást meg tudunk beszélni, én tök nyitott vagyok. A kémiát meg majd a játéktér eldönti. Kedvcsináló gif-özön itt.