GRIFFENDÉL - MARDEKÁR REAGOK

− Elnézést kérek mindenkitől, hogy nem hallhatjátok Madden-bársonyos hangját, de úgy döntöttem, hogy ezt a mérkőzést én fogom végigkommentálni, mert a csodálatosan kedves társam képtelen pártatlan maradni, és amúgy is csak akkor végzi a munkáját, ha éppen Flora Travers-ről ábrándozhat! – ragadom magamhoz a mikrofont, és még szerencse, hogy nincs vezetéke, így a kommentátori boxból kimászva, immár egy kicsivel odébb folytatom az események közvetítését, mielőtt Madden magához akarná ragadni a szót. Abból pedig nem eszik, mert nekem jobban megy, és amúgy is unom már hallgatni, hogy folyton-folyvást összezavarja a Griffendél őrzőjét a sületlenségeivel.
− Tehát a két Lestrange-hajtó, Thales és Jericho megsorozza a Griffendél karikáit, de olyan, mintha valaki konfúziós bűbájt szórt volna rájuk, így a kvaff minden alkalommal elsüvít a karika mellett! Nincs itt egy Granger, aki megátkozta a fiúkat? Szerintem felül kéne vizsgálni ezt a mérkőzést, vagy elküldeni optikushoz szegény srácokat, de az tuti, hogy valami nagyon nem stimmel velük! – harsogom a mikrofonba, miközben átmászok a lelátón, hogy Madden véletlenül se akarjon követni. Talán a tanárok nem díjazzák ezt annyira, de még mindig azt mondom, hogy inkább az én hangom, mint Judy-é.
− Ezek után Olivia Leeland ugyan megküldi a Mardekár jobb oldali karikáját, de Hugh Shelby a kézsérülése ellenére csodálatosat véd! Az oroszlánok ezúttal nem szereznek pontot! Nagy tapsot Shelby-nek! Engem már találtak el a kezemen gurkóval, szóval higgyetek nekem, ha azt mondom, hogy nem élmény így játszani! – ülök le egy olyan ponton, ahol senkit nem süketítek meg.
− Olivia ismét karikára lő, de ez is úgy elsuhan, mint apám mellett a Trimágus Tusán a kínai gömblángsárkány. Jó, mondjuk azt tegyük hozzá, hogy apám elvakította a sárkányt, de Livvel nem hiszem, hogy ez történt volna – vonom meg a vállamat egykedvűen, és néha-néha a kommentátori hely felé lesek, hogy Madden nem közeledik-e.
− Ezután a Mardekárhoz kerül a labda, és némi passzolgatás után Jericho ismét gólt szeretne dobni a házának, de nem sikerül! Eközben Longbottomnak feltűnik, hogy talán nem a legkisebb játékost kéne Imanival terrorban tartania, így egy gurkót küld Jericho felé, akit el is talál, de nem elég erősen, így a mardekáros fiú továbbra is a seprűjén marad! – mély levegőt veszek, és eltűröm a kígyós sapka farok részét, mert zavar, hogy az arcomba lóg.
− Közben a Potter-Granger-Weasley csapat megrohamozza Shelby-t. Úgy tűnik, neki csak egy sérülés kellett ahhoz, hogy utána mindent is kivédjen! Hihetetlen ez a srác! A meccs elején nagyon nem találta a helyét, de jelenleg ő az egyik, aki remekel a meccs során!
Igazából, már érződik, hogy közeledik a meccs vége, hiszen a fogók egyre gyakrabban vetődnek a cikesz irányába. A tömeg tombol, az oroszlánok elég magabiztosan veszik át lassan az uralmat a pálya felett, de a Mardekár továbbra is elszántan küzd.
− Olivia egy újabb kísérletet tesz arra, hogy pontot szerezzen, de Shelby ismét nagyot megy! Közben pedig… MERLINRE! CASSANDRA ELKAPTA AZ ARANYCIKESZT! – üvöltöm teli torokból a mikrofonba, hiszen ez a meccs végét jelentette.
− Az eredmény ezáltal 260-70 a Griffendél javára! Gratulálunk az oroszlánoknak, de a mardekárosok se csüggedjenek, hiszen elég elszántan küzdöttek a mérkőzés során, és ha Griffendélt idén nem sikerült elverniük, de biztos vagyok benne, hogy a következő mérkőzések során szerencsésebbek lesznek! – zárom le hát a mérkőzést, miközben a játékosok leereszkednek a fűre, és még elcsípem, ahogy Longbottom üvöltve rohan Cassandrához, és a magasba emeli őt.
A Griffendél a mai napon ünnepelhet, és remélem, azért a Mardekár csapat nem törik össze teljesen. Közben pedig visszatérek Maddenhez, és az ölébe dobom a mikrofont.
− Na, most már mehetsz Travers után, én megyek a Mardekárt meglátogatni – hagyom ott a kommentátortársamat, hogy felajánljam a segítségemet a Leo Lestrange-nek abban, hogy esetleg miken javíthatnának az edzések során.