HomeGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Online muglik
Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (16 fő) Vas. Márc. 13, 2016 1:19 pm-kor volt itt.
Adminok
Levin Dolohov

Profil
PM
Karakterlap

Dominic Linwood

Profil
PM
Karakterlap
Testvéroldalunk
Legújabb válaszok
Zara & Chris
by Christopher Broadmoor
Csüt. Júl. 07, 2016 1:49 am


Makepeace & Broadmoor
by Christopher Broadmoor
Kedd Jún. 28, 2016 3:09 am


London Life
by Vendég
Vas. Jún. 26, 2016 1:15 pm


Amelia Houghton
by Amelia Houghton
Szomb. Jún. 25, 2016 8:17 pm


Hírek
by Admin
Szer. Jún. 22, 2016 12:17 am


Playby lista
by Zara Rae Hale
Kedd Jún. 21, 2016 11:03 pm


Zara Rae Hale
by Admin
Kedd Jún. 21, 2016 10:39 pm


Liam várja szeretettel
by Liam Weasley
Pént. Jún. 17, 2016 8:38 pm


Dominic & Dolohovék
by Alexander Dolohov
Csüt. Jún. 16, 2016 7:54 pm


Julia & Dominic
by Dominic Linwood
Vas. Jún. 12, 2016 3:59 pm


Nathan & Carol
by Caroline Dolohov
Vas. Jún. 12, 2016 2:44 pm


Levin & Carol
by Caroline Dolohov
Vas. Jún. 12, 2016 2:14 pm


Xanthe & Jack
by Jack Durward
Szomb. Jún. 04, 2016 11:01 pm


Hataway keressetje
by Katherine Hataway
Szomb. Jún. 04, 2016 1:28 pm


Katherine Hataway
by Admin
Szomb. Jún. 04, 2016 12:01 pm


Ms. Granger & Mr. Dolohov
by Levin Dolohov
Pént. Jún. 03, 2016 11:45 pm


Nathan & Carol
by Caroline Dolohov
Csüt. Jún. 02, 2016 7:55 pm


Octavia Wright
by Octavia Wright
Kedd Május 31, 2016 6:57 pm


Gloria Dashwood
by Admin
Hétf. Május 30, 2016 10:24 pm


Tessa & Eliot
by Eliot Makepeace
Hétf. Május 30, 2016 10:01 pm



Share | 
 

 Levin & Carol

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

avatar


Nem :
Kor : 20

TémanyitásTárgy: Levin & Carol   Csüt. Márc. 17, 2016 7:11 pm

Levin & Carol
Ebéd közepén repült oda hozzám apa baglya, levéllel a lábán. Nem számítottam semmire, meglepett az érkezése, hát még az, amit a borítékban találtam. Azt írta, hogy estefelé eljön a Roxfortba, mert mindenképpen beszélni akar velem, fontos dologról van szó, halaszthatatlan. El sem tudtam képzelni, mi lehet az, mindenesetre nem voltak túl jó megérzéseim ezzel az egésszel kapcsolatban. Apa egyszer sem járt még miattam a Roxfortban, pláne nem úgy, hogy velem akart volna beszélni. Mindig megvárta a következő roxmortsi hétvégét, vagy elmondta levélben, hogy mi a helyzet, amikor nem volt annyira fontos. De itt még nem járt, ilyen pedig tényleg nem fordult elő, hogy alig néhány órával előtte szólt volna valamiről. Apa mindent előre megmondott, semmit sem halasztott az utolsó pillanatra.
Az előtérben vártam rá, a lépcsőn ülve. Mivel még nem járt erre és nem ismerte a terepet, meg amúgy sem beszéltünk meg semmi konkrétumot, csak azt, hogy mikor érkezik. Úgyhogy ott ücsörögtem, és amíg vártam, azon agyaltam, mi lehet ennyire fontos. Rosszabbnál rosszabb gondolatok férkőztek a fejembe. Leégett a kúria, meghalt valaki a családból, ki tudja, talán a színházzal van valami, vagy ami még rosszabb, Nathannel van valami... Erre kevés esély volt, pláne úgy, hogy apától tudjam meg, de mégis megfordult a fejemben.
Amikor megláttam, hogy megérkezett, felpattantam és rögtön odasiettem hozzá.
- Szia. Mi volt ilyen fontos? Keressünk valami üres helyet? Ugye nincsen semmi baj? -hadartam. Minél tovább várakoztam, annál idegesebb lettem, és most már szinte tényleg pánikoltam.

_________________
Az ősz hideg, vad záporában
Így lesz a rétekből mocsár
S tar erdő, mely halálra vár
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar


Nem : Férfi
Kor : 37

TémanyitásTárgy: Re: Levin & Carol   Csüt. Márc. 17, 2016 11:29 pm


Carol & Levin

Tulajdonképpen Pollux Black ötlete volt, de én örömmel beleegyeztem. Hosszú ideje panaszkodott már Hector miatt, aki hamarosan betöltötte a huszonnyolcadik életévét és még csak menyasszonyt sem kerített magának. Jelenleg ezt az aranyvérű társadalom nem engedhette meg magának, amennyiben fenn akartuk tartani a tradícióinkat. Annak idején elrendezett házasságokkal könnyűszerrel megoldották ezt az égető problémát, így vettem feleségül Oliviát közvetlenül az iskola elvégzése után. Akkoriban ez volt az elvárt, most már senki sem vette ennyire szigorúan a tradíciókat. Azonban itt volt az ideje, hogy újra átgondoljuk ezt az engedékenységet.
Természetesen a terveim között szerepelt valahogy úgy alakítani a dolgokat, hogy Carol aranyvérűhöz menjen feleségül, más szóba sem jöhetett. Eddig viszont úgy gondoltam, hogy a lányom ezt bizonyára magától is tudja, és ha eljön az idő, a megfelelő körökből fog magának férjet választani. Azonban Pollux ajánlatát nem vehettem félvállról, elvégre nagyon előnyös volt, mindkettőnk számára, és nem csupán a családjaink szempontjából, hanem az aranyvér-kérdés oldaláról is megvizsgálva a dolgot. Hosszas tanakodás és napokon át tartó egyezkedés után végül rábólintottam. Hector Blacknél lényegében senkivel sem járhatott volna jobban a lányom, és ez fordítva is igaz. Ők legalább kedvelik és ismerik is egymást, ami például nekem nem adatott meg ennyi idősen.
Lelkiismereti kérdésnek vettem, hogy ne levélben értesítsem Carolt a tényállásról, így küldtem neki egy baglyot, hogy délután ötkor szeretnék vele találkozni az iskolában. Nem volt nehéz elintéznem, hogy beengedjenek sürgős családi okokból - megvoltak hozzá a kapcsolataim.
Ezelőtt sosem jártam még a Roxfortban, a birtokra sem tettem be a lábam, így valóban minden kis négyzetmétere új volt számomra. Nem lehetett közvetlenül a birtokra hoppanálni, így kénytelen voltam szemerkélő esőben felcaplatni Roxmortsból, hogy aztán a fél birtokon átküzdve magamat, végre eljussak a kastélyig. Már szinte előre felidegesítettem magam a rám váró tanácstalan bolyongáson, de hatalmas szerencsémre Carol már az előcsarnokban várt rám. Mindennek tűnt, csak épp nyugodtnak és boldognak nem, hogy láthat engem.
- Szia. Nincsen semmi baj, csak valami személyesről szeretnék veled beszélni. Úgy éreztem, hogy ezt jobb, ha nem levélben írom meg. - Körbenéztem, de természetesen lövésem sem volt róla, merre kéne elindulnunk. - Keressünk valami nyugodt helyet, ahova leülhetünk. Rád bízom magam, te ismered a terepet.
Meg kellett állapítanom, hogy barátságosabb kisugárzással rendelkezett az iskola, mint a Durmstrang. Bár ki tudja, sok idő eltelt azóta, hogy én oda jártam, talán már az én régi iskolám is pozitív változásokon ment keresztül.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar


Nem :
Kor : 20

TémanyitásTárgy: Re: Levin & Carol   Pént. Márc. 18, 2016 4:16 pm

Levin & Carol
Nem arról volt szó, hogy nem örültem annak, hogy láthatom apát. Mindig örültem, amikor sikerült találkoznunk így iskolaidőben, de tényleg féltem attól, hogy valami komolyabb baj történhetett. Az első mondatával azonban efelől rögtön megnyugtatott. Éreztem, ahogy elernyednek a megfeszült izmaim és lassan kifújtam a levegőt. Hiába volt bennem még mindig a gyanú, hogy valami nem stimmel, attól még a nincsen semmi baj igazán pozitív hatással volt rám.
- Oké. Mindjárt keresünk egy üres termet, az jó lesz. -Valami személyesről szeretne velem beszélni. Mégis mi lehet ennyire személyes, hogy nem akarja levélben megírni, és ilyen halaszthatatlan? De minek is agyalok rajta, úgyis mindjárt fel fog világosítani mindenről.
Elindultam a folyosón az első tantermek felé. Az egyikben néhány hollóhátas srác tanult, őket ott is hagytam és továbbmentem. A következőben még a tanár tevékenykedett valamivel. El sem akartam hinni, hogy mindig üresek a termek, bezzeg amikor kéne az üres terem, akkor nincsen. Biztos ez is valamelyik okostojásnak a törvénye...
- Szuper, ez üres -jelentettem be, amikor a mágiatörténet teremben egy árva lelket sem találtam. Beléptem az ajtón és automatikusan a szokásos helyem felé vettem az irányt, ahol le is dobtam magam a székemre. Várakozásteljesen néztem apára. - Szóval, mi ilyen fontos?
Nem idegeskedtem. Mégis mi okom lett volna rá? Azt mondta, nincsen semmi baj, akkor pedig tényleg nem lehet semmi baj.

_________________
Az ősz hideg, vad záporában
Így lesz a rétekből mocsár
S tar erdő, mely halálra vár
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar


Nem : Férfi
Kor : 37

TémanyitásTárgy: Re: Levin & Carol   Pént. Márc. 18, 2016 9:08 pm


Carol & Levin

Némán követtem Carolt, közben pedig próbáltam memorizálni az útvonalat. Tartottam tőle, hogy nem fog visszakísérni, miután közöltem vele a nagy hírt, ez esetben pedig egyedül kellett kijutnom az előcsarnokig. Márpedig jó pár folyosón végighaladtunk, amíg végre talált egy üres termet. Mellesleg egészen lenyűgöző volt a kastély belülről, hiányzott belőle az a zord hidegség, amely a Durmstrangot jellemezte. Zordság és nagyság - utóbbi itt is jelen volt, beleivódva a falakba, csak éppen sokkal otthonosabban. De nem fogott el semmilyen érzés e kapcsán. Itt is ugyanolyan rosszul éreztem volna magam, mint a Durmstrangban, innen is épp úgy kilógtam volna, mint onnan, ha nem még jobban. Úgyhogy egy percig sem bántam, hogy nem ide jártam. A Durmstrangban legalább megválogatták, hogy kiket vettek fel.
Becsuktam magunk után a teremajtót, majd leültem Carollal szemben az egyik pad tetejére. Kínos vagy sem, de az iskolapadok túl alacsonyak lettek volna számomra. Így is kellemetlenül éreztem magam, a legkevésbé sem idevalónak. De muszáj volt eljönnöm, ezt egyszerűen nem közölhettem vele egy levél utolsó néhány, mellékes soraként.
- Néhány napja megkeresett Pollux Black, kivételesen nem pártügyben - kezdtem bele, még tőlem is meglepően kimért hangon. - Ki akarja házasítani Hectort. Egyre kevesebb az aranyvérű, és ha már mi sem tartjuk meg a tradíciókat, akkor tényleg nincs jövőnk, különösen nem ebben a mostani rendszerben.
Tartottam egy kis szünetet, mert bár előre elterveztem mit fogok mondani, most mégis feszélyezve éreztem magamat. Ha az apám most látott volna, biztosan szörnyen csalódott és dühös lett volna. Persze ő már nem élt, ezáltal nem is tudhatta, milyen lelki tusát vívtam éppen magamban. Pedig ő biztosan rásegített volna egy kijózanító pofonnal.
- Tudom, hogy ezt veled is meg kellett volna beszélnem, de Pollux gyors választ akart. És tulajdonképpen kedveled Hectort. Jó ember, van munkája és szép öröksége, rá merlek bízni. Biztosan jó férjed lesz. - Utólag már én is éreztem, hogy nem ilyen sunyi módon kellett volna körbejárnom a dolgot, amíg végül az utolsó mondatból megérthette a lényeget. Foghatnám a munkámra, hogy még ilyenkor is addig csűrtem-csavartam a szavakat, amíg kedvezőbbnek nem hatottak, de ez annál mélyebbről fakadt.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar


Nem :
Kor : 20

TémanyitásTárgy: Re: Levin & Carol   Pént. Márc. 18, 2016 9:55 pm

Levin & Carol
Minden figyelmemet apának szenteltem. Éreztem, hogy fontos dologról volt szó - ami már akkor elég egyértelmű volt, amikor itt keresett fel -, és nem akartam semmit félreérteni. Jól is tettem. Már akkor végigfutott a hátamon a hideg, amikor Pollux Blacket és Hector kiházasítását említette. Nem tudtam, mitől van ennyire erős balsejtelmem, meg sem fordult a fejemben, hogy mit akar ezzel apa mondani.
Nem szóltam közbe, akkor is csendben maradtam, amikor elhallgatott és szünetet tartott. Nem akartam megszakítani, tudtam, hogy jobb lesz, ha először végighallgatom, mit akar mondani.
A következő mondatai hideg zuhanyként értek, mintha valaki egy vödör jeges vizet öntött volna a nyakamba. Nem, ezt nem gondolhatja komolyan. De, de komolyan gondolja. És Pollux Black is komolyan gondolja. És már el van rendezve minden, innen nincsen visszaút. Persze ha lett volna, akkor sem mertem volna ellenkezni.
- Értem -nyögtem ki, amikor végre meg tudtam szólalni és feldolgoztam, amit mondott. Reméltem, hogy nem látszom teljesen falfehérnek, igazából azt reméltem, hogy egyáltalán nem látszik rajtam, mennyire lesokkolt, amit mondott. -Hector... Hector tud már róla? -Mindenképpen beszélni akartam vele, minél hamarabb.
Ekkor tudatosult bennem, mennyire naiv és ostoba voltam. Abban a hitben éltem, hogy velem ez nem fog megtörténni. Mindenkit hamar férjhez adnak, én pedig úgy voltam vele, hogy ha eddig nem történt meg, hát most sem fog. Arról álmodoztam, hogy majd én és Nathan... Milyen gyerekes voltam. Ideje felnőnöd, Carol. Éppen ideje.

_________________
Az ősz hideg, vad záporában
Így lesz a rétekből mocsár
S tar erdő, mely halálra vár
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar


Nem : Férfi
Kor : 37

TémanyitásTárgy: Re: Levin & Carol   Pént. Márc. 18, 2016 10:25 pm


Carol & Levin

Vártam, hogy nekem essen, ellenkezzen, elhordjon mindennek és hisztizzen, ahogy most egy normális tinilánynak tennie kellett volna. Ehelyett azonban beletörődött a helyzetbe, és ettől csak még kellemetlenebbül éreztem magam. A lelkem mélyén arra vágytam, hogy kezdjen el velem üvölteni és mondja azt, hogy nem lesz így, amíg fel nem kapom a vizet és azt nem mondhatom, hogy ilyen viselkedéssel aztán ne is várjon mást. De ez nem így történt. Miért volt Carol ilyen jó gyerek?
Sápadt volt, le sem tagadhatta volna, hogy letaglózta a hír. De ez nem az a helyzet volt, amelyikben én megnyugtathattam volna, amikor valójában én voltam az állapotának az oka. Meg Pollux Black, de főként én, hiszen akár nemet is mondhattam volna. De ostoba lettem volna azt tenni...
- Valószínűleg már elért hozzá Pollux levele, de nem tudom biztosan. Nyugodj meg, nem tudta meg előbb, mint te. - Micsoda remek nyugtatás, csak gratulálni tudtam magamnak. - Ha nem róla lenne szó, nem mentem volna bele. De róla tudom, hogy jó dolgod lesz mellette.
Tulajdonképpen miért is mentegetőztem? Meghoztam egy döntést, amit nagycsaládfőként feltétlenül meg kellett hoznom. Ezek után felesleges volt itt szabadkoznom a saját lányom előtt. Mást viszont nem tudtam neki mondani, a csend pedig rendkívül frusztrált.
A tekintetemet a falra függesztett mágiatörténet kronológiára szegeztem. Rettentően bosszantott, hogy az egyik sarka balra dőlt, megbontva ezzel a megnyugtató szimmetriát. Nem mentem oda megigazítani, elég érdekesen jött volna ki. Viszont egyszerűbb volt Gellert Grindelwald születési dátumát bámulni, mint határozottan és döntésem helyességének teljes tudatában belenézni a lányom szemébe. Igen, olykor még én is elbizonytalanodtam, és igen, a legkevésbé sem volt tőlem egyenes viselkedés, amit most produkáltam.
Most éreztem csak igazán, milyen nehéz egyszerre vállalni az örökségként rám maradt szerepet és a jó apa modelljét. Utóbbira talán sosem volt esélyem, és nem csak az előbbi mellett. De ezt meg kellett tennem, képmutatás lett volna részemről, ha éppen a saját lányomat húzom ki az aranyvérű kötelességei alól. Mégis ki követett volna minket Linwooddal, ha nem élünk az általunk hirdetett elvek szerint? A bizalom egyik alappillére a hitelesség. De ez nyilván cseppet sem vigasztalja Carolt.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar


Nem :
Kor : 20

TémanyitásTárgy: Re: Levin & Carol   Pént. Márc. 18, 2016 10:47 pm

Levin & Carol
Normális esetben tényleg azt tettem volna. Nekiestem volna, olyan hisztit levágtam volna, amilyet még soha eddig. Nem, nem tettem volna ezt. Magamban őrjöngtem volna, zokogtam és csapkodtam volna, de nem őelőtte. Bármiről is lett volna szó. Az nem én voltam. Ez viszont kellően váratlanul ért ahhoz, hogy még egy várható reakciót sem tudtam kicsikarni magamból.
Nem értettem, miért pont ezzel próbál vigasztalni. Nekem semmivel sem lesz jobb vagy rosszabb, ha előbb tudom meg, mint ő. Csupán annyiban segít, hogy mehetek-e egyenesen hozzá, vagy várnom kell-e még, de ezek szerint nem lesz erre szükség. Mehetek majd azonnal beszélni vele. Bele sem mertem gondolni, mennyire kínos lesz ez.
- Igen, mellette jó dolgom lesz -ismételtem el, amit mondott. -Szeretem Hectort, nem lesz ezzel probléma. -Igyekeztem határozottan beszélni, olyan hangon, ahogy mindig szoktam, de ez most nem sikerült teljesen.
A pad alá rejtettem a kezeimet, összeszorítottam a két öklömet, hogy ne remegjenek. Ezt sokáig nem fogom tudni teljes mértékben feldolgozni. Hectorra gondoltam, aztán Nathanre, aztán megint Hectorra. Kiskorom óta ő állt hozzám mondhatni a legközelebb, egyszerre tekintettem rá bátyámként, legjobb barátomként és az én nagy, erős hősömként. Nem akartam, hogy mindez megváltozzon, mert ez volt számomra a legfontosabb. Egy stabil támaszt nyújtott az életemben, legalább annyira mint apa, Fred és Liam, az a néhány ember, akiket a legközelebb tudtam magamhoz. És a gondolat, hogy ennek most vége lehet, nem hagyott nyugodni. Nem akartam elveszíteni Hectort.

_________________
Az ősz hideg, vad záporában
Így lesz a rétekből mocsár
S tar erdő, mely halálra vár
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar


Nem : Férfi
Kor : 37

TémanyitásTárgy: Re: Levin & Carol   Vas. Márc. 20, 2016 12:24 am


Carol & Levin

Hiába adott a szavak jelentését tekintve pozitív választ, engem attól még aggasztott. Sőt, talán így még inkább aggasztott. Ezzel a beletörődő viselkedéssel nem tudtam mit kezdeni, nem ilyennek ismertem a lányomat. Már előre felkészültem egy esetleges hisztire, vitára és miden szörnyűségre, na de erre... erre egyszerűen nem lehetett felkészülni.
Tanácstalanul álltam a helyzet előtt, egyszerűen nem tudtam mit mondani. Nem tehettem úgy, mintha ne érezném a mondatok mögötti feszültséget, de azt sem akartam kikényszeríteni, hogy őszinte választ adjon. Azt talán hallani sem akartam.
Az apja voltam, egészen idáig maradéktalanul megbízott bennem, legalábbis én így vettem észre. De azt hiszem, ennek itt szakadt vége, vagyis én nagyon is így éreztem. Ha ezelőtt azt mondta volna, hogy udvarol neki valaki, biztosan azonnal felkaptam volna a vizet, hogy az én lányom körül aztán egyetlen suhanc se legyeskedjen. Most viszont én adtam oda egy férfinek, még ha csak elméletben is, és még ismertem is azt a férfit. Nem mondom, hogy nem volt egy csepp bűntudatom is.
Végül egyszerűen odaléptem hozzá és megöleltem. Kissé sután, talán nem is ezt kellett volna tennem, és nem volt szokásom ilyesmit kezdeményezni, de most ezt láttam a leglogikusabbnak. Hirtelen azt az estét idézte fel bennem, amikor az anyjával vitatkoztam és ő mindennek szemtanúja volt. Még tisztán emlékeztem rá, ahogyan felnyaláboltam és visszavittem a szobájába. Ahogyan arra is, mivel nyugtattam meg akkor.
- Ugye tudod, hogy ez nem változtat semmin? Ugyanúgy szeretlek és ugyanúgy foglalkozom veled. Persze ez eddig sem volt túl sok, de kevesebb az ezután sem lesz.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar


Nem :
Kor : 20

TémanyitásTárgy: Re: Levin & Carol   Vas. Márc. 20, 2016 2:51 pm

Levin & Carol
Mindig is tudtam, hogy kiakadna, ha megtudná, hogy van valakim. Nem mintha lett volna bárki is, mert eddig még tényleg nem volt senki. De ha lett volna, éppen ezért nem szóltam volna neki róla, amivel valószínűleg csak még rosszabb helyzetbe hoztam volna saját magamat. Nathanről is éppen ezért nem tudott, mert hiába nem volt köztünk semmi, azért mégis volt valami. Ő pedig talán még jobban zavarta volna apát, mint bárki más. Hat évvel idősebb volt nálam, színészkedett, nem mellesleg mugli születésű volt. Nem akarom tudni, apa mit reagált volna, ha tudomást szerez róla. Habár... ezek után már lehet nem lesz semmi.
Meglepetésként ért, hogy megölelt. Egy kezemen meg tudtam volna számolni, hogy hányszor tett ilyet anélkül, hogy azt én indítványoztam. De ennek ellenére azonnal visszaöleltem és szorosan odabújtam hozzá. Kellett most nekem egy ilyen apai ölelés, mert még ha ő is okozott mindent, attól még meg tudott ennyivel nyugtatni. Még ha csak egy leheletnyit is. Az is több azért mint a semmi.
Nem tudtam eldönteni, hogy a szavai jólestek-e, vagy inkább fájtak. Mert hiába voltam boldog mindig, amikor ezt hallottam tőle - ami nagyon ritkán esett meg -, most mégis fájt. Csak tudnám, miért.
- Tudom -dünnyögtem halkan a zakójába. -Én is szeretlek, apa.
Sokáig az ölelésében maradtam volna még, de tudtam, hogy nem igazán szereti az ilyet, úgyhogy kelletlenül, de elengedtem. Nem hagytam a könnyeknek, hogy szúrják a szememet, igyekeztem úgy kinézni, ahogy normális helyzetben szoktam. Miért utálom ennyire, ha lát rajtam valamit? Nincs ebben semmi rossz. De, semmi nincs ennél rosszabb.
- Csak ennyit beszéltetek meg, vagy van más is? -Mindenről tudni akartam, ami eddig el lett intézve.

_________________
Az ősz hideg, vad záporában
Így lesz a rétekből mocsár
S tar erdő, mely halálra vár
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar


Nem : Férfi
Kor : 37

TémanyitásTárgy: Re: Levin & Carol   Hétf. Márc. 21, 2016 9:06 pm


Carol & Levin

Ilyen alkalmakkor mindig azt éreztem, hogy még ugyanaz a kislány, aki sok-sok évvel ezelőtt volt. Hajlamos voltam megfeledkezni arról, hogy már tulajdonképpen majdnem felnőtt és sok mindenben nem szorul rám. Nem mondom, hogy az átlagnál többet foglalkoztam vele, de ez még nem jelentette azt, hogy nem aggódtam érte. Nagyon. A feleségemet elveszítettem, előttük pedig sosem volt igazán családom, úgyhogy ezt a kis maradékot nagyon féltettem. És bár most taszítottam egy nagyot a lányomon a felnőtt élet felé, attól még a szikkadt, csökevényes lelkem mélyén nem akartam, hogy kirepüljön a fészekből. Pedig én annyira büszke voltam a logikus észjárásomra...
De ha jól vettem észre, akkor a legtöbb szülő így van ezzel. Mármint nehéz elfogadnia, hogy a gyerekei felnőnek. Néha nem tudtam eldönteni, hogy nálam ez valami ösztön lehet (egy a normális emberi érzéseim közül, talán az egyetlen), vagy pedig inkább azokhoz a boldog időkhöz ragaszkodom, amik Carol kiskorához kötődtek. Az íróasztalomon már régóta ott pihent egy régi fotó, nagyjából tíz évvel ezelőtt készült a franciaországi nyaralónkban. Carol hét éves lehetett akkor, az öccse öt, Lena pedig még alig egy. A kúria melletti medence szélén álltunk, Carol alig látszódott ki a hatalmas karúszók és úszógumi alól, habár ő váltig bizonygatta, hogy egyedül is csodásan tud úszni. Én inkább nem bíztam a véletlenre. Olivia szokás szerint gyönyörű volt a képen, meg persze fiatalabb is. Ő is, és én is. Az utóbbi néhány év megviselt engem is, pedig azon a fotón megkockáztatom, hogy még kölyökképem volt.
És most idáig jutottunk. Ijesztő, milyen kevés kell ahhoz, hogy minden a feje tetejére álljon. Elég egy Maurice Briggs vagy egy válás és már semmi sem a régi.
Elengedett, pedig ezúttal nem éreztem magam kellemetlenül. Általában rosszul éreztem magam még az ő ölelésüktől, annyira szokatlan volt ez számomra, de most nem feszélyezett.
- Nem, nincs semmi más. Ennyi idő alatt nem jutottunk többre. És ami azt illeti, a többi már inkább rátok tartozik.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar


Nem :
Kor : 20

TémanyitásTárgy: Re: Levin & Carol   Hétf. Márc. 21, 2016 9:59 pm

Levin & Carol
Mindig tudtam, hogy apa félt engem és aggódik értem, éppen ezért nem akartam soha szólni neki semmiről, ami velem történik. Főként az iskolai problémáimról nem, de legelső sorban mégis Nathanről. Azt hiszem, képes lett volna még a színháztól is eltiltani - na nem mintha az megállított volna bármiben is. Nem hiszem, hogy sokat dobott volna a kapcsolatunkon.
Egyáltalán nem emlékeztem az ilyenekre, ahogy nagyjából semmire sem, ami kiskoromban történt. Csak foszlányok maradtak meg egy-egy fontosabb (vagy éppen hogy a teljesen jelentéktelen) eseményekről. Franciaországra már nem is emlékeztem, legalábbis nem arra, amikor ez a fotó készült. Majdnem tizenegy éve történt, a gyerekkori emlékek pedig nem sokszor maradnak meg. De bárcsak megmaradtak volna nekem... Akkor még anyám is velünk élt. Nem is tudom, mikor álltam vele utoljára szóba, szerintem hónapok óta kerültem. Megszakadt vele lassan minden kapcsolatom. Most, az év végével a kistestvéreimmel és apával sem fogok már annyit találkozni, mint eddig. Liamék a Roxfortban maradnak, én nem. Nathannel talán már soha nem lesz esélyünk semmire. Hector pedig... nem is tudom mi lesz. Miért kell mindennek megváltoznia? Vissza kéne menni Franciaországba.
- Majd... majd megoldjuk a többit ketten. -Megtöröltem az arcomat, hátha ezzel minden érzelmet le tudok szedni magamról. Nem szabad most megfutamodnom, erősnek kell lennem. Ezek után még Hectorral is beszélnem kell. -Lenára is ránézel most, ugye? Örülne, ha látna. -Nem tudom, ez hirtelen miért lett nekem olyan fontos.
Még egy kínos rész lesz ma hátra. Vagy apának, vagy Hectornak oda kell adnia nekem a jegygyűrűt. Nem mondom, hogy hordani fogom, de azt sem, hogy nem, viszont a kínosság nem is itt van benne. Hanem hogy oda kell adniuk. Nem tudom, melyiküktől lenne kellemetlenebb...

_________________
Az ősz hideg, vad záporában
Így lesz a rétekből mocsár
S tar erdő, mely halálra vár
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar


Nem : Férfi
Kor : 37

TémanyitásTárgy: Re: Levin & Carol   Kedd Márc. 22, 2016 9:18 pm


Carol & Levin

Ha megtudtam volna, hogy titkolózik előlem, az egészen elkeserített volna. Kislánykora óta inkább hozzám ragaszkodott, mint az anyjához, ennek köszönhetően pedig nagyon sokáig velem osztott meg minden. Majdnem mindent, mert bizonyos női problémákat nyilván az anyjával kellett megbeszélnie. Akár nekem is mondhatta volna őket, csak éppen nem tudtam volna neki épkézláb és gyakorlatias választ adni. És nem is az én dolgom volt, az is elég nagy baj, hogy most már nem állt mellette az anyja. Sokszor nagyon tanácstalannak éreztem magam és nem tudtam, mit is kéne neki mondanom néhány helyzetben. Ilyenkor egy nő kellett volna a házhoz, de az ugyebár nem volt és ezen nem is terveztem változtatni.
Azért fájt, hogy ezek a régi szép idők már csak a dolgozószobámban kihelyezett képről köszöntek vissza rám. És itt kiemelném, hogy az irodámat nem pakoltam tele személyes tárgyakkal, fotókkal meg különösen nem. Senkinek semmi köze a családi életemhez.
Éreztem, hogy terelni akarja a témát, legalábbis más magyarázatot nem láttam arra, hogy felemlegette a húgát. Enélkül is terveztem vetni egy pillantást a kisebbik lányomra, aki ezúttal is megfázott. Csak beszélni akartam vele egy pár szót és ránézni, hogy minden rendben van-e vele. Gyakran volt honvágya, a leveleiben sokszor megfogalmazta, hogy szívesebben lenne otthon. Persze a világért sem panaszkodott volna úgy igazán.
- Persze, majd őt is megkeresem. Sajnálom, hogy ezt így és most kellett közölnöm, de más módját nem igazán láttam. - Ezt még feltétlenül hozzá kellett tennem. - Oh, és mielőtt még elfelejtem...
Kihúztam a zsebemből egy kis borítékot. Két színházjegy lapult benne. Urs Widmer Top dogs című darabja volt, kivételesen inkább kortárs, mint klasszikus színmű, de néha ilyen is kell. Én határozottan kíváncsi voltam rá, érintettnek éreztem magam a témában. Mellesleg sok olyan színész játszott benne, akiket mindketten kedveltünk, többek között Nathan Winslow.
- Nem kompenzálni akarok, már hetek előre megvettem, csak most mentem el érte. - Ezt azért le akartam szögezni.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar


Nem :
Kor : 20

TémanyitásTárgy: Re: Levin & Carol   Kedd Márc. 22, 2016 10:28 pm

Levin & Carol
Sejthette volna, hogy nagyon hamar terelni fogom a témát. Kellemetlen volt erről beszélni, pláne így és most. Nem akartam tovább feszegetni ezt a dolgot, most amúgy sem tudtunk volna mihez kezdeni ezzel. Én legalábbis semmiképpen, még kellett egy jó idő, amíg ehhez a gondolathoz hozzá tudtam szokni.
- Oké, nagyon fog neked örülni. Úgyis beteg, de ezzel gondolom nem sok újat mondtam. -Lena sajnos szinte mindig beteg volt. Egyre többet hiányzott órákról, nem is tudtam vele nagyon mit kezdeni már én sem, pedig igyekeztem mindig segíteni neki utána és felhozni, hogy tudja az anyagot. Nagyon súlyos lett volna, ha megbukik már első évben.
Kibontottam a borítékot és kivettem belőle a jegyeket. Tudtam, hogy színházjegy lesz benne, apától mindig csak azt kaptam borítékban, ha nem levelet. Igazából mindig csak azt kaptam, meg könyveket, másra nem is volt igényem. Amikor megláttam a címét, akaratlanul is elmosolyodtam. Tudtam, hogy Nathan játszik benne, kívülről fújtam, hogy melyik darabokban van szerepe, meg persze azt is, hogy pontosan melyik szerep is az övé.
- Köszönöm -pillantottam fel apára. -Akkor... akkor ezt most elrakom. És megyek, beszélek Hectorral, azt hiszem, van miről.
Megöleltem még egyszer, búcsúzóul, aztán el is indultam kifelé. Még mindig annyira feldúlt voltam, hogy eszembe sem jutott visszakísérni a bejáratig.

_________________
Az ősz hideg, vad záporában
Így lesz a rétekből mocsár
S tar erdő, mely halálra vár
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


Ajánlott tartalom


TémanyitásTárgy: Re: Levin & Carol   

Vissza az elejére Go down
 
Levin & Carol
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Carol Danvers - Ms. Marvel

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Finite Incantatem :: Offtopik :: Bagolyház :: Archívum-
Ugrás: