Nincs is annál jobb (kinek mennyire jó), mikor meglátod a volt párodat mással. Kérdés az, hogy ezt mennyire tudja normálisan kezelni. Van aki kibukik rajta, van olyan akit szimplán nem érdekel. Rosszabb esetben van, hogy a múlton rágódik és nem nem a jó részén. Főleg ha az ember nem túl pozitív életszemléletű, nos igen én ebbe a kategóriában tartozom. Ami egyáltalán nem jó maximum arra, de arra a célra tökéletes, hogy jól fölbaszd az idegrendszeredet, pláne ha már alapjáratón ki van nyírva. Nem tudom, ki ez a másik srác, mert nem ismerem, csak azt tudom hogy nem akarom Stellát vele látni. Meg úgy senkivel sem, ami azt illeti. Maximum velem. Ezért döntöttem úgy, hogy odamegyek hozzájuk és számonkérem őket, főleg Stellát, hogy mégis mit is művel ezzel a másikkal. Akinek még a nevét sem tudom igazából. De mindegy is. - Mégis mit csinálsz itt? És ki ez a másik? Találtál mást? Aljas rágalom! Még a feltételezés is sértő, hallod? Na igen, nem tudok kibújni a bőrömből ez tény. De hogy még köszönni sem voltam képes neki, az még nekem is újdonságnak számított. Nem számítok semmi jóra, meg igazából válaszra se nagyon... ezek után ugyan miért válaszolna? - Most akkor mi van itt? Mi van veled? Velünk? Van egyáltalán valami is? Értetlenkedek, és igyekszem egyszerre mindent is megtudni a lánytól. De aki sokat markol keveset fog, tehát valószínűleg nem kapok semmi érdemleges választ, vagy új információt. Majd meglátjuk.
Vendég
Csüt. Aug. 20, 2020 10:23 pm
Armin & Stella
Épp Gideon-al beszélgettem, aki hiába volt Mardekáros de meghallgatott és elég jól összebarátkozott velem. Közösek az Asztronómia óráink és véletlenül mindig egymás mellett kötünk ki, de szigorúan csak barátok vagyunk. Sima barátok, különben is kiderült róla, hogy meleg és a srácokhoz vonzódik. De ezt nem igazán meri mások előtt – főleg a háztársai előtt felvállalni. Amúgy is elég furák a Mardekárosak, hát még ha egy meleg srác is közéjük tartozik, uhh mi lenne belőle ha rá jönnének. Épp azon filozofáltam, hogy megölelem Gideon-t és elköszönök tőle, amikor egyszer csak Armin szó szerint ránk rontott és kiakadt. Nem tudtam szegény reakcióját hová tenni. De mire szóhoz jutottam volna addigra már Gideon is megszólalt, hozzám képest mondhatni elég nyugodtan lereagálta az egészet. – Nyugalom haver, nem épp lenyúlom a csajod. De ha érdekel, pont te voltál a téma és azt mondta szeret. – itt ennél a pontnál Gideon lábára lépek. Azért ennyire őszintének nem kellett volna lennie Armin-nal. – Te… csak ne aljas rágalmazz itt nekem! Hallod? – szúrós szemekkel néztem Armin-ra. Nem viselkedhet így és ezt neki is tudnia kellene már. Nem igaz, hogy azt hiszi, hogy nekem most akárki is kell. Ő éppen elég volt az életembe, nem kell nekem más. Csak ezt ugye nem érti meg, mert makacs mint az öszvér. – Oké, én most azt hiszem inkább magatokra hagylak. – gondolom mivel látta, hogy semmi értelme közém és Armin közé állnia, hogy esetleg kibékítsen minket vagy hasonló, úgy dönthetett, hogy elmegy. – Nem tudom mi bajod van. De sürgősen felejtsd el ezt a hisztis énedet. – mutatok végig rajta, hogy egy kicsit nézzen már mélyen magába, mert amit tesz, leművel az nem normális dolog. – Addig meg nem fogok rendesen válaszolni, amíg le nem nyugszol.
