Egész után be sem állt a szám. Csodálkozom, hogy a barátnőm nem ragasztotta még be. Mióta átmentem hozzá csak arról tudok beszélni, hogy a mai este lesz az igazi! A hajamat újra befestettem, így most aztán tényleg neon rózsaszín, ami kelleni is fog egy neon party-ba, Imádom a színeket, és csak hogy biztosan feltűnő legyek még a felsőm is neon sárga, amihez a sminkem is megy. Tuti észre fognak venni! Az már mindegy, hogy férfi vagy nő az illető, csak bárki, akárki, akit tudnék kedvelni jöjjön oda hozzám és… Na szóval igen, az én álmom az lenne, hogy mint a filmekben mikor megcsókol majd fellibben a lábam és tudni fogom, hogy ő életem szerelme. Barátnőm viszont annyira nem lelkesedik ezért a témáért, mert szerinte egy buliban nem fogom tudni megtalálni az igazit, miután itt igazi vérmániás barmok vannak és, ha kiderül, hogy a szüleim varázstalanok… Nagy baj lenne abból, hiszen ez mégiscsak egy elit varázslók számára tartott buli, ahova én nem tartozok. Nem tartozom se az aranyvérűek, se a gazdag elkényesztetett varázslók közé. De egy éjszakára én is jól akarom érezni magam! Meg nem biztos, hogy mindenkit csak a vér érdekel itt. Lehetnek ezek között is olyanok, akik majd magam miatt fognak szeretni. A varázsvilág regényeiben volt rá példa. Sőt, a játékokban is mindig ez van! Arthem is végül beleszeretett a hősnőbe hiába nem volt még tapasztalt ügyvéd. Szóval nekem is van esélyem. Bár nem szeretem a nyálas sztorikat, de nem tudok hazudni, magam is vágyok egy olyasmi kapcsolatra, ami talán picit lehetetlennek tűnik elsőre, de végül összejön. Ha egy játékkarakter lennék, akkor én lennék az, akit a két világ kitaszított… De aztán jönne az a valaki, aki nem szörnyként tekint rám, hanem egy különleges valakinek, aki majd elindítja a közös sztorinkat. Erre a gondolatra még izgatottabb lettem és ugyan már többször leintett a barátnőm, hogy ennyire ne legyek felvillanyozva, én mégis folytattam. Bár megígértem neki, hogy senkinek sem mondom el, hogy sárvérű vagyok. Akkor lehet ki is dobnak innen. Ezt persze nem akartam, így mélyen hallgattam erről. Mondjuk már így is nehéz volt befogni a pici számat, mert már ittam… Mivel kiskorú vagyok, így hivatalosan a buli helyszínén nem fogyaszthatok alkoholt. Kivéve, ha nem vesznek nekem! De valahogy meg csak fel kellett pörgetnem magamat, mert alkohollal sokkal könnyebb! Én is ellazulok és könnyebb lesz majd ismerkedni is. Hiába szeretnék valakit magamnak, kicsit azért félek is, így nem menne olyan könnyen, mint szeretném. Amint megérkeztünk húztam is a barátnőmet a parkettre, mert imádok táncolni. Végig vigyorogtam. Először nem is kerestem senkit, nem nézelődtem, hogy van-e valaki, aki esetleg érdekes lehet, csak kicsit élvezni akartam az estémet. Őszintén, azért bizonytalan voltam magamban. Sose volt még párom, de még egy vacak kalandom sem, pedig annyi ismerősöm van már túl ezen. Én pedig úgy érzem, hogy le vagyok maradva csak azért, mert senkinek sem kellettem még. Majd ma este! Érzem, hogy a mai este össze fog jönni. Apa is mondta, hogy reméli most már végre viszek is haza valakit. Ő szerintem az első embernek eladna, aki érdeklődne. Kettejük közül anyu volt az, aki mindig arra kért, hogy ne az első embernek adjam be a derekamat. Persze én se feltétlenül szeretném… De mi van ha ő az igazi?!
