"Killing changes you. It takes away a piece of your soul, And you can never get it back again"
Nem: nő
Kor: 26 év
Vér: ember
Születési hely: Salem, Massachusetts, USA,
Iskola/ház: King's College London / Pszichológia szak
Munka: diák, boszorkányvadász, kettősügynök... vagy legalábbis valami olyasmi
Családi állapot: Hahaha
Me, me and myself
Tankönyvi mintapéldánya a legtökéletesebb, legagymosottabb vadászoknak. Tökéletes bemutatása annak, hogy mire képes az ideologikus nevelés, ha az már a születés pillanatában, hovatovább már előtte, elkezdődik. Brielle sorsa és személyiségének alakulása - vagy éppen jelentős torzulása - már a fogantatása pillanatában elkezdődött, hiszen két boszorkányvadász, hovatovább alapító gyermeke volt. Élete is ennek mentén zajlott, legnagyobb részt. Különös ezt mondani, de élete első pár éve még nem volt rá kifejezetten romboló hatással. Esti meséi természetesen boszorkányüldözésekről szóltak, arról, ahogy a jó vadászok mindig győzedelmeskednek az ördög teremtményei felett. Ennek ellenére gyerekként nem volt még igazán radikális. Apja, bár nyíltan sosem hangoztatta, nem volt annyira radikális, mint a legtöbben. Nem felejtette el, hogy maga is boszorkányok és varázslók leszármazottja. Vallotta, hogy csak azok érdemelnek halált, akik valóban arra vetemednek, hogy embereket bántsanak és ezt próbálta átadni a lányának is, amíg életben volt. Talán Brielle nem az a kegyetlen, mindenre elszánt vadász lenne, ha egy 1998-as meleg, tavaszi, százszorszép illatú estén a szeme láttára meg nem ölik az apját. Az embert, akit mindennél és mindenkinél jobban bálványozott. Ez volt az a pont, az a pillanat, amikor valami végleg eltört benne ezzel eltörölve mindent, amint Stephen Bishop próbált elérni. Gyűlölete tehát a mágiával megáldottak iránt mélyre gyökeredzik, létének mozgatórugója. Ahogy a bosszú is. Ezek adnak neki kellő elszántságot, eltökéltséget és vakmerőséget ahhoz, hogy nap mint nap bele merjen vágni a küldetésekbe. Puskát tudjon fogni és meg tudja húzni a ravaszt. És mindig megtudja, Brielle ha arról van szó, hogy varázslókat öljön sosem tétovázik, ha eszébe is jutna ilyesmi mindig felidézi azt a pillanatot, amikor a apja meghalt és máris minden kétsége tova lesz. Elhiszi, mi több: tudja, hogy a mágiahasználók kiírtása az egyetlen lehetőség a hozzájuk hasonlók megvédésére. Ha azonban túllendülünk a boszorkányvadászat és az agymosás árnyalatin, Brielle a hétköznapokban is egy határozott, noha kevéssé drasztikus nő marad. Alapvetően, bár paradox módon hangozhat, hiszen vér tapad a kezéhez - még csak nem is kevés -, a legkevésbé sem kultiválja a felesleges erőszakot, szerinte okosabb lenne, ha az emberek kulturált módon oldanák meg a problémáikat. Véleménye mindenről van és nem rest azt megosztani a világgal, legyen az bármilyen vitriolos is. Azonban hallgatóságnak is legalább olyan jó, mint ahogy másokat képes szapulni. Nem bízik meg könnyen senkiben, ahogy a barátkozással is akadnak problémái, hiszen sokan nem veszik jó néven azt a rengeteg titkot, amit körüllengi őt és amit az élete
Külsőd, stílusod leírása, minden, ami kívülről látszik.
My Family
Édesapám
Stephen Bishop || Brielle, abban az három évben amíg az apja élt, igazi hercegnőként tündökölt a figyelmében. Imádta a férfit, ahogy az is őt. Gyakorlatilag bármit megtett volna, hogy büszkévé tegye. Ma már nincsenek ilyen ambíciói, ma már csak meg akarja találni azt a varázslót, aki végetvetett az életének és bosszút állni rajta. Ha eddig nem tette meg.
Édesanyám
Danielle Bishop (née. Barebone) || Danielle és Brielle kapcsolata átlagosnak mondható, már amennyire ez ilyen kapcsolatokat annak mondhatják a fejvadászok berkein belül. Miután az apja meghalt, Brielle nagyon szeretett volna az anyjára számítani és rá támaszkodni, érezni, hogy nem maradt teljesen egyedül ebben a méltán elcseszett világban. Erre azonban nem volt lehetősége, ugyanis Danielle még jobban összeomlott, mint a lánya és jó néhány évbe tellett, mire valamennyire sikerült összekaparnia magát. Bár voltak idők, amikor Brielle ezért neheztelt rá, ma már megérti, hogy mi játszódott le akkor a nőben, miért volt képtelen ellátni őt és szorult a rokonok, majd ismerősök segítségére. Korában ő is boszorkányvadász volt, a szülését követően vonult vissza, majd a tervekkel ellentétben sosem ragadott újra fegyvert, hiába érezte úgy, hogy származása miatt szükség lenne rá.
Nagybátyám
Elijah Barebone || Kettejük kapcsolata meglehetősen szakmai. Hiába rokonok, hiába szereti Elijah mindennél jobban a húgát és unokahúgát, mióta apja örökébe lépve átvette a Fejvadászok Szövetségének vezetését elsődlegesen úgy gondol magára, nem mint családtagja. Ehhez mérten is viselkedik, oszt parancsokat, vagy épen küldi feladatokra a lányt. Elismeri a tehetségét, becsüli a kitartását, de még véletlenül sem kíván kivételezni vele, sőt, néha már-már többet vár el tőle, mint bárki mástól.
Apróságok
Amortentia
Lőpor, epres-túrós sütemény, margaréta,
Mumus
Az édesanyja halála.
Edevis tükre
Hogy az édesapja életben legyen
Hobbim
Céllövészet, olvasás, limonádékészítés,
Elveim
Pusztuljanak a boszorkányok és varázslók, bármi áron!
Amit sosem tennék meg
Sosem állna össze egy varázslóval sem. Skandalum! Már csak a gondolat is!
Ami zavar
Hogy léteznek olyanok, akik mágiát használva ártatlan embereket ölnek.
Ami a legfontosabb az életemben
A tulajdon élete. A Szövetség iránti hűsége.
Ami a legkevésbé fontos számomra
A boszorkányok indokai, hogy miért nem érdemesek a halálra.
Amire büszke vagyok
Arra, hogy amit a Szövetségen belül elért, azt a saját erejének és kitartásának köszönheti, nem pedig annak, hogy az alapítók leszármazottja.
Ha valamit megváltoztathatnék
Lásd.: Edevis tükre.
Így képzelem a jövõmet
Öregen és boldogan úgy, hogy sikerült elérni a célt és kiirtották az összes mágiahasználót.
Egyéb
Tűz elemű elemi mágus, bár ezt maga előtt is bőszen tagadja, hogy így lenne, holott használta már a képességét, nem is egyszer.
