Make me your villain

Ada Lachlan nem érdemelte meg, ami rá várt. Nem éreztem bűntudatot miatta, de akkor sem szolgált rá, különösen azok után, ami a hírek szerint történt vele. Nem tudtam minden részletet - nem is érdekelt -, de amennyi eljutott hozzám, az éppen elég volt ahhoz, hogy tisztában legyek vele, mennyire rosszul alakult az élete az utóbbi hónapokban. Szomorú, de én tovább terveztem rontani rajta, a saját és a családom életminősége érdekében, ugyanis az én dolgaim sem alakultak a legjobban.
A Prófétában megjelent cikk óta a feje tetejére állt minden, már én sem tudtam számon tartani, hányszor szegezték nekem a Minisztériumban, interjúkon és sajtótájékoztatókon a kérdést, hogy: "tényleg igaz? Tényleg halálfaló volt, Mr. Dolohov?" A cikket nem törölhettem el a föld színéről, de Briggséknek attól még keresztbe tehettem.
Fionával nem kevés munkánk volt abban, hogy rájöjjünk, mivel árthatunk igazán Briggséknek. Bizonyos körökben sosem volt titok, hogy Russel Briggs mivel szerette tölteni a szabadidejét - gyakori volt politikusok esetén -, de erről senki sem beszélt és meg kevésbé rendelkezett róla bizonyítékkal. Fionával azonban történetesen tudtunk két emberről, akik nem csupán bizonyítani tudták a fiatalabb Briggs fivér kurvázásának tényét, hanem még több mocskot is tudtak rá zúdítani. Ada Lachlan volt az egyikük.
Előző nap bagolypostán üzentem neki, hogy másnap várom az irodámban délelőtt tizenegykor. Nem osztottam meg vele több részletet, időpontot sem egyeztettem vele, elvártam tőle, hogy szakítson rám időt - és úgy tűnt, sikerült is megtennie, ugyanis pontban tizenegykor bekopogott a titkárnőm az irodába, hogy értesítsen a látogatómról.
- Örülök, hogy ráértél. Ne haragudj, hogy ilyen hirtelen kerestelek fel, de igazán sürgős az ügy - álltam fel az íróasztalomtól, mikor Ada belépett az irodába, hogy kihúzhassam neki a velem szemközti széket. - Ülj le nyugodtan, gondolom, még sokat kell pihenned. Hallottam, mi történt, egyszerűen szörnyű, nagyon sajnálom... Ugye már jobban vagy?
Kedves, baráti indítás, elvégre nem vághattam azonnal a közepébe.