HomeGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Online muglik
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (16 fő) Vas. Márc. 13, 2016 1:19 pm-kor volt itt.
Adminok
Levin Dolohov

Profil
PM
Karakterlap

Dominic Linwood

Profil
PM
Karakterlap
Testvéroldalunk
Legújabb válaszok
Zara & Chris
by Christopher Broadmoor
Csüt. Júl. 07, 2016 1:49 am


Makepeace & Broadmoor
by Christopher Broadmoor
Kedd Jún. 28, 2016 3:09 am


London Life
by Vendég
Vas. Jún. 26, 2016 1:15 pm


Amelia Houghton
by Amelia Houghton
Szomb. Jún. 25, 2016 8:17 pm


Hírek
by Admin
Szer. Jún. 22, 2016 12:17 am


Playby lista
by Zara Rae Hale
Kedd Jún. 21, 2016 11:03 pm


Zara Rae Hale
by Admin
Kedd Jún. 21, 2016 10:39 pm


Liam várja szeretettel
by Liam Weasley
Pént. Jún. 17, 2016 8:38 pm


Dominic & Dolohovék
by Alexander Dolohov
Csüt. Jún. 16, 2016 7:54 pm


Julia & Dominic
by Dominic Linwood
Vas. Jún. 12, 2016 3:59 pm


Nathan & Carol
by Caroline Dolohov
Vas. Jún. 12, 2016 2:44 pm


Levin & Carol
by Caroline Dolohov
Vas. Jún. 12, 2016 2:14 pm


Xanthe & Jack
by Jack Durward
Szomb. Jún. 04, 2016 11:01 pm


Hataway keressetje
by Katherine Hataway
Szomb. Jún. 04, 2016 1:28 pm


Katherine Hataway
by Admin
Szomb. Jún. 04, 2016 12:01 pm


Ms. Granger & Mr. Dolohov
by Levin Dolohov
Pént. Jún. 03, 2016 11:45 pm


Nathan & Carol
by Caroline Dolohov
Csüt. Jún. 02, 2016 7:55 pm


Octavia Wright
by Octavia Wright
Kedd Május 31, 2016 6:57 pm


Gloria Dashwood
by Admin
Hétf. Május 30, 2016 10:24 pm


Tessa & Eliot
by Eliot Makepeace
Hétf. Május 30, 2016 10:01 pm



Share | 
 

 Victoire Weasley

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

avatar


Nem :
Kor : 20

TémanyitásTárgy: Victoire Weasley   Csüt. Márc. 24, 2016 11:26 pm




Victoire Weasley

b
Becenevem:
Toire, Vic, Vicky, Teddy leveleiben Julia

Nemem:

Születési dátumom:
1999. május  2.

Házam / Iskolám:
Griffendél - Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola

Évfolyamom:
7. évfolyam

Patrónusom:
Szurikáta

Pálcám:
szőlő, sárkányszívizomhúr, 11 hüvelyk, tűrhetően rugalmas

Vérem:
félvér


Otthon, édes otthon

Apám:
Bill Weasley
Hát ez valami ízig vérig apja-lánya kapcsolat talán. Vonzódom, vagy vonzom a veszélyes dolgokat, ahogy ő is, amit bizonyít a heg az arcán. Nem mondanám, hogy ő ennek örül, minthogy szeretne kék, zöld foltok nélkül, vagy legalábbis biztonságban tudni. De belefásult a számonkérésbe, így hát elfogadta, hogy ez a lényem része, pedig reménykedett, hogy ki tudja belőlem nevelni, viszont ez nem nevelés kérdése, ez öröklött és sorsszerű. Olykor szigorú, főleg velem, mint legidősebb, azonban sokszor is érzem, hogy büszke rám, és könnyen meg is tudom lágyítani a szívét.

Anyám:
Fleur Weasley
Ahogy apától örököltem a belső tulajdonságaim kirívó részeit, úgy anyától örököltem a véla génjeit. Benne azt hiszem egy szunnyadó anyatigris rejlik. Gondolom ezt abból, hogy sokszor teszi félre a munkáját, ha szükségünk van rá valamiben. Azt hiszem nem is nyugodna, ha bármelyikünket veszélyben tudja. Kívül belül ismer engem, mintha röntgenszeme lenne úgy lát át, de mindenkin. Pontosan tudja, ha csináltunk valamit. És tanácskéréssel is bármikor fordulhatunk hozzá. Hihetetlen, hogy mennyire gyönyörű, és mennyire szeret minket, szinte el sem hiszem, pedig így van.

Húgom:
Dominique Wealey
Jó nővérhez méltóan próbálok példát mutatni legalább tanulás téren, ez tűnik logikusnak, hogy Louis és Nicky is felnézhessen rám. Louis-t ez hidegen hagyja, Domi-nak meg nincsen rá szüksége. Hollóhátas, okos és gyönyörű. Nagyon büszke vagyok rá. Az egyetlen, akinek sikerül felhúznia az az öcsénk, aki viszketőport tesz a ruhájára, vagy eldugja a cuccait, esetleg összefestékezi őket, bár igaz ebben neki is van némi érdeme, ha szanaszét hagyja őket. Viszont a nővérük, vagyis az én dolgom az, hogy rendre utasítsam őket. Nem fárasztó ez, néha inkább mulatságos, viszont személyes érzelmek miatt nem döntök egyikük, vagy másikuk javára, inkább csak csendesítem a kedélyeket.

Öcsém:
Louis Weasley
Drága öcsikémnek nem a tanulás az erőssége, ám annál jobban ért ahhoz, hogy hogyan vágjon ártatlan képet, miközben ő volt a tettes, és hogyan törjön borsot mások orra alá, és esetünkben ez nemcsak képletesen értelmezhető. Kétségtelenül George bácsi nevelése, vagy keze van a dologban. Na de éppen ezért ő a legfőbb cinkosom és szövetségesem abban, hogy apáék ne tudjanak semmit arról, hogy én és Teddy. Szóval imádom a kis  nagyszájú kópét, még ha gyakorta kell is szétválasztanom őket a húgommal.

Párkapcsolatom:
Teddy és én.... Valami van közöttünk rózsaszín ködfátyolon több is, szóval alakulgat... nagyon is. De úgy döntöttünk nem mondjuk el anyáéknak, félve a helytelenítéstől, hogy mi van, ha vérfarkas lesz, vagy bármi, vagy a csipkelődéstől, sok kérdéstől, amire nem tudunk válaszolni, vagy esetleg magától Rita Vitroltól….  Na jó, az oka igazából az, hogy megvárjuk, amíg kialakul, és hogy mi alakul ki, és akkor aztán jöhet a családi publikum. Tehát pszt... Ez titok. Még akkor is, ha nem kellene mitől tartanunk.

A lélek tükre

Pozitív tulajdonságaim:
A legtöbb ember kedvesnek és mosolygósnak ismer, kivéve azok, akik ujjat húztak velem, vagy a kviddicspályán találkoztunk. Szóval mindaddig ez is vagyok valaki szemében, amíg nem ad okot rá, hogy arcot váltsak, de eltértem a tárgytól. Ahhoz képest, hogy nem keresem a kalandokat, a veszélyt, kedvelem az éles helyzeteket, a versenyhelyzeteket, ahol gyorsan kell döntenem, leleményesnek lennem, és pörgök, talán az adrenalin függőségem vezetett a kviddicshez is. Magabiztosnak tartom magam – már amikor… Aztán őszintének – már amikor. Mert ugye az, hogy nem mondok el mindent, az nem azt jelenti, hogy hazudok, nemde? A testvéreim miatt igyekszem még több pozitív tulajdonságot mutatni, vagy elsajátítani. Ezekben leginkább igyekszem, hogy én legyek az igazságos, bátorító, tapintatos, kötelességtudó, nyugodt, körültekintő, erős, védelmező – oké, ez nem szorul fejlesztésre -, szorgalmas nővér.  Ezért látszom komolynak, ugyanakkor imádok tréfálkozni és bolondozni.

Negatív tulajdonságaim:
Na, ez egy nagyon hosszú lista…. Makacs vagyok és csökönyös. De ez ráadásul öröklött. Ráadásul belelovallom magam a bajba, amikor kötekedem, szemtelenkedem, és lehetek mogorva és barátságtalan, ha érzéketlen tuskó vagy. Ha zaklatott vagyok, akkor pedig a lobbanékonyságom sem marad sokáig titokban. Ilyenkor az élet sem lehet egyszerű mellettem, úgy értem, ha nagyon végletesek az érzelmeim, olyankor rettentően lármás vagyok. Üvöltök, püfölök, ágyon ugrálok, és bármit csinálok felforgatva az életet. Továbbá nem nevezném magam nőiesnek olyankor sem, amikor csapzok az izzadtságtól, vagy bőrig áztam az esőben. Ezek cseppet sem lányos jellemvonások, de hát mit van mit tenni.  Aztán az, hogy a jegyeim jók, az sajnos nem áll összhangban azzal, amennyi dolgot képes vagyok elfelejteni.

Múltam:
Az élet furcsa fintora, hogy én éppen aznap születtem, amikor véget ért a második varázslóháború, amiben rengeteg ember elvesztette a szeretteit. Vagyis azt megfejelve egy évvel. Emiatt is kaptam a Victoire nevet a győzelem szóból. Ahogy én nőttem, a varázsvilág is úgy épült a romokból, szinte egy időben cseperedtem vele. A világgal, Teddyvel és a többiekkel. Szinte alig tudok olyan gyerekkori emléket, emléktöredéket felidézni, amikor nem egy sereg gyerek ül körben egy szobában, egy letakart, kitámasztott hatalmas takaró alatt párnákkal, plüssökkel és elemlámpával. Két testvérem és temérdek unokatestvérem van Weasley lévén, és akkor még ott van Teddy, aki szintén családtagnak számít, annyit volt velünk. Egyedül ő idősebb nálam, így amikor elég idősek lettünk, a szülők helyett mi lettünk az ügyeletes bébi csőszök, vagy legalábbis a segédek valamelyik felnőtt mellett. Össze kellett dolgoznunk, ha szökésben volt a kutya, eltűnt valaki, vagy valami. Ő még abban az ominózus pillanatban is mellettem ült, amikor menthetetlenül beleszerettem a kviddicsbe. 3 éves voltam, és elmentünk Ginny néni egy meccsére. Másra sem emlékszem, csak arra, ahogy torkunk szakadta szurkoltunk és kiabáltunk. Majd akkor is, amikor pár évvel később eldöntöttem, hogy ezt akarom csinálni. Csak egy dologban nem értünk egyet, hogy kinek szurkolunk. A sors iróniája, hogy ő a hibás az egyetlen olyan esetért, amikor valami jobban érdekelt, mint a világkupa döntője. Igaz ő harcolta ki, de a végére már egészen jól szórakoztam, amikor végigcsipkelődtük, végigbeszélgettük az egész meccset, de ez főleg akkor volt szórakoztató, amikor apa már annyira megelégelte a dolgot, hogy beült közénk, majd rájött, hogy ez nem használ, és az zavarta, hogy átbeszéltünk rajta, úgyhogy inkább visszakullogott az eredeti helyére….  Szóval a gyerekkoromból mozgalmas képek villannak elém. A rengeteg közös vacsora, utazás a meglehetősen nagy családommal. Néha úgy felsejlenek azok a képek, amikor apa mondja: „Nem szabad.”, amikor a kislánya éppen a konnektorba nyúlna, vagy egy kisfiúval verekedett, vagy gondolta megnézi a tájat a fa, vagy a farakás tetejéről. Vagy amikor hisztit csaptam – állítólag -, amikor a húgom első szavait ízlelgette, így nem hallották, anya-e, vagy apa. Vagy amikor furcsaságokat kezdtem művelni odahaza, és a plafonhoz vágódott egy serpenyő, vagy papírlapok táncoltak végig a házon, tönkretéve anya aznapi munkáját. Vagy amikor óvatoskodva, a szüleim kezével kísérve, karomba vettem az öcsémet. Majd jött az a bizonyos levél, amit valahogy féltem megkapni. Valahogy túl komfortos volt otthon, nem voltam biztos benne, hogy el akarok menni. Otthon minden ott volt, amire úgy éreztem szükségem volt, és egy kicsit fájt a tudat, hogy kimaradok mindenből, miközben mindenki más még otthon van, nekem meg az iskola jutott jó messze. Egy rohanás volt az a pár nap utána. Pálca, egy Gilbert nevű bagoly, hogy kacskaringós gyerekírással levelet küldhessek haza, könyvek, talár, üst, seprű. Aztán át kellett hajtanom egy falon, egy olyan vonathoz, ami a muglik szerint nem is közlekedik. Aztán felszállni rá, és tök egyedül maradni, egy hatalmas épületben, szigorú, bibircsókos orrú, öreg tanárokkal. Nem volt túl bizalomgerjesztő, és nem akartam szégyent hozni a családomra. A ’honnan jöttem’ túl nagy nyomás volt. Mi van, ha nem felelek meg? Ha én nem leszek majd olyan kiváló, mint apa vagy anya. Azonban ott is ott volt nekem Teddy. Egyszerűen csak megfordította a ’honnan nézem’ szempontot, és kihívást gyártott számomra, ami már felpezsdítette a fantáziámat. Mint a legtöbb Weasley nem lógtam ki a sorból, a Teszlek süveg a Griffendélbe osztott, most már büszkén mondhatom, jogosan. Ha gondom volt először Tedhez loholtam segítségért, ő vitte sikerre a leckeakciókat, ha nekem megfeküdte a gyomromat – már persze, ha tudta az adott dolgot. Aztán év évre, és követtek minket az ikrek, majd a húgom. Családi örökségként, azt hittem ő is griffendéles lesz, akkor ért a hideg zuhany, amikor ő a Hollóhátba került. Vagyis nem jéghideg, csupán meglepődtem, viszont örültem neki. Most már azon sem lepődöm meg, amikor ő többet tud valamiről, mint a nővére. Majd amikor az öcsém is megérkezett, a suli idejére teljesen át kellett vennem apa és anya szerepkörét, nekem kellett fegyelmeznem, igazságot tennem, 24 órás házi- és segélyszolgálat lettem. Előbbit főleg öcsém szokta használni. Persze mindeközben edzésre jártam, ugyanis harmadikban erőm megfeszítve, és kiügyeskedve bekerültem a házam csapatába, mint hajtó. Elkezdtem kitaposni a jövőm útjait, s a lábam előtt még sok minden áll. Emellett igyekeztem megtartani a ’példás nővér’ imidzsemet. Ja, és hogy ne legyen olyan egyszerű az élet, sikeresen belehabarodtam Teddybe. Egészen pontosan ez még gyerektitok, sok-sok apró lakat alatt. Ezt az évet végigleveleztük, nem győzöm várni a baglyát. De hogy le ne bukjunk, mert izgalmas, h a titkoljuk, meg miért is ne, hiszen ki tudja mi lesz belőle, csírájában még ne kürtöljük világgá, ha nehéz is, magunkban tartani, álnevet használunk. Így ha érkezik egy bagoly egy levéllel Julia névre, az bizony az enyém. Az öcsém természetesen erre épít, ugyanis gyakorta kér valamit cserébe, hogy odaadja, ha éppen ő fogta el a baglyot…. De hát ilyen ez….

Külsőm:
Hosszú, szőke lobonc, világos szemek, viszonylag vékony, már-már tökékenynek tetsző alkat. Ám ez ne tévesszen meg senkit, korántsem vagyok olyan törékeny alkat, főleg ha kviddicsről van szó. Na de visszatérve, a külsőm nem arról árulkodik, hogy "Weasley ivadék" vagyok, ahogy ezt Ron bácsi szokta mondani, leginkább anyám vonásait utánozzák. Inkább természetben vagyok fiús, nem pedig öltözködésben. A ruháim nagyobb részében azért mégiscsak megmutatkozik, hogy lány vagyok.


A madarak csiripelték

Amortentiám:
Fahéj, forró csoki, esőszag, dohos könyvszag, frissen lakkozott fa és fűillat.

Mumusom:
Egy újabb háború. A nevem mindig emlékeztet rá mikor születtem, számomra a családbeli veszteség Fred nagybácsikám, akit sosem ismerhettem meg, viszont Teddy elárvult a harcok miatt. Én ezt sosem tudnám elfogadni, sosem lennék képes túllépni rajta és boldogan élni.

Edevis tükre:
Egy jó nagy családi haccáré minden uokatestvérrel, nagybácsival, nagynénivel, Teddyvel és a szüleivel.

Hobbim:
Kviddics minden mennyiségben, és mivel apára ütöttem bármi, aminek más a közelébe se menne.

Elveim:
Úgy élj, ahiogy szeretnél. Az légy, amivé lenni vágysz. Hozd ki mindenből a legtöbbet. Becsüld az időt. Szeretetet adj, és azért küzdj.

Amit sosem tennék meg:
Amíg valaki a családommal nem szórakozna, valószínűleg sosem lennék képes ölni.

Ami zavar:
A pletykák hada, ami körülzsongja az embert. Ezekbe nemcsak azt értem bele, ami rólam szól, hanem az összes többit is.

Ami a legfontosabb az életemben:
A családom. Szűkebb és tágabb értelemben is.

Ami a legkevésbé fontos számomra:
Az hogy letörik-e a körmöm, vagy sem, szóval amikkel nem érdemes foglalkozni, nem mintha heti-, vagy akár évi szinten egyáltalán műkörmöshöz járnék, ahogy a korosztályom teszi.

Amire büszke vagyok:
Mindenre, amit eddig elértem, amit a családom tett, illetve a két tesómra is ilyen, vagy olyan értelemben.

Ha valamit megváltoztathatnék az életemben:
Többet tanulnék, és igyekeznék jobban hatni Louisra, hogy felébredjen benne az a zseni is, aki mindent tud, nemcsak az, aki kiválóan üzletel velem egy levélért.

Így képzelem a jövőmet:
Kviddicseznék, mint Ginny néni, aztán nagy családom lenne azt hiszem Teddy oldalán.

Egyéb:
Nyolcadrészt véla vagyok anyai dédnagyanyám révén




Playby:
Amanda Seyfried

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


TémanyitásTárgy: Re: Victoire Weasley   Pént. Márc. 25, 2016 12:42 am




Elfogadva


Abban biztos lehetek, hogy Victoire-t nem kell félteni semmitől. Egy határozott, magabiztos lány, aki gond nélkül meg tudná védeni magát, ha bajba kerül. Ez igazi Weasley vonás, ebben valóban ütött az apja családjára, de valójában az anyja is legalább ilyen erős jellem. Remek tagja a háza kviddicscsapatának és remélhetőleg az ezt érintő vágyai is teljesülnek majd később, akár belőle is lehet hivatásos kviddicsjátékos. És ki tudja, talán még Ted Lupinnal való kapcsolata is teljes sikereket fog elérni.
Nincs más dolgod, csak hogy meghirdesd a keresettjeidet, lefoglald a playby-t, és már mehet is a játék!




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 
Victoire Weasley
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Finite Incantatem :: Offtopik :: Karakterek :: Félvér-
Ugrás: