I did't know you were there// Set & Lulu

To: Set

Mostanában egyre jobban kerülöm a tömeget. Nem is értem, hogy tud valaki meglenni így. Hánykolódni az emberek között, nagy zűrzavar és, majd szétrobbanó fej. A könyvtárban akartam ma tölteni az időmet, de valami kiment a fejemből. Vizsga időszak van és a könyvtár zsúfolásig megtelt. Ahogy szemem elé tárult a rakat könyv mögöttük a szőrös fejek, egyből sarkon fordultam az ajtóban. Így nem fogok tudni olvasni. A tóhoz nem szívesen megyek azután, hogy Briggs ott rám talált. A Tiltott Rengeteg előtti mezőre most nem mennék, a végén Gina azt hiszi rá várok csak elfelejtette. A klubbhelység sem jöhet szóba. Nincs kedvem a sok lány nyafogását hallgatni, hogy minek kell megint vizsgákat írni és, hogy fölöslegesek.
Szomorúan mentem végig a folyóson és a könyvet szorongattam. Úgy látszik nincs hova mennem. Nem fogok tudni olvasni.
Lassan haladtam a folyosón és azon agyaltam, hát ha van olyan hely ahova letudnék telepedni. Ekkor pillantottam meg egy számomra furcsa ajtót. Még nem láttam ezt a folyóson, pedig nemritkán járok erre.
Finoman megérintem a kilincset és lenyomom. Kíváncsiságom az egeket veri. Vajon mi lehet e mögött? Érezve, hogy nincs zárva körbe tekintettem. Nincs itt senki. Mindenki tanul a vizsgákra. Kinyitom a vaskos ajtót és benézek. Egy szép, otthonos szobatárul elém, melegséget áraszt és hívogató. A szoba közepén megpillantom az egyik professzort, aki épp a sakkasztalnál ül és játszik.
- Bocsánat, professzor úr! Nem tudtam, hogy itt van. - néztem le magam elé. Ismertem az érzést, mikor van egy hely, ahol egyedül lehetsz, senki sem zavar meg. És én ebbe most belerondítottam azzal, hogy megjelentem és felfedeztem a titkos helyét. Pedig nem is volt szándékos.

From: Lulu