HOLLÓHÁT - GRIFFENDÉL REAGOK

Team Ravenclaw

Lyanna Turpin | terelő

Őszintén szólva, az idei év kicsit sem alakult úgy, ahogy szerettem volna. Clyde nem véletlenül ültetett a kispadra, igaz nem mondtam el neki, hogy apa ügyén kívül mi zajlott otthon, ahogy azt sem, hogy az életem romokban hevert. Mégis, Astor kilépésével vissza kellett térnem a pályára.
Az orrom alatt morogva öltöttem fel a mezemet, már csak azért is, mert Potter tett egy kéretlen megjegyzést még a reggeli során, majd az unokatestvérem javasolt egy minden logikát mellőző taktikát. Ez épp elég volt, hogy a köd és a nyomorú életem által megbélyegezett hangulatomon rontson, így nem csoda, amikor megkezdődött a mérkőzés, akkor az első adandó alkalommal Jamest céloztam be egy gurkóval. Hiszen mindannyian tisztában voltunk vele, hogy ha egy csapat elveszítette a vezetőjét, akkor elszabadult a káosz. Oké, ez velünk nem eshetett meg, mert akármennyire is szerettem Clyde-ot, ettől függetlenül mindig úgy cselekedtem, ahogy helyesnek véltem.
Közben a csajok előretörtek, először Peggy célozta meg a bal oldali karikát, de annyira sűrű volt a köd, hogy csupán a kommentátoroktól tudtam meg az eredményt. Ők egyébként hogy a fenébe láttak mindent ilyen időben?
Peggy után még láttam, hogy Melody a kvaff a kezében elsuhant mellettem, és Tatiana ordításából kiindulva úgy vettem ki, a Griffendél őrzőjét azonnal sikerült nyomás alá helyeznünk. A kérdés már csak az volt, hogy Flora kivédte-e a támadásokat, vagy sem.

Team Gryffindor

Franklin Longbottom | terelő

Zenghettem volna ódákat arról, hogy milyen király barát voltam, elvégre a reggelinél úgy cibáltam el Jamest a Hollóhát asztalától, hogy ne legyen csoportos lincselés áldozata, azt azonban nem gondoltam volna, hogy ennyire belegázolt Lyanna lelkébe.
Mégis, valahogy az ösztöneim azt súgták nekem, hogy körözzek James közelében, és milyen igazam is volt, ugyanis a ködön keresztül is elcsíptem azt a gurkót, amelyet a hollóhátas lány küldött a legjobb barátom felé.
James természetesen nem azzal foglalkozott, hogy nagy eséllyel át fogják rendezni a képét, így az ütőmet meglendítve vágtam be elé, és ütöttem egy rövid passzt Margaret irányába, ugyanis az ellenfél hajtói közül ő volt az egyetlen, aki a látóterembe került.
− Haver, értem én, hogy Malfoy mellett már Turpinnek is elcsavartad a fejét, de ha így folytatod, akkor az ő gurkói fogják levinni a tiedet. Szerencséd, hogy vigyázok a seggedre – kiáltottam oda Jamesnek, még megvártam a válaszát, aztán csatlakoztam a csapat többi tagjához.
− Ne aggódj Flora, még csak most indult a mérkőzés! – biztattam Florát is, mert ismertem annyira, hogy tudjam, ha az elején nem mentek zökkenőmentesen a dolgok, akkor hajlamos volt ráfeszülni a mérkőzésre. Nem kellett volna, hiszen bőven volt lehetőségünk szépíteni, és a stressz egyáltalán nem segített rajta.
Amíg Florát próbáltam összeszedni, addig Madden monoton hangján hallottam, ahogy az eseményeket kommentálta, miszerint Livnek sikerült megcéloznia a jobb oldali karikát, de az eredményt a fejem mellett elrepülő gurkó süvítése miatt már nem hallottam.

Team Ravenclaw

Clyde M. Corner | terelő

Én nem tudom mi ütött James Potter-be, de biztosan nem a villám. Talán az agyára mehetett a Hugrabugos vereség, őszintén szólva nem is nagyon érdekelt volna, hogyha nem pont az én töklevembe köp bele a kviddicsszakértelmével és az új felállással. Tisztában voltam azzal, hogy Lyanna-t be kell állítanom, akármilyen lelki állapotban is van. Talán most ez fog segíteni neki a legtöbbet, ha egy kicsit levezeti a stresszt. Ilyenkor meg jönnek az ilyen mitugrászok, akiknek közük sincs a Hollóháthoz és beleszólnak az én látszólag logikátlan ügyeimbe. Ne legyek felháborodva egy kicsit sem?
A helyzet az, hogy minden dühöm elszállt, amikor odakint a pályán köd fogadott minket. Ennél sem kellett több. A meccs kezdete óta nem találom ezen a pályán a helyem. Valójában attól tartok, hogy az egyik csapattársamat ütöm meg a gurkóval, ezért se tudom szépen visszaütni Franklin ütését, ami sajnos Margaretet találja el az én bizonytalanságom miatt, azt hiszem. Ha jól sejtem, akkor ő volt az.
Amíg én itt szerencsétlenkedek, addig legalább Bonnie elég rendesen kivédi a támadást. Legalább az egyikünknek ez a meccs jobban kezdődik. De a Hollóhátas hajtók sem tétlenkednek! Amíg Margaret összeszedi egy kicsit magát, addig Melody megszerzi a labdát és egy váratlan pillanatban átpasszolja Maxwell-nek, aki megcélozza a Griffendélesek bal karikáját.

Team Gryffindor

Flora Travers | őrző

Még egyetlen csapattag sem tudja, hogy úgy indulok neki ennek a meccsnek, hogy nem lesz több. Nem hozhatok most szégyent magamra és rájuk azzal, hogy nem adok bele tényleg mindent. Mégis ez a lelkiállapot és a tudat, hogy legutóbb vereséget szenvedtünk, amiből én is rendesen kivettem a részem a borzalmas szereplésemmel, nem vetít előre semmi jót a mai napra nézve. Még az időjárás is komor, pedig napsütésre számítottam és azt vártam, hogy legalább az simogatja majd a bőrömet, ha már a karikákat olyan sután próbálom védeni minden alkalommal. Most is, alig kezdődött a meccs, máris találatot megcélozzák a karikát és pontot szereznek...
Megrázom a fejem, mintha ezzel a sok hülyeséget is elhessegetném belőle, ami egyébként mostanában sokat foglalkoztat, és igyekszem ide összepontosítani. Épp elkapom, hogy Rox mellett elsüvít egy gurkó, amit végül nem tud megküldeni a hollóhát játékosai felé, de talán nem is baj. Van még idő szépíteni.
Kicsit előrébb repülök, hogy követni tudjam az eseményeket még elkapom James bíztató tekintetét, mielőtt előre repülne a kvaffal és Rose-nak passzolva a hollóhát karikái felé törnének. Remélem a hajtóink szerencsésebbek lesznek ezen a meccsen, mint én, különben Merlin irgalmazzon a Griffendélnek.

Team Ravenclaw

Melody S. Fawcett | hajtó

Bonnie sajnos nem védi ki Rose támadását, pedig biztos vagyok benne, hogy ő nagyon igyekezett. Legszívesebben odarepülnék hozzá és megnyugtatnám, de most ilyet nem igazán tehetek. Egyrészt a meccs kellős közepén vagyunk és mindenki engem nézne ha látna is valamit a ködtől.
- Miért kell mindig ilyen balszerencsés időben játszanunk? - inkább csak költői kérdés volt, mintsem konkrét kérdés bárkihez aki meghallotta volna a sopánkodásomat. Éppen eközben Lyanna eltalálja a gurkót és a Griffendélesek fogója felé küldi.
Nem igazán láttam Peggy-t és Maxwell-t sem, de ahogy egyre közelebb és közelebb kerültem a Griffendélesek karikáihoz - valahol a pálya közepén lehettem igazából, nehéz lenne megmondani - mintha őket is megpillantottam volna. De a Griffendél hajtóit is, Peggy éppen a Woollongong Shimmy féle trükkel próbálta lerázni az ellenfél hajtóit cikcakkrepülésben. Sikerül is neki, majd a nála lévő kvaffot átpasszolja nekem és én gondolkodás nélkül elviszem a labdát egészen a Griffendélesek karikáiig és rápasszolok a jobb oldali karikára.
- Ez az! - csak ennyit mondok, remélve, hogy a köd ellenére a célzásom is sikeres lesz, bár mindez attól függ, hogy Flora kivédi a dobásomat vagy sem.

Team Gryffindor

James S. Potter | hajtó

Flora sikeresen kivédi Melody támadását, amitől szó szerint megörül a szívem egy kicsit, mert végre olyat védett, hogy csak ámultam és bámultam rajta. Sajnos Lyanna ütése eltalálja Cassandra kezét, de erős lány és hiszek abban, hogy ettől függetlenül még sikerülni fog a cikesz utáni hajszája a Briggs gyerekkel.
- Ügyes voltál, még több ilyet a meccsen és a Hollóhátnak esélye sem lesz a győzelemre! - próbálom meg egy kicsit lelkesíteni szegény lányt, hogy továbbra is valóban ilyen jókat védjen majd.
Annak érdekében, hogy én is teljesítsek és pontot szerezzek a Griffendélnek, megpróbálom megszerezni a labdát Maxwell-től. Üldözőbe is vettem. Eközben Franklin akkorát üt a gurkóra, hogy a pálya másik végéből a legsüketebb boszorka is meghallotta volna, hogyha ült volna egy a nézőtéren. Ha jól sejtem a gurkó a Hollóhátasok terelőjéhez Clyde seprűjéhez lett címezve. Talán ettől az újabb elképedéstől kicsúszik a kezemből a kvaff mielőtt elüthetném és így nem tudok rádobni a Hollóhátasok karikáira.