HomeGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Online muglik
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (16 fő) Vas. Márc. 13, 2016 1:19 pm-kor volt itt.
Adminok
Levin Dolohov

Profil
PM
Karakterlap

Dominic Linwood

Profil
PM
Karakterlap
Testvéroldalunk
Legújabb válaszok
Zara & Chris
by Christopher Broadmoor
Csüt. Júl. 07, 2016 1:49 am


Makepeace & Broadmoor
by Christopher Broadmoor
Kedd Jún. 28, 2016 3:09 am


London Life
by Vendég
Vas. Jún. 26, 2016 1:15 pm


Amelia Houghton
by Amelia Houghton
Szomb. Jún. 25, 2016 8:17 pm


Hírek
by Admin
Szer. Jún. 22, 2016 12:17 am


Playby lista
by Zara Rae Hale
Kedd Jún. 21, 2016 11:03 pm


Zara Rae Hale
by Admin
Kedd Jún. 21, 2016 10:39 pm


Liam várja szeretettel
by Liam Weasley
Pént. Jún. 17, 2016 8:38 pm


Dominic & Dolohovék
by Alexander Dolohov
Csüt. Jún. 16, 2016 7:54 pm


Julia & Dominic
by Dominic Linwood
Vas. Jún. 12, 2016 3:59 pm


Nathan & Carol
by Caroline Dolohov
Vas. Jún. 12, 2016 2:44 pm


Levin & Carol
by Caroline Dolohov
Vas. Jún. 12, 2016 2:14 pm


Xanthe & Jack
by Jack Durward
Szomb. Jún. 04, 2016 11:01 pm


Hataway keressetje
by Katherine Hataway
Szomb. Jún. 04, 2016 1:28 pm


Katherine Hataway
by Admin
Szomb. Jún. 04, 2016 12:01 pm


Ms. Granger & Mr. Dolohov
by Levin Dolohov
Pént. Jún. 03, 2016 11:45 pm


Nathan & Carol
by Caroline Dolohov
Csüt. Jún. 02, 2016 7:55 pm


Octavia Wright
by Octavia Wright
Kedd Május 31, 2016 6:57 pm


Gloria Dashwood
by Admin
Hétf. Május 30, 2016 10:24 pm


Tessa & Eliot
by Eliot Makepeace
Hétf. Május 30, 2016 10:01 pm



Share | 
 

 Gloria Dashwood

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

avatar


Nem :
Kor : 24

TémanyitásTárgy: Gloria Dashwood   Szomb. Május 28, 2016 6:23 pm




Gloria Dashwood


Becenevem:
Glo(ria)

Nemem:

Születési dátumom:
1994. 10. 13.

Iskolám:
Docendo Discimus

Szakom:
Képzőművészet

Patrónusom:
indiáncinege

Pálcám:
10" rugalmas jegenyefenyő főnixtoll maggal

Vérem:
félvér


Otthon, édes otthon

Apám:
Frederick Dashwood, napjainkban is aktív, ügyészként tevékenykedik a Wizengamot szolgálatában. Bár már az ötvenedik évében jár, karrierje most kezdi meg második ívelését, mivel Maurice Briggs kivételes bizalmában részesíti. A miniszterhez hasonlóan apa is, aki annak idején Voldemort második felemelkedésekor veszítette el a szüleit és az egyik öccsét, kifejezett ellenségességgel gondol az aranyvérű bagázsra, véleménye pedig, mint ahogy az a középkorú férfiakra olyan sokszor jellemző, megingathatatlan.

Anyám:
Honora Dashwood, szintén napjainkban is aktív boszorkány, aki nagy örömét leli az Abszol-úton álló kis patikájában. Gyermekeit nevelve nemigen tudta kibontakoztatni elképesztő gyógynövénytani és bájitaltani szaktudását, tehát érthető az öröm és a lelkesedés, amivel most segít minden hozzá betérő vendéget. Ami a családi életet illeti, ötvenkét évesen ő is szinte fakulatlanul magában hordozza a tizennyolc évvel ezelőtti sérelmeket, bár vele lényegesen könnyebb beszélni, mint apával.

Nővérem:
Marie Dashwood, az örökös mintagyerek, aki idővel szépen belenőtt a számára kiutalt szerepbe. Huszonöt éves korára nagy sikereket ért el a varázsjog területén, apához hasonlóan ügyészként tevékenykedik. Talán különbözőségeink miatt meglepően hangozhat, de a kapcsolatunk kifejezetten harmonikus. Marie mindig jelen volt, ha szükségem volt rá, és mindig mesélhettem neki arról, ami a szívemet nyomta. Egyedül az aggasztja Hector esetében is, hogy úgy érzi, nem lehet biztos a férfi tisztességes szándékaiban.

Húgom:
Adele Dashwood, a szerencsés legkisebb, akiről könnyen hihetnénk, hogy minden nehézség nélkül bandukolt végig az általunk kitaposott ösvényeken az elmúlt tizenkilenc évben. A valóság azonban így fest: a húgomnak mindig voltak problémái az elfogadással, mivel metamorfmágusként egyrészt igen népszerű, másrészt végletekig irigyelt tagja volt a Roxfort közösségének. Az akadémián már sokkal elfogadóbb és sokrétűbb társaságba illeszkedhetett be, és végre már nincs lámpaláza azt latolgatva, miként fognak reagálni arra, ha hirtelen sascsőrszerű orr nő az arcára.

Párkapcsolatom:
Hector Black. Ez a név a családtagjaimból különböző reakciók egész garmadát váltja ki - hiába, unalmas is lenne, ha mindenki kedvelné őt, nem igaz? Én azonban nem állok messze attól, hogy egy életre elkötelezzem magam mellette. Vajon mit szólna, ha tudna erről? Gőzöm sincs. Egy ilyen menőmanó kviddicsjátékoshoz (az ex szócskát szolidaritásból nem biggyesztem elé) talán nem is illik a házassággal járó hajcihő. Meglátjuk. 


A lélek tükre

Pozitív tulajdonságaim:
Miért is tagadnám, hogy tankönyvi simulékony középső gyerek vagyok? Az ambiciózus nővérem és az elvarázsolt húgom közt mindig én voltam a villámhárító, aki éppen ezért ki is lógott a sorból rendesen. Általános optimizmus jellemez, a mosolyt nehezen lehet eltüntetni az arcomról, viszont éppen ezért sokszor a kelleténél naivabban állok a körülöttem élőkhöz. Nem vagyok az a fecsegős típus, lojalitásom megtörhetetlen azok felé, akik mellett egyszer elköteleződtem. A humor létfontosságú számomra, és gyakran előfordul, hogy apróbb ajándékokkal kedveskedem másoknak. Ha beülünk vajsörözni valahová, és előkapok egy cserepes növényt a táskámból, mondván: "megláttam és te jutottál eszembe", ne csodálkozz! Ragaszkodó vagyok, a változásokat pedig nehezen vagy éppen fenntartásokkal viselem. Az elfogadással sosem voltak gondjaim, és kreativitásért sem kell a szomszédba mennem. Szeretem pepecselve tölteni az időmet, márpedig erre a papírművészet abszolút alkalmas, hiszen az egész merítésből, színkeverésből és egyéb anyagok kutatásából áll! Hosszas meló, de megéri. Nem annyira a maximalizmus, mint inkább az ösztönös esztétika jellemez - a sütemények sütése afféle hobbi, amiben ezt kiélhetem. Szeretek új ízekkel kísérletezni, és ha találok egy bevállalós kóstolót, nagyon nehéz letörni a lelkesedésem! (Hector pedig éppen megfelel a célra.) 

Negatív tulajdonságaim:
Mint mondtam, valószínűleg idetartozik rendületlen naivitásom, de mond csak, mi a baj az irgalom fogalmával a mai társadalomban? A konflikusok mesteri elkerülője vagyok, ami azonban hosszú távon nem használ az emberi kapcsolatoknak. A kudarc gyorsan letör, és nehéz onnantól kimozdítani, márpedig ezen a pályán a vastag bőr mindennél fontosabb. Illetve azt is nehéz megállnom, hogy a testvéreimmel sugdolózva pletykálkodássá fajuljanak a beszélgetéseink. Könnyebben látom meg mások szemében a szálkát, mint a magaméban a gerendát, bár az ítélkezéstől igyekszem megtartóztatni magam.  És ami azt illeti, elég lusta is vagyok. Komolyan, kérdezz rá bárhol! Ha rajtam múlna, a szombat délelőttök ágyba hozott reggelivel és elnyújtott szeretkezéssel telnének, micsoda mák, hogy az élet sokszor elszólít otthonról, mert különben a négy fal között öregednék meg.

Múltam:
Valójában örülhetnék is. Hiszen így sokkal több időm van, több saját időm, amit a szobraimra fordíthatok. Kibontakozhat a művészetem, és hasonló izmos baromságok. Ezek tennék széppé számomra Hector professzorkodásának időszakát?
A hétvégék fájdalmasan kevésnek tűnnek. Elsuhannak, és kész. Egy harapás az egész. Ő pedig visszatér az iskola falai közé, hogy ismét napokig ne lássam, és csak megkergült baglyok útján szólhassak hozzá! Nekem mindez kevés. Most, amikor már éppen ott tartottam, hogy feltárom előtte az érzéseimet, a vágyaimat, lesz, ami lesz… Ez volt a legokosabb döntés, Gloria. Itt az ideje, hogy felnőttként viselkedj, és a hisztériázás helyett inkább megállj a saját lábadon! Marie, mint általában, most is rohadt okosan meglátja a dolog lényegét. Kovácsolj előnyt a Múzsád hiányából! Milyen abszurd feltételezés ez. Hogyan is alkothatnék, amikor az ujjaim közt sikló rostok mindegyikében az ő ruháinak anyagát érzem?

Nem kéne ennyire belelovalnod magad. Ez igaz. A családomban a nők többsége erős, önálló, nem szorulnak férfiakra. Nem alá-fölérendelt viszony a házasság számukra, hanem egy kiegyensúlyozott, közös út. Anyámtól megéri tanulni, ő ugyanis úrinő – nem rokoni kapcsolataiból, hanem méltóságából kifolyólag. Nem hideg márványszobor, sokkal inkább olyan alak, aki szilárdan állt a háttérben a világ számára, miközben támogatta a férjét, otthont és biztonságot adott három lányának, és ami még ennél is makrancosabb dolog, példát is. Életszemléletet. Ne azért keresd a férfit, hogy önmagadat megtalálhasd általa! Előbb inkább találd meg a nőt, aki vagy. Kevesebb csalódással jár, mint végigpróbálgatni mindenkit a környezetedben, és végül rájönni, hogy magaddal vagy mélységesen elégedetlen.

Bár tudnám tisztán és őszintén követni ezt a vonalat, de Hectort túlságosan közel engedtem ahhoz, hogy most objektív lehessek. Míg az ő napjai odabent mozgalmasan telnek, én úgy érzem magam, mint akit az út szélén hagytak. Ez a megállapítás valós és ijesztő. Persze, merítem a kis papírkáimat, elviselem, hogy az emberek mind origamizásnak hiszik, amit csinálok. (Cöhh, a műveltség netovábbja!) De olthatatlanul magányos vagyok idekint. Nézem a nővéremet, aki még a turbékoló rózsaszín köd állapotában van a házasságában - tudod, abban az időszakban, amikor még arra is mosolyogva lágy csókot lehelsz a hitvesed ajkaira, mikor bejelenti, hogy elütötte anyádat egy Kométa 62-essel. (Szerencsére, a példa csak illusztráció.) Az ő boldogsága sem felhőtlen, de irigylésre méltó. Ráadásul a rokonaim mintha saját balsejtelmeik beigazolódását látnák ebben a folyamatban. Látod, Gloria, megmondtuk, hogy nem tisztességesek a szándékai! Francokat nem azok. De ki vagyok én, hogy versenyezzek holmi Tisztavérű Jövendőbelivel?

Nem akarom neki mondani. Nem akarom még nehezebb helyzetbe hozni őt. Tudom, hogy küzd. Tudom, hogy nagy fájdalmak lüktetnek a lelkében - az apja kivégzése, a csapatból való kikerülés, az eljegyzése Dolohov kisasszonnyal...
Én megértem. Én mindent megértek. Mégis kezd formát ölteni, szinte áttetszőre feszült bőrből és sötét tollakból az embernagyságú halálmadár a műhelyemben. Olyan, mint egy suttogó, fájdalmas, égő peremű seb. Emberi lábai vannak, és hatalmas, borostyánszínű szemei. Szinte remegve várja a pillanatot - a felszállás pillanatát. Csak úgy mint én a megkönnyebbülést.

Külsőm:
Mikor Hector udvarolni kezdett, és minden héten lesifotók ezreit igyekeztek rólunk leközölni a Szombati Boszorkányban, egy valószínűtlenül sovány és igen alacsony fiatal lányt láttam, ahogy az arcát eltakarva kilép Madam Malkin talárszabászatából, vagy éppen kimenekül a Három Seprű női mellékhelyiségéből - mert adódott alkalom, mikor a bunkó firkászok oda is utánam jöttek. A hajam hosszabb volt, az arcom azonban szinte sehol sem látszik. Néha visszanézek azokra a kivágott cikkekre, és magamban mosolygok az ártatlan kislányon, aki azt gondolta, jó ötlet ősszel is hatalmas karimájú kalapban császkálni, hátha el tud bújni mögötte.
Sok minden változott. Valószínűleg a szorgalmas sütögetésnek köszönhetően felszedtem pár kilót, de már rég nem vagyok akkora újdonság a Szombati Boszorkány járatóinak, hogy bárki a csípőm méretén élcelődjön. Magabiztosabb vagyok, nem rejtem el az arcomat megfestő mosolyt, nem bújok többé hatalmas kalapok mögé. A hajam rövidebb, a járásom kényelmesebb, nem sietek sehova. Zöld szemeim nem ijedtséget, sokkal inkább megelégedést tükröznek. Még most is, amikor mindenkit az foglalkoztat, mit tesz a kapcsolatunkkal Hector kötelessége. A nemes és nagy múltú Black házba mégsem kerülhetnek be hozzám hasonló senkiházi félvérek! 


A madarak csiripelték

Amortentiám:
Eper, géz és panna cotta.

Mumusom:
A kritikusok lehúzzák a szobraimat.

Edevis tükre:
A családom barátságos ölelésbe zárja Hectort.

Hobbim:
Különböző fürdősók és illatgyertyák próbálgatása.

Elveim:
Az emberi jóságban és az irgalomban hiszek.

Amit sosem tennék meg:
Sosem hallgatnám végig a nővérem szerelmes enyelgését a férjével a szekrényben rekedve - újra.

Ami zavar:
A sztereotípiák és a sótlan emberek.

Ami a legfontosabb az életemben:
Hector és a testvéreim.

Ami a legkevésbé fontos számomra:
A politika.

Amire büszke vagyok:
A szobraimra. A tanáraim szerint egészen rendkívüli tehetség vagyok, a varázsvilág művészettörténete nem számlál túl sok papírművészt.

Ha valamit megváltoztathatnék az életemben:
Magabiztosabb lennék.

Így képzelem a jövőmet:
Hector mellett. Bármivel is próbálkoznak a többiek.

Egyéb:
-




Playby:
Margot Robbie

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


TémanyitásTárgy: Re: Gloria Dashwood   Hétf. Május 30, 2016 10:24 pm




Elfogadva


Gloria nagyon szimpatikus karakter, aki a puszta jelenlétével meg tudna nyugtatni valakit és kiegyensúlyozottságot hozni az életébe. Nem csodálom, hogy Hector választása éppen egy ilyen lányra esett, ha nem is teljesen, de mégis sok téren egymás ellentétei. Biztosan éppen ez teszi a kapcsolatukat olyan erőssé. A karakterlap maga is remekül meg volt írva és felépítve, lenyűgözött az írási stílusod. Természetes, hogy elfogadlak.
Nincs más dolgod mint playbyt foglalni, meghirdetni a keresettjeidet, majd játékostársat keresni magadnak!




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 
Gloria Dashwood
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Finite Incantatem :: Offtopik :: Karakterek :: Akadémista-
Ugrás: