Finite Incantatem



 
Finite Incantatem
◇◈ We've all got both light and dark inside us ◈◇
Canon
és
keresett
karakterek

Jesse & Eadlyn

Anonymous



Jesse & Eadlyn Empty
Vendég
Vas. Nov. 08, 2020 11:46 pm

from Eadlyn
•• Üvegezés, avagy úgysem mered... ••
Beleszívok a jointba és nevetve adom tovább a mellettem ülőnek, miközben kifújom a füstöt. - Nehogy tovább add, rajtad a sor - és Beka erre a mondatra be is adja a derekát. Szív egy kört és pörgeti is az üveget. Tudom tudom, elég olcsó és maradi játék az üvegezés, de még mindig kreatívabb, mint a Felelsz vagy mersz, az Én még sosem-et pedig kimaxoltuk az elmúlt két órában. Elég sok dolog ki is derült így egymásról, de én aztán nem ítélkezem. Már az is csoda szerintem, hogy összeültünk egy ilyen partyra, nem szokásunk ilyeneket együtt csinálni, inkább festeni meg rajzolni járunk el valahova aztán kielemezzük egymás munkáit. A mai estét amolyan csapatépítőnek szántuk, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz ha már ennyire hasonló az érdeklődési körünk. Beka például ugyanúgy mágikus festészet szakra szeretne majd menni, mint én, de ezt a társaság nagy része elmondhatja magáról. Oké, ott van Jameson, ő mondjuk a mágikus fotográfiára, de így is velünk lóg a legtöbbet, mert állítása szerint inspiráló a környezetünk. Na ja, a művészlelkek tartsanak össze!
Pont rajta áll meg az üveg, ezért kettejüknek együtt kell teljesíteni a feladatot, amit kitalálunk. Mindig ez a legjobb része a dolognak. Már repkednek is az ötletek, hogy sétáljanak a vízen, vagy lassúzzanak a levegőben egy seprűn. - Küldhetnének szerelmeslevelet az egyik tanárnak valami elbűvölt csokival "téves címzéssel" - dobok be én is egy ötletet mire fel nagy huhuuuzásban törnek ki a többiek kárörvendve.
- Legyen Mallory Prof, és a csokitól Jamesonba szeressen bele - kontráz rá hirtelen Dave, akiről ma megtudtuk, hogy egy lajhár a patrónusa. Eddig is tudtuk, hogy nagyon slow életmódot folytat, de nem hittem, hogy még a patrónusa is ilyen.
- Szerintem McGalagonynak kéne küldeni és valaki macskájával. Képzeljétek már el a tanárnőt ahogy macskaként rámozdul mondjuk egy Mardis macskájára  - jön az újabb ötlet valakitől, ami már sokkal durvábban hangzik. Oh asszem beütött mindenkinek a pia meg a fű, mert a vihogást senki sem bírja abbahagyni ahogy elképzeljük a jelenetet.
Gyorsan megszavazzuk, hogy az utóbbi legyen és míg Beka meg Jameson a feladat teljesítésén ügyködik belőlünk tovább ömlik a hülyeség.
- Szerintetek Bagman tanfelügyelő különleges mosolya vagy Pollux Black begyakorolt politikusmosolya a szexibb? - kérdezi komoly arccal Lili és bekap egy mindenízű drazsét. Az arckifejezéséből úgy tűnik, hogy nem a finomabb fajtára nyúlhatott rá, de a témához visszatérve: Jesszus! Sosem hittem volna, hogy valaha, valaki ezt a kérdést feltenné, egyáltalán hogy lehet azt a két embert ilyen szemmel nézni? Szexibb? Milyen öregek már...
- Apakomplexusod van? - kérdezem meg hangosan a nyilvánvalót, de mire felfognám, hogy ezt ki is mondtam hangosan, már mindenki a tavat nézi ahogy megcsillannak rajta a lemenő nap utolsó sugarai. A színek táncot járnak nem csak a vízfelszínen, hanem az égbolton is. - Olyan gyönyörű - sóhajtok és előveszek egy újabb jointot, ezúttal epreset. Koppenhágában találkoztam először a gyümölcsös világgal e téren és azonnal levett a lábamról, de a virágosak se voltak rosszak. Most meg tök nehezen tudom beszerezni őket, de szerencsére az elvarázsolt csomagküldés elég jónak bizonyult eddig. Hallottam, hogy a varázslóknál néha a mandragórát szokták szívni, állítólag hasonló a hatása, de én nem merném kipróbálni. Mi van ha vihogás helyett visítanék, mint ők?

to Jesse
•• Razz ••©



Vissza az elejére Go down
Anonymous



Jesse & Eadlyn Empty
Vendég
Vas. Márc. 07, 2021 9:54 am

To Eadlyn
Nem tartottam elsőre jó ötletnek, hogy egy csapat felsőbbévessel összeverődve játsszunk. Akkor még nem egészen volt fogalmam arról, hogy a játék alatt mit értenek, mi pedig Finnel úgy beleestünk, mint a légy a cukros vízbe. De hát ő akart dumálni azzal a csajjal, a tudom is én minevével, aki végül nem is ment el. De mi már nem válhattunk köddé és tehettünk volna úgy, mintha csak eltévedtünk volna. Elég volt az, hogy egy valaki megismert minket, igen, mi voltunk azok a kölykök és igen mi ígértük ide magunkat. Egy csomag rágónak éreztem magam a sok nagyra nőtt menőző között meg a kicsit túlméretes lányok között. Nem tehetek róla, én nem tudom csodálni azokat a nagyra nőtt tejeskancsókat a mellkasukon, helyette inkább csak kussolva ültem a sarokban - ezsemigaz, mert az első slukk után, amire úgy kellett unszolni és amire Finntől kaptam egy csúnya nézést, be nem állt a szám és olyanon is röhögtem, ami amúgy baromira nem vicces.
- A macskák násza a Véres Báró morcos hörgésének romantikus megnyilvánulásával. - kontrázok rá, mert ez ott és akkor rohadt viccesen hangzik. Én már rég elvesztettem az időérzékemet és az a röpke 20 perc, amennyi ideje becsatlakoztunk, az is szinte óráknak tűnik. Ilyen az, amikor az ember fia elborul, mert olyat próbál ki, amit előtte soha, aztán úgy beüt, mint az orosz medve Putyinnal a hátán. De hogy be ne álljon a szám, tovább szövegelek mindenféle Kimúlásnapi partiról, Ehető Sötét Jegyről, vagy a legújabb süvegdivatról. Ne kérdezze meg senki, hogy hordok össze ennyi instant baromságot, de a következő, amire felocsúdok, hogy az egyik csaj rám néz és azt mondja: Tudodki anyakomplexusa.
- Te jössz, öcsi. Pörgess. - én pedig mint akinek először elmentek otthonról, fura pózban előre hajolok, pontosabban nyeklek és egy nyakatekert mozdulattal megpörgetem az üveget, egyenesen Eadlyn felé. Aztán már nem is tudom, hogy mi történik és hogyan, de a következő pillanatban eljutnak a szavak is hozzám.
- Igen, mártózzatok meg a vízben. - azt már nem tudom, hogy ki mondta a feladatot, de a helyeslés hamar eljut hozzám.
- Na de nem csak úgy, levetkőzve. - teszi is hozzá még lelkesebben, mire már talpon vagyok. Érzem, hogy a szavak ereje tarkón üt és egy kicsit elpirulok. Máris megkezdődött a kijózanodás, mert olyat nem szoktam csinálni, ami zavarba hoz. Ezt pedig nem szoktam mások előtt.
- Izéé... én nem... - próbálok kihátrálni belőle, de hátulról felhúzzák a pólóm és lerepül valahova a pokrócra landolva. Akaratlanul is magam elé kapom a kezeimet, aztán csak a sok röhögésre és a megjegyzésekre figyelek, ne legyél már gyáva hólyag. Vonakodva, de a nadrágom gombjához is eljut a kezem. Szóval csobbanni kellene? Végülis... alsóban nem olyan gáz, nem? Finnre nézek, de őt sem találom hirtelen. Megszédültem volna? Lehet.

Vissza az elejére Go down
 Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Engedélyek ebben a fórumban:

Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás: